A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-03-18 / 12. szám
Buksza ésbugyelláris (A múzeumi gyűjtőmunkáról) HASZNÁLT MOTOROLAJ FELVÁSÁRLÁSA MOTOROLAJCSERE — KÖRÜLTEKINTŐEN, GONDOSAN ÉS ELŐNYÖSEN!-----------VÉDJÜK-------KÖRNYEZE ÍTÜNKET! Még tavaly történt, hogy felkeresett a komáromi (Komárno) Duna Menti Múzeumban Frunza Miklósné és elmondta, hogy a nagy fekete pénztárcájában levő bankjegyeket, valamint a fakult női táskába tömött aluminium egy-, és kétpengősöket akarja ajándékba adni. Miután szétrakodott az asztalon, az ember azt is hihette volna, hogy egykori milliomossal, sőt milliárdossal áll szemben. Vaskos bankókötegek sorakoztak az asztalon, szebbnél szebb kivitelezésűek. Bizonyára a véletlennek köszönhető, hogy együtt volt minden, ami a pengőrendszer utolsó éveit és haldoklásának végnapjait dokumentálja (a szomorú időszak legtragikomikusabb darabja, a világ legnagyobb címletű bankjegye, az egymilliárd bilpengő azonban hiányzott). A bugyellárísból előkerült aluminiumpénzek szinte félve húzódtak meg az ijesztően nagy címletű bankjegyek szomszédságában. Miközben az asszony gondterhelt arccal és reszkető kézzel rakosgatta a papírpénzeket, volt időm felidézni néhány adatot a pengő egyre súlyosabb inflációjának történetéből. A pengő romlása 1938-ban kezdődött, értéke néhány év alatt egyharmadára csökkent. Az 1945-ös és 1946-os évek telén az ezer, tízezer és százezer pengős bankjegyek csak úgy maradhattak forgalomképesek, hogy névértékűk háromszorosáért vásárolt bélyeg került rájuk. Ez a 75%-os adó, azaz bankjegydézsma azonban mindössze tíz napig fedezte az akkori magyar állam kiadásait. A rohamosan növekvő infláció következtében annyira növekedtek a címletek, hogy a nullák már rá sem fértek a papírpénzre. 1946 nyarán redukált és kiírt cimletnagyságok jelentek meg a miipengő és a B-pengő (bilpengő). A folyamatot az adópengö bevezetésével is megpróbálták lassítani. Ez eleinte számítási pénz volt, amelyhez a napi változásokat igyekeztek viszonyítani. Az infláció és az adópengő arányát naponta állapították meg a délelőtti pesti árszínvonalból, az üzletek bezárása után pedig közölték a rádióban. A kisebb értékű bankjegyeket az emberek meg sem tartották, hanem eldobálták. Különösen fizetési napokon volt velük tele az utca ... Az inflációs pengő használhatatlansága miatt sor került az adójegyek kibocsájtására, de az inflációt már ez sem tudta megállítani. Amiért 1946. január 1-jén egy adópengöt kellett adni, május 30-án már százezret kértek. A pengő utolsó napján, 1946. július 31-én gyakorlatilag semmit sem ért a pénz. A nemzetközi tőzsdejegyzés adatai szerint a forgalomban levő 47 és fél kvadrillió névértékű adópengő-bankjegy az egydolláros tört részének felelt csak meg a forint nevű új pénz 1946. augusztus 1-jén került forgalomba). Amikor észrevettem, hogy látogatóm már nem rakosgatja a bankjegyeket és minden bizonnyal beszélgetni akar, mindjárt meg is kérdeztem, honnan és hogyan szerezte a behozott pénzeket? — Férjemmel a második világháború alatt pesti lakosok voltunk. Ô a Ganz-gyárban dolgozott, én meg a háziasszony füszerboltjában segédkeztem. Az üzletet hamarosan bezárták és lepecsételték, mehettem én is sokadmagammal éjjelenként kenyérért sorbaállni. Rövidesen azonban a közeli pékség valamilyen csodával határos módon liszthez jutott, s mivel a férfiakat mind elvitték katonának, mi álltunk a helyükre az éjjeli