A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-03-18 / 12. szám

A vas varázslója A modern kor embere is igényli a szépet a művészet az élet minden területén. Az em­beri környezet, a külső felületek szépítése különböző díszítőelemek, a kovácsolt­vasból készült műalkotások, az épületek kül­ső és belső harmóniájának kialakításánál nagy szerepet játszanak. Vajon keletkez­­nek-e napjainkban a régiekhez hasonló vas­műves alkotások, olyanok, amelyek megfe­lelnek a modem kor művészi ízlésének? A válasz erre a kérdésre nem is olyan egyszerű. Azok egyike, akik ezt az ősrégi művészeti ágat, a művészi kovácsolást a legmagasabb szinten művelik, a Gután (Kolárovo) élő és alkotó Reicher János műkovács, a népművé­szet mestere. Vidám mosollyal az arcán, kemény kézfogással fogad: — Ne haragudj, hogy munkaruhában va­gyok — szabadkozik, miközben a szép ker­ten át befelé invitál az otthonába —, éppen sok helyen dolgoztam az elmúlt években, huzamosabb ideig az öreg hajógyárban is, itt gyakran igénybe vették vasmüvészeti tudá­somat. Számtalan hajóra készítettem vasból díszelemeket. Innen mentem néhány éve nyugdíjba, s azóta már teljesen a kedvtelé­semnek, az alkotásnak szentelhetem minden időmet. Tehetségemet igazán a nyitrai szár­mazású Bártfay Gyula szobrászművész is­merte fel az árvíz idején. Bennünket ekkor Nyitrán fogadtak be a jó emberek. Bártfay őszinte érdeklődéssel szemlélte alkotása­imat. Élete végéig jó barátságban voltunk, pártfogolt és ellátott tanácsokkal. Sok szép szobrot kaptam tőle ajándékba, legféltet­tebb kincsem ez a Beethoven mellszobor — mutat a kandalló melletti állványra. — Nem tudnám megszámolni, hány ezer darabot tesz ki, amit eddig alkottam — folytatja a beszélgetést. — Szerte az országban, vala­mint külföldön vannak. Épületek és templo­mok belső díszítőelemei, a komáromi refor­mátus templom bejárati ajtaja, a VI. bástya ablak- és ajtódíszrácsai. Járásunk valameny­­nyi jelentősebb vendéglátóipari üzemét dí­szítik kovácsoltvas munkáim, pl. az Európa Szálló Leányka borozója, a bagotai Vén dió borozót díszítő 5 méter hosszú szőlőlevél stb. A gútai mártírok emlékművén levő ková­csoltvas feliratok is az én alkotásaim. Együtt­működöm a bratislavai ÚLUV-val, számukra több mint 10 ezer népművészeti elemekkel díszített állatfigurát, gyertyatartókat, függő lámpákat és csillárokat készítettem. Az egyik ilyen csillárom a londoni Buckingham palo­tában van. Szeretem az állatokat, így sok érdekes hal, madár s más állatfigurát is készítettem. Mindenem a zene, úgyhogy a zenei motívumok, hárfák, nimfák gyakori dí szítöelemeim közé tartoznak. A Matesz szá­Reicher János munka közben A gútai mártírok emlékműve kovácsszenet kaptam, ezt hordtam be a ház melletti műhelyembe. Kíváncsian követem őt, hiszen nem min­den nap lát ma már az ember kovácsmű­helyt. Mindenütt elkészült vagy éppen ké­szülő gyertyatartók, függő lámpák, ková­csoltvas csillárok és más szép alkotások láthatók. Csodálkozásomat látva mosolyogva vezet keresztül a műhelyen s közben szaka­vatottan magyaráz: — A műhely szive a fújtatóval felszerelt kovácstűzhely. Úgy helyeztem el, hogy nap­fény ne érje, mert ez zavarja a színérzékelést és megnehezíti az izzó vas hőmérsékletének a megállapítását. A gépi villanykalapácsom 1 tonna súllyal üti a