A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-03-11 / 11. szám
EGYBEHANGOLT KÜLPOLITIKAI LÉPÉSEK Prágában találkoztak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei, hogy meghallgassák Eduard Sevardnadzenak. a Szovjetunió külügyminiszterének tájékoztatóját George Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott moszkvai megbeszélések eredményeiről és a szovjet—amerikai kapcsolatok távlatairól. A prágai találkozó nyílt légköre és a mélyreható tájékoztatás egyértelműen bizonyítja, hogy tovább mélyül a Varsói Szerződés tagállamainak együttműködése a külpolitika alakítása és megvalósítása terén. A prágai találkozó jelentőségét főleg az adja meg, hogy olyan időben tartották, amikor a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról a megkötött szerződés ratifikálási folyamata zajlik, intenzívebbé válik a szovjet—amerikai párbeszéd, kirajzolódnak a fontos nemzetközi politikai problémák megoldásának pozitív lehetőségei, amikor növekszik a szocialista országok egybehangolt és közös külpolitikai eljárásának szerepe. Terjed az új politikai gondolkodás, hogy minden egyes ország biztonságát csak valariiennyi ország biztonsága alapján lehet szavatolni. Megoldásra várnak súlyos problémák, például a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentése, a vegyi fegyverek globális betiltása stb. A fennálló gondok ellenére a szocialista országok külügyminiszterei arra a következtetésre jutottak, hogy az ellentétes előjelű folyamatok közepette is adottak a lehetőségek a kedvező nemzetközi folyamatok megszilárdítására, elmélyítésére. A szocialista országok egybehangolt külpolitikai vonala abból indul ki, hogy a háború, mint a politika eszköze teljes mértékben elfogadhatatlan, s ezért a katonai erőfölényre irányuló törekvések, akárcsak a lázas fegyverkezés, hiábavalóak. Ennek az új gondolkodásmódnak a gyümölcse a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződés. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy a szerződés valóraváljék. Február végén megkezdődik az NDK és Csehszlovákia területéről az OTR 22 jelzésű rakétákkal ellátott egységek kivonása. A külügyminiszterek Európa nélkülözhetetlen tartóoszlopának tekintik a szovjet—amerikai kapcsolatok javulását, leszerelési tárgyalásaik előrehaladását, a két nagyhatalom soron lévő moszkvai csúcstalálkozóját. Mint azt Sevardnadze külügyminiszter elmondotta, még 1988 első felében kidolgozzák a hadászati támadófegyverek radikális csökkentéséről szóló megállapodást. A békés élethez hozzátartozik a gazdaság fejlesztése is. Minthogy ez nem szűkíthető le csak Európára, a gazdasági biztonság eléréséhez lépéseket kell tenni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus és a jogegyenlőség alapján történő átalakítására az új világgazdasági rend megteremtésére. Jelentősen hozzájárulna e célok eléréséhez, ha a leszerelés révén felszabaduló eszközöket sikerülne a gazdasági és szociális fejlődés szükségleteinek kielégítésére fordítani. Fontos a humanitárius kérdések megoldása is, mert csak így biztosítható az élethez, a munkához való alapvető emberi jogok érvényesítése. S. Gy. A pragai Cernín-palotában, a Külügyminisztérium székházában február 23-án találkozót tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatta a résztvevőket a Szovjetunió képviselőinek George Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott moszkvai megbeszélései eredményeiről és a szovjet-amerikai kapcsolatok távlatairól. VISSZ^PIULANTu FEBRUAR '88 Moszkvában megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése. Napirendjén a közép- és felsőfokú oktatás átalakításának menete SZERDA 17 szerepelt, valamint a párt feladatai annak megvalósításában. A tanácskozáson beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Aktívaértekezletet tartottak Prágában a CSKP veterán érdemes prágai tagjai a februári győzelem 40. évfordulója al-CSÜTÖRTÖK 18 kalmából. A tanácskozáson részt vett Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára is. Érvénybe lépett a Laosz és Thaiföld között megkötött tüzszüneti megállapodás, s ezzel lezárult a fegyveres határ-PÉNTEK 19 konfliktus. A jelentések szerint mindkét ország megkezdte a csapatok visszavonását. Szombaton befejeződtek Helmut Kohl nyugatnémet és Ronald Reagan amerikai elnök washingtoni tárgyalásai. A találkozó után Reagan kijelen-SZOMBAT 