A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-08 / 15. szám
Az értelmes vita Szinte naponta látjuk, tapasztaljuk, hogy mivel a társadalom különböző csoportjainak eltérő az érdeke, gyakran eltérő a nézete is. Az egyes érdekek kielégítése nem esik szükségszerűen egybe az egyéb kielégítendő érdekek társadalmi fontosságával vagy a közérdekkel. A nyilvánosság, a nézetek ütköztetése, illetve tisztázása, az értelmes vita ezért is igen fontos, életünk szükségszerű követelménye. A nyilvánosság a demokratikus politikai gyakorlatnak nélkülözhetetlen eleme. Nálunk a politikai gyakorlat demokratikus és arra törekszünk, hogy e gyakorlat a jövőben lehetőleg még jobb legyen. Ezért bővítjük a szocialista demokrácia kereteit is. A nyilvánosság a véleménycsere fórumaként — biztosítja a társadalom ügyeibe való szervezett és rendszeres bekapcsolódást. Mostanában mind több jelét látjuk annak, hogy ezt egyre többen felismerik és egyre fejlődik az ezzel az önállósággal mind jobban élő és élni kívánó egyének, a társadalmi és tömegszervezetek, a különféle intézmények és mozgalmak közéleti szerepe. Az eltérő nézetek kifejezésre jutása és a nézetek ütköztetése esetében is nagyon szükséges a kölcsönös bizalom. A kölcsönös bizalom alapfeltétele annak, hogy az egymástól eltérő nézetek helyes irányba hassanak és lehetővé tegyék az alkotó együttműködést. Az egy-egy probléma eltérő megítélése nem jelenti azt, hogy az eltérő nézetet képviselő állampolgár a szocializmussal vagy a szocialista építéssel is szemben áll. Ismerünk eseteket, nem is keveset, amikor valaki a jobbítás szándéka miatt keresi az új utat és fogalmaz meg az eddigihez viszonyítva eltérő és talán szokatlan gondolatokat. Tehát nem a szocializmus ellen, hanem a szocializmus érdekében lép fel. A szokatlan jelenségek láttán sem szabad általánosítani, nem szabad az első hallásra vagy látásra valamit jónak vagy rossznak minősíteni. A világnézet meghatározza az ember viszonyát a környező világhoz és vezérfonal a cselekvés számára. A természet és társadalom objektív törvényei és a haladó erők érdekeit kifejező tudományos világnézet előmozdítja a társadalmi haladást, a tudományos fejlődést, az ember helyes orientációját a világban. A marxizmus világnézetének a dialektikus és történelmi materializmus az alapja. A dialektikus és történelmi materializmus határozza meg a mi cselekvéseink vezérfonalát is, de — egyben széleskörűen érvényesítve a demokráciát — azt az álláspontot képviseljük, hogy a különböző közelítéseket jelentő nézetek gazdagítják ismereteinket, s amennyiben ezeket a nézeteket a jobbítás szándéka hatja át, hozzájárulnak a közérdekű tennivalók pontosabb meghatározásához. A jobbító szándékú nézeteket nem utasítjuk el, hanem integráljuk, azaz céljaink szolgálatába állítjuk. Már ezzel kapcsolatosan is számos jó példával rendelkezünk. Bizonyítandó elég, ha a vállalati és a szövetkezeti törvényjavaslatokról a közelmúltban folytatott országos vitára gondolunk. A vita — a vita során kifejezett eltérő nézetek ellenére is — nagyon hasznosnak bizonyult és előbbre vitte társadalmunk ügyét. Bizonyos, hogy a Munka Törvénykönyve módosításának alapelveiről jelenleg folyó és ez év május 21 -én záruló vita ismét betölti feladatát és meghozza a várt sikert. BALÁZS BÉLA A pardubicei Tesla vállalat üzemi pártkonferenciáját március 19-én tartották meg. Értékelték a politikai munkában elért eredményeket, s foglalkoztak a gazdasági tevékenységben fellelhető hiányosságokkal. A tanácskozáson jelen volt Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára. A tanácskozás szünetében Jakeš elvtárs megtekintette az üzem termékeit bemutató kiállítást. VISSZ4PIUANIÖ MÁRCIUS '88 Bernben megkezdődött Dmitrij Jazov hadseregtábornok, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter találkozója. A szovjet— Irak újabb rakétát lőtt ki Teheránra. A támadásra röviddel azutan került sor, hogy az ENSZ BT felszólította a két harcoló felet, azonnal vessenek véget a városok háború-A CSKP KB Elnöksége pénteki ülésén úgy döntött, hogy április 8-ra összehívja a CSKP KB következő ülését, amely a gazdasági mechanizmus átalakításának és a szoci-A nicaraguai—hondurasi határon rendkívül kiéleződött a feszültség azt követően, hogy szombaton Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere Washingtonba utazott. Az előzetes megállapodás szerint találkozik Ronald Reagan amerikai el-Háromnapos hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Constantin Dascalescu, a Roman Szocialista Köztársaság miniszterelnöke A vendéget a látogatásra Ľubomír Štrougal szövetségi mi-A párt központi lapjai közölték A Munka Törvénykönyve módosításának alapelvei című — országos SZERDA 16 CSÜTÖRTÖK 17 PENTEK 18 SZOMBAT 19 VASARNAP 20 21 amerikai kapcsolatok történelmében ez az első ilyen jellegű találkozó, és a két nagyhatalom párbeszédének folytatását jelenti. jának, valamint támogatásáról biztosította Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak a béketárgyalások újabb fordulója megkezdésére tett erőfeszítéseit. alista demokrácia fejlesztésének feltételei között végzett pártmunka időszerű kérdéseivel foglalkozik majd. két hondurasi repülőgép négy bombát dobott nicaraguai területnőkkel és George Shultz külügyminiszterrel. Tárgyalnak a kétoldali kapcsolatokról, az időszerű leszerelési kérdésekről és más problémákról. niszterelnök hívta meg. Itt-tartózkodása során áttekintették a csehszlovák—román együttműködést, főleg a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésének lehetőségeit. vitára bocsátott — dokumentu/Cűdoet ofajő. Murphy legismertebb törvénye szerint: ha valami elromolhat, az el is romlik. Igenám, de hogy minden egyszerre romoljon el, az enyhén szólva ugyebár pimaszság. Ám ha jól emlékszem, Murphy arra is kitér, hogy ha valami elromlik, annak van folytatása is. Tehát: ha elromlik a televíziód, akkor feltehetően a rádió is bekrepál, nemkülönben pedig a villanyvasaló, a hűtőszekrény, a grillsütő, a gázégő és így tovább, tovább, egészen az autóig. Miközben pedig autóalkatrész után gyalogolsz, mi sem természetesebb, hogy a cipőd talpa is leválik, és végül külföldről csempészed vissza a ŠKODA-aikatrészt... Sebaj) — mondaná hetykén az ember, hiszen Murphy törvénye nemcsak megállapít, hanem vigasztal is, s megpróbálja derűsen láttatni a dolgok bosszantó egybeesését. Csakhogy — ami elromlik, azt meg is kell javítani. Es ekkor kezdődik a neheze. A vízcsap tíz fillérnél sem drágább tömítőgyűrűjét szinte lehetetlen beszerezni. De ha sokat jársz, jók a kapcsolataid és nagy a szerencséd, vehetsz tömítőgyűrűt, de csak csapnyereggel együtt. A csapnyerget ugyanis köteles vagy megvenni három húszért, hogy legyen tömítésed is. Sebaj, mondod vidáman — kicserélem a csapnyerget is. De ahhoz kulcs kell. Márpedig csapkulcsot venni szinte lehetetlen, tehát: nincs nyeregcsere, a takaros alkatrész odakerül a többihez. De ha van valamiféle viszonyod önmagadhoz, embertársaidhoz, a társadalomhoz, no meg persze a népgazdasághoz és az ésszerűséghez, akkor akár hisztérikus rohamban is kitörhetsz, mondván: vajon hány tíz-százezer csillogó, krómos csapnyereg hentereg szerteszét az országban. Hány ember tervezte, gyártotta, szállította, forgalmazta, satöbbi. Sok. Nem is volt az olyan régen, amikor az ötvenöt koronás vekkerórákat bevitted a javítóba és tizenöt koronás általány fejében azonnal kicserélték egy másik, immár javított, de ismét működő vekkerre. Ugyanolyanra, legfeljebb a színe volt más. Megérte nekik. Most már nem éri meg, nem is cserélik, legfeljebb három hét alatt megjavítják, de semmi esetre sem olcsóbban, mint negyven koronáért. Mármint az ötvenöt koronás vekkert. Mindezt természetesen annak apropóján mondom, hogy odahaza elromlott a vízcsapom. Nem az egyik, mindegyik. És elromlott a tévém, a rádióm, a villanyvasaló, a hajszárító, de hadd ne soroljam, hiszen a hűtőszekrényen kívül szinte minden elromlott, úgy, ahogy az Murphynél meg van írva. Most itt állok, derűsen, jókedvűen — mert ugyan mi egyebet tehetnék. Arra gondolni sem merek, hogy én leszek az, aki az elromlott eszközöket megjavíttatja. Bízom benne, hogy a kedves Olvasó megérti, ilyenre nem vállalkozhatom. Szívesen szűröm meg a tengervizét, hajlandó vagyok eltolni a helyéből a Himaláját, végigülni ezeregy haszontalan értekezletet, körülgyalogolni az egyenlítőn a Földet, vizen járni, satöbbi. De senki se várja tőlem, én sem várom el magamtól, hogy mindazt, ami a háztartásomban éppen működésképtelen — megjavittassam. Inkább magam javítom meg. Merthogy egyszerűen nincs is más választásom ...