vasat. Sok más munka­­padot és szerszámot tudnék még itt bemu­tatni, ezek közül büszke vagyok a különböző nagyságú és formájú kalapácsokra, többnyi­re magam készítettem őket, ezt — s kiragad egyet a sok közül — semmi pénzért sem adnám oda senkinek. Itt érzem magamat igazán jól, munka közben. — Bizony, ha tehetné, még itt is aludna — szól közbe Reicher Gizella, a felesége és munkájának legszigorúbb, de szakavatott kritikusa s egyben segítője is. S befelé invitál az emeletes ház halijába, ahol az égő kan­dalló és egy jó kávé mellett folyik tovább a szó. — Gútai származású vagyok, apám is mű­lakatos volt, tőle tanultam és örököltem a vas megmunkálásának a titkát. Miután kita­nultam a villanyszerelő és lakatos szakmát. Kígyó kézzel mára is gyakran készítek díszletelemeket, kardokat s más használati tárgyakat. — Melyik művére a legbüszkébb? Széles mosollyal széttárja két dolgos kezét s nehezen keresi a választ: — Mindegyik alkotásomra büszke vagyok, de talán a Pagodát tekintem az egyik legigé­nyesebb alkotásomnak. A széles hall egyik falát díszíti ez a csodá­latos, csaknem 1 méter magasságú emberi alakokkal és törékeny elemekkel díszített művészi alkotás. Csodálatos mű, szinte hihe­tetlen rajta a sok csipkeszerű vasmunka. — A másik ilyen alkotásom a Hirosima, az emberek békeszeretetét támogató elkötele­zett alkotásom, amely a Nitrai Galéria tulaj­dona. — Még sok szépet és hasznosat szeret­nék készíteni, ha kell, a fiaim is segítenek, hiszen itt élnek Gútán, de sajnos nem örö­költék tőlem a vas igazi szeretetét és a művészi megformálás készségét. Unokám, Reicher Gyuri viszont szépen rajzol, gyakran itt sürög körülöttem. Lehet, hogy majd ő viszi tovább a szakmát — neveti el magát a „nagyapa". Sokat beszélgettünk még az eddigi kiállí­tásairól fájlalja, hogy a főváros, Bratislava még nem hívta meg kiállítani műveit s el­mondta, hogy készül egy jubileumi kiállításra ? komáromi Duna Menti Múzeumban. Dr. BENDE ISTVÁN Fotó: Nagy Tivadar Ha Dennis Knick „zeneszerzőnek" azt mondanák, hogy muzsikája disznóknak való, akkor bizonyára büszkén húzná ki magát. A 36 éves Knick úrnak (Livery­­vill, USA, illionis állam) ugyanis néhány éve valóban állati ötlete támadt — elha­tározta, hogy dalokat komponál a ked­venc háziállatok számára. Van már macskadala és szerzett már polkát egy tyúknak, Simple Simon című nótájában a megrendelő kedvenc galambja turbé­­kolja a beatzenéhez az aláfestő hangot. A háziállatok zeneszerzője már mintegy 450 számot komponált és további meg­rendelőkben sincs hiánya. Charlie Chaplin le­­gendás hírű kalap- I ját, botját és cipő- I jét egy londoni aukción elárverez- TM ték. A Christie's LH b ,V-aukcióház a Ieg­­tmj többet az egykori I világhírű filmsztár kalapjáért, illetve J sétabotjáért kap- A ta: 75 000 font- I sterlinget. A licité­lásban egy koppenhágai kereskedő. Jan Strecker volt a legkitartóbb. Kalapács alá került Chaplin két híres filmje, A diktátor és a Monsieur Verdoux forgató­­könyve is: 10 000, illetve 5 000 fontért talált gazdára. Schimanski Elhagyja a „Tetthelyet" Götz George — alias Schimanski felügyelő —, akit a tévében mi is sokszor láthattunk. „ .. Túl öregnek érzem már magam Schi­manski szerepére ..." Az ismert színész ezentúl színházban szeretne játszani. 8

Next

/
Thumbnails
Contents