20 tette, egyetértésre jutottak abban, hogy melyek legyenek a jövőben a NATO prioritásai a fegyverzetellenőrzési kérdésekben. George Shultz amerikai külügyminiszter Moszkvába érkezett, ahol Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel tárgyalt. A két külügy-VASÁRNAP 21 miniszter tárgyalásait követően megkezdődött a két fél hivatalos képviselőinek és szakértőinek plenáris ülése. Július Fučík születésének 85. és a februári győzelem 40. évfordulója alkalmából a prágai Károly Egyetem Újságírói Ka-HÉTFŐ 22 rán múzeumot nyitottak, amely Fučík életének és életművének állít emléket. A szovjet hadsereg és hadiflotta megalakulásának 70. évfordulója alkalmából Moszkvában a szovjet katonai vezetők a Vörös-téren a Lenin-mauzóleumnál egyperces néma csönddel tisztelegtek a világ első szocialista országa KEDD 23 megalapítójának és a szovjet fegyveres erők megszervezőinek emléke előtt, majd koszorút helyeztek el a mauzóleumnál. Ugyancsak megkoszorúzták az Ismeretlen katona sírját. /Cűdbet ofajő... Lehet annak már bő tíz esztendeje, ha nem több, hogy egy szép tavaszi hajnalon özbakok után cserkészve, közel a Dunához, apám egyszerre csak megállított, s azt mondta: „Flallgasd csak, tücsök ciripel..Apám gesztusa akkor megdöbbentett, mert ha egy parasztember számára a hajnali prücsökmuzsika olyan fontos lett, hogy annak hallása végett meg kell állni, akkor a természetben rendkívüli események vannak folyamatban. Azóta a nevezetes hajnal óta kezdtem jobban odafigyelni magam is a számomra bejárható tájak változásaira, sajnálatos fogyatkozásaira. Az idő tájt került a kezembe Taylor híres-nevezetes munkája a Biológiai pokolgép című könyv; ennek ketyegését azóta is hallom-érzem. Látható és láthatatlan veszedelmek között élünk, szinte már önmagunk ellenségeiként, s úgy tűnik, a természet lerombolásáért zajló versenyfutásban még mindig vannak, akik azt hiszik, hogy lehetnek győztesek. Eszem ágában sincs falra festeni az ördögöt — mellesleg jegyzem meg: nem is tudnám — de azt látom, tapasztalom — s elég gyakran —, hogy tájaink miként sivárodnak, miként üresednek ki sivatagi némasággá változva. Gyerekkori határjárásaim legszebb estéli hangjai közé a fogolykakasok párhivó csirregése tartozott, meg a fákra felgallyazó fácánkakasok kakatoló feleselése, rókariasztása. Közéjük vegyült a pitypalattyolás, a szarkák éles csörgése, s a tücskök monoton muzsikálása ... Hangok, zajok, surrogó neszek, a természet mindig jelenlévő ritmusa, mozgása, földön és a levegőben egyaránt. Ősz jöttével a magasság megtelt számysuhogással: húztak északról a nálunk telelő vadludak, vadkacsák százai, ezrei. Élet volt a földön, s a levegőben, s az élet hangjai betöltötték azt a tágasságot, amit természetnek nevezünk általában. S ma ? A mai esték s a mai hajnalok már némák. Nem csirreg a fogolymadár, mert szinte teljesen kipusztult. Fácán is ott rikoltozik már csupán, ahol mesterséges tenyészetben szaporítják, de ha kiengedik egykori élőhelyére, hónapok alatt elpusztul. Látom, tapasztalom: éhen vesznek a fiókák, a felnőtt madarak pedig az ennivalóval felszedett mérgek hatására sterilizálódnak ... Fúrj hangját évek óta nem hallani már, ugyanarra a sorsra jutott, mint az előbbi két fajta. Az egykor oly bőséges nyúlállomány, amely minden vadászat legbőségesebb terítékét adta, szinte teljesen megsemmisült: mérgek és gépek áldozatául esett. S bizony alaposan megritkultak a vadludak s vadkacsák csapatai is. Mindezt látjuk, tudjuk, ismerjük, de alig esik róla szó. Nyilván azért, mert az említett madarak és négylábúak kipusztulásánál nagyobb veszedelmekkel szemben is lassan elközönyösödünk. Holott tudjuk, hogy ezek a veszedelmek nem függetlenek egymástól, hanem egymásból fakadnak, s így minket is elérhetnek. Nem régen riasztotta fel renyhülő tudatunkat a hír, hogy a földünket védő ózonpajzs kilyukadt. Hogy ez milyen következményekkel járhat, ma még felbecsülni sem igen lehet, s talán nincs is meg hozzá a bátorság. Valahol arról olvastam, hogy a légkör szennyezettsége létrehozhatja az ún. „üvegház-effektust", ami a földkéreg fölmelegedését eredményezheti ... Amikor ezeket a sorokat írom, február közepe van, de az idő áprilist játszik. Valahogy érthetetlen és természetellenes számomra az egész. Mintha minden elmozdult volna a helyéről; a tél is — a természet hiánylistáját gyarapítva. \ 3