műszakokban. Igen sokat szenvedtünk a bombázások és egyéb megpróbáltatások miatt, de a pénzünk gyorsan halmozódott. Nem is volt mire elkölteni, legjobb esetben kenyeret vásárolhattunk érte ... Amikor bejöttek a szovjet katonák megpróbáltunk kijutni a városból, majd hazaindultunk szülőfalumba, hazatéréskor szülőfalumban már az átalakítási munkák folytak, mi is részt vettünk a háború okozta károk eltávolításában. A pénzünkre nagyon büszke voltam, de azt is észre kellett vennem, hogy nem sokra megyünk vele. Nap, mint nap változott a színe, száma és az értéke. A bankjegyeket már csak úgy hívtuk, hogy piros, kék és zöld hátú, mert a milliókhoz már nem értettünk. Utoljára az összes pénzünkért talán már egyetlen tojást sem kaptunk volna ... így lett a férjem és én milliárdos koldusszegény... TOK BÉLA Fotó: Bíró Béla A használt motorolaj nem csupán értékes másodlagos nyersanyag, hanem a tiszta környezet ellensége is egyben, ezért gyűjtőhelyen a helye. A prágai CHEMOPETROL vegyipari és kőolajfeldolgozó konszern, valamint a bratislavai SLOVCHÉMIA vegyipari tröszt TÁRGYNYEREMÉNY-SORSOLÁSSAL EGYBEKÖTÖTT GYŰJTÉSI AKCIÓT HIRDET valamennyi gépjárművezető számára a következő díjakkal: 1. díj: 1 000 liter Special benzinre szóló utalvány 2. —3. díj: 500 liter Special benzinre szóló utalvány 4.—6. díj: 250 liter Special benzinre szóló utalvány 7.—10. díj: 100 liter Special benzinre szóló utalvány 11.—100. díj: 4 liter motorolaj (Madit Uniói, ill. Super Mogul Stabil) 101.—300. díj: propagációs ajándékcsomag A SORSOLÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI A tárgynyeremény-sorsolásban részt vehet Csehszlovákia valamennyi gépkocsivezetője, aki 1988. november 15-ig a Benzina vagy Benzinol kijelölt benzinkútjánál legkevesebb 3 liter fáradtoiajat lead. A benzinkút kezelő személyzete a hivatalos felvásárlási árat azonnal kifizeti és átad egy elismervényt. A gépjárművezető erre az elismervényre ráírja (nyomtatott betűkkel) a nevét és a postai irányítószámmal ellátott pontos címét. Az elismervényt borítékba teszi és legkésőbb 1988. november 15-ig elküldi az alábbi címre: n. p. Benzinol propagácia, Mlynské Nivy 48, 813 19 Bratislava. Azok az elismervények, amelyek a tavalyi évfolyamra lettek beküldve és késve, 1987. november 15-e után érkeztek meg, 1988-ban vesznek részt a sorsolásban. Valamennyi beküldött elismervényt hitelesítik, iktatják és elteszik a sorsolás napjáig. A nagyobb mennyiségű olajról szóló elismervények többször is részt vesznek a sorsolásban, minden 3 liter fáradtolaj után egy alkalommal. A pontatlanul kitöltött szelvények a sorsolásban nem vesznek részt. Szintén figyelmen kívül hagyják a szocialista szervezetek által beküldött elismervényeket. A beérkezett és iktatott utalványok átvételéről, amelyek a sorsolásban részt vesznek, a Benzina és a Benzinol vállalatok nem küldenek külön igazolást. NYILVÁNOS SORSOLÁS: 1988. november 25-én lesz, állami közjegyző jelenlétében, Bratislavában. A sorsolás eredménye valamennyi benzintöltő állomáson ki lesz függesztve. A nyereményt postán küldik el, nem kell külön jelentkezni érte. A benzinre szóló utalványok 1989-re érvényesek. Mennyiség: legalább 3 liter fáradtolaj Beküldési határidő: a pontosan kitöltött elismervényt 1988. november 15-ig küldjük el. Sorsolás: 1988. november 25-én Bratislavában Cím. n. p., Benzinol, propagácia. Mlynské Nivy 48, 813 19 Bratislava 0 tienzinoí 23
