A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-12 / 7. szám
EMBERKÉNT — EMBEREK KÖZÖTT A főiskolák katonai tanszékének végzősei nem egyformák. Erről győződtünk meg akkor, amikor Boris Podlucký szakaszvezetővel beszélgettünk. Nemcsak abban különbözik a többitől, hogy minden szava és gondolata nagyfokú felelősségről tanúskodik, hanem főleg abban, hogy nagyon jó a viszonya az emberekhez, a munkájához. — Köztem és a fiúk között kicsi a korkülönbség, — mondja a fiatal szakaszvezetö. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy az embernek lépten-nyomon a többiek tudomására kell hozni, hogy magasabb a beosztása. Ez még akkor sem helyes, ha a vezetőnek magasabb a végzettsége. Találkoztam már olyanokkal, akiket önteltté tett beosztásuk és éreztették, hogy ők „valakik". — A fiúkkal való kapcsolatom kiépítését úgymond a másik végénél kezdtem. Azt tartottam szem előtt, hogy egy vagyok közülük. Tudtam, csak akkor nyerhetem meg őket, ha figyelemmel kísérem sorsukat, érdeklődöm örömük, bánatuk iránt. A szakasz tagjai gyakorlatilag másnaponként járnak őrségbe, s ez nem könnyű feladat. Néha panaszkodnak is, hogy elegük van már. Ilyenkor nagyon hatásos, ha az ember figyelmes velük szemben, s ha lehet, igyekszik megoldani problémáikat. — Sokszor akad gondjuk. Akár családi, akár egyéb problémáik vannak, megkeresnek, és ez számomra a legnagyobb elismerés. Boris 25 éves, a bratislavai Komenský Egyetem Természettudományi Kara földrajz szakának végzőse. A négyéves Krisztina és a kétéves Kati édesapja. Valamit magával hozott az iskolából, de sokra már az élet tanította meg. — Hogy mi a legértékesebb felismerés? — ismétli meg a kérdést. — Ember légy, és ne veszítsd el az embert — válaszolja. — Miben térül meg a beosztottakról való gondoskodás? — A hibátlan ügyeletekben, a feladatok fegyelmezett teljesítésében. A fiúk tudatosítják, hogy az egyik szolgálattól függ a másik. Ha az egyikben hibát követnek el, annak lehetnek kellemetlen következményei a másik műszakban is. Még sohasem tettek próbára. Tudják, hogy idősebb „testvérük" vagyok. Jól kijövünk egymással, de mindig tudjuk, hol a határ, meddig mehetünk el. A mi munkánkban a rendszabályok szigorú betartása valóban létfontosságú. Mielőtt az alakulathoz került két példaképe volt: Václav Hlaváč alhadnagy és Štefan Remek szakaszvezető. Az előbbi az őrségek kulisszatitkaiba vezette be, az utóbbi pedig az emberi kapcsolatok terén adott értékes tanácsokat. Hallgatott rájuk, s ez most hozza meg gyümölcsét. — A fiúknak jó ötleteik vannak, de bátortalanok. Meg kell őket győzni arról, hogy az ötlet jó, de nekik kell megvalósítani is. Együtt járnak „hokizni", moziba, együtt szórakoznak. — Sohasem tesz köztünk különbséget. Mindig ügyel a rendre, a fegyelemre. Közel áll hozzánk — mondja Stanislav Pamai közkatona. — Az ember mindenről elbeszélgethet vele. Ügyes fiú, sokat tesz a kollektíváért — teszi hozzá Ivó Kaplánek közkatona. A rábízott szakasz kötelezettséget vállalt, hogy a lehető legjobban szerepel az éleslövészeten. Többségük meg akarja szerezni a Példás Katona címet, részt akarnak venni a kiképzőtér felújításában. Az alakulatban senki sem kételkedik abban, hogy vállalt feladataikat teljesítik. Erre valóban képes Boris Podlucký és szakasza. Ondrej Janis százados búcsúzóul megjegyzi: Bár csak több ilyen hivatásos katona lenne ... Dr. IMRICH MODROOKÝ A szerző felvétele Boris Podlucký (felvételünkön középen) a kiskafonák körében 12 Az Óváros téri népgyűlés Prágában, 1948. február 21-én A februári napok 2. Negyven éve február második fe- dóját betölteni. Csehszlovákia Komlében felgyorsultak az események. A munista Pártja akkor azon fáradonyílt válság 1948. február 20-án tört zott, hogy a lemondást el kell fogadni ki, amikor a Nemzeti Szocialista Párt- és a kormányt új tagokkal kell kiegéhoz, a Néppárthoz és a Demokrata szíteni. Párthoz tartozó miniszterek — össze- Másnap, 1948. február 21-e reggesen tizenketten — benyújtották le- lén százezres tömeg szorongott a törmondásukat. Ürügyül azt hozták fel, ténelmi nevezetességű prágai Óváros hogy a kommunista belügyminiszter téren. A felvonulók kitörő lelkesedéstúllépte hatáskörét, amikor változá- sei fogadták Klement Gottwaldot, sokat eszközölt a Nemzetbiztonsági aki tolmácsolta a kommunisták ál- Testület parancsnoki karában. Az láspontját a kormányválsággal kapáruló miniszterek azonban valójában csolatban, és ismertette a CSKP KB- azért mondtak le, hogy kormányvál- nak javaslatát a válság rendezésére, ságot idézzenek elő és megbénítsák Mondanivalójának az volt a lényege, a kormány munkáját. Abban bíztak, hogy a kormányban megüresedett hogy az egész kormány kénytelen helyeket olyan emberekkel kell belesz lemondani, erre Beneš hivatal- tölteni, akik hűek maradtak a Nemnokkormányt nevez ki, amely majd zeti Front elveihez, átveszi a hatalmat. A burzsoázia pon- Csehszlovákia Kommunista Pártja tosan azt az utat járta, amelyre a állásfoglalásának és követelésének CSKP KB-nak 1947. novemberében támogatására nemcsak Prágában, megtartott ülésén Klement Gottwald hanem az országban szinte mindefigyelmeztetett. Klement Gottwald nütt hatalmas tüntetések zajlottak akkor egyebek között ezeket mond- le. A dolgozókra nagy hatást tett az ta: „A minden irányban elburjánzott Óváros téri gyűlésnek a rádión kereakció igyekszik még jobban meg- resztül történt közvetítése. A CSKP bénítani a kormány, a parlament és a felhívásának megjelenése után már többi népi szerv tevékenységét, hogy február 21-én megindult az egész oradott pillanatban a kormányt és a szágban a Nemzeti Front akcióbizottparlamentet teljesen cselekvőképte- ságainak megalakítása. A forradalom lenné tegye. Megfelelő pillanatban szervei megtisztították a közéletet, a kormányválságot igyekszik előidézni tömegszervezeteket és a többi polities kísérletet tenni hivatalnokkor- kai pártot a reakció képviselőitől, mány megalakítására. Politikai szem- Az üzemi tanácsoknak az 1948. pontból az ilyen lépést reakciós február 22-én megnyílt kongresszusa puccskísérletként, reakciós államfor- is magáévá tette a CSKP KB-nak azt dulatra irányuló kísérletként kellene a követelését, hogy a haladás erői a értékelni. Erre megfelelő, a reakció reakciót zárják ki a kormányból, folyszámára megsemmisítő választ kel- tassák az ipar államosítását és hajtlene adni... Az 1920-as év mégis- sanak végre további földreformot, métlése Tusárral és Černývel eszmé- A dolgozók egysége és akarata nyi volna a reakció számára. Ma megnyilvánult az 1948. február 24-re azonban 1947-et írunk. És 1920 meg- meghirdetett egyórás tüntető sztrájk ismétlésének kísérlete a reakció szá- alkalmából is, amelyben milliók vetmára halálos kockázatot jelentene. tek részt. A sztrájk szemléltetően De a sarokba szorított reakció képes mutatta a munkásosztálynak és szöminden kockázatra, főképp akkor, ha vetségeseinek erejét. A burzsoázia kívülről kap rá utasítást. Ezért résen magára maradt. Egyedül már csak kell lennünk." Benešben reménykedett, aki tőle tel-A reakciós politikusok elszámítot- hetően halasztgatta a reakciós miták magukat. Mivel a minisztereknek niszterek lemondásának elfogadását, csak a kisebbik része mondott le, a Itt jegyezzük meg, hogy a nép és a kormány a szokásoknak megfelelően munkásosztály ellenfelei a fegyveres továbbra is jogosultnak érezte funk- összecsapás lehetőségével is számol-
