A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1988-02-12 / 7. szám

jait, hogy belefeledkezzen a mediterán tenger valószínűtlenül kék vizének tük­rébe. Egy interjúmban megkérdeztem tőle, mi vonzza annyira Törökországba. — Magam sem tudom megmondani, mi vonz oda — mondotta akkor. — Hivatkozhatnék a keleti világ egzotiku­mára, a csodálatos kultúrtörténeti em­lékekre, az egyedülálló természeti szépségekre. De ezzel még mindig nem magyaráztam meg maradéktalanul, mi indít ismételten arra, hogy fölkeressem azt az országot. A szerelmet sem lehet pontosan megindokolni. A titok éppen az a többlet, amely élteti. Én nem érzem ott magam kirándulónak, hanem olyan látogatónak, aki atyafiságát keresi fel. Az írónak az a dolga, hogy életét müveiben mondja el. Kati is ezt tette: egy gyermekkönyv és kilenc regény áll mögötte. Rengeteg gyötrődés, lemon­dás jelentette ezt a több ezer oldalas araszolást. De többé-kevésbé elkészült az életmű. Ami ezentúl következik, az már ráadás, a sors kegyelme. Az írónő Léván (Levice) született, is­koláit Zselizen (Želiezovce) és Bratisla­­vában végezte. Már ifjú leányként'érde­­kelte az írás, az irodalom. Egy ízben irodalmi díjat is nyert. Rendszeresen azonban csak a fővárosban kezdett írni. Élete neki sem volt könnyű, hiszen fi­atalasszonyként három gyermeket ne­velt, miközben évekig pincelakásban szorongott a család. Csak az az idő volt az irodalomé, az írásé, amelyet éjjel ellopott az alvástól. Munkát vállalt a könyvkiadó magyar szerkesztőségében, majd a Hétnél. Riportutakra járt a? csak demográfiai robbanás kívánkozik a nyel­vünkre azért, mert a szemünk is csak így látja az irodalomban. Értelemferdités szempontjából nem jelen­tős, számbelileg viszont leggyakoribb (33 eset) a životné prostredie — emberi környezet „természeti környezet" formában való szere­peltetése. Most csak röviden ismételjük meg, hogy a „životné prostredie" emberi kör­nyezet a pracovné prostredie — munkahelyi környezet a prírodné prostredie — természeti környezet a prirodzené prostredie pedig ter­mészetes környezetet A környezet terminoló­giai problémáit a múltban már nagyon rész­letesen elemeztük (Hét 1987/13, 1987/38). A víz szennyeződése alfejezetben viszont a szerzők hibáztathatok a hányaveti fogalma­zásért és a lényeg elhallgatásáért. „A meg­engedettnél több nitrovegyületet tartalmazó ivóvíz, a vízben oldott tejporral táplált cse­csemőknél a vörös vérfesték értéktelen met­­hemoglobinná való átalakulását okozza", mondatban nem az „elértéktelenedés" a lényeges, hanem az, hogy a nitrogénvegyüle­tek komoly egészségkárosodást, sőt halált is okozhatnak. Inkább csak a stílus csiszolása érdekében jegyezzük meg, hogy a magyarban a „talaj­szerkezet aprózása" helyett a talajszerkezet rombolása és leromlása járja. Hasonlóan a szeméttel kapcsolatosan a „skládka" szó fordításaként „szemétrakodó telep, hulladék­hely, szemétrakodók" helyett stílusosabbak és pontosabbak a „szemétlerakó hely, szi­­lárdhulladék-lerakó hely, lerakótelep, lerakat szemétlerakó, hulladéktároló telep, hulladék­­lerakó telep, szemétlerakodó" terminusok. Ugyanitt a „tüzelőérték (výhrevnosť) haszná-A SZORBOK — TEGNAP ÉS MA országban. Tapasztalatokat, élménye­ket, emberismeretet gyűjtött, hogy ké­sőbb beépítse könyveibe. Munkáját csöndben végezte, terveiről, lehetősé­geiről keveset beszélt, hangadó szere­pet sohasem vállalt, idegen volt termé­szetétől. Ha tehette, meghúzódott a budmericei alkotóházban, itt szövöget­te álmait, regényei szálait, bolyongva a papíron, hogy mihamarabb elkészüljön a mű. Regényei évről évre szaporodtak, ambíciója sem fogyatkozott meg, csak az idő szállt, röpült fölötte. Férjét el­vesztette, gyermekei felnőttek, meg­­családosodtak, s most hét-nyolc unoka nyüzsög körötte. Egy ízben azt nyilatkozta életéről, koráról, a világgal szövődő kapcsolatá­ról : „A korral fölgyorsul az idő múlása, s az elsuhanó napokat nemcsak a papír fölé hajolva, gondolataim társaságában, munkálkodva akarom eltölteni, hanem szeretném teljességében is átélni, tu­datosan élvezve, hogy élek, és örülni és bánkódni is tudok ... Különben szere­tem gyorsan forgó világunkat. Még mindig sokat tudunk adni egymásnak. A küzdelembe pedig — ha már ezt a kifejezést használjuk — egyszerűen nem szabad belefáradni..." Mi, Ordódy Katalin olvasói, barátai, ismerősei azzal a cselekvő optimizmus­sal tisztelgünk előtte születésnapján, amellyel ö üzen nekünk könyveiből, el­beszéléseiből. Érezze meleg kézfogá­sunkat, fogadja, jókívánságainkat és hálánkat élményt nyújtó regényeiért, emberséges magatartásáért. DÉNES GYÖRGY Fotó: Igor Grossmann lata a fűtőérték helyett már tipikus termino­lógiai hiba. A biológia jelentősége fejezetben még tíz év után is a régi „vágósúly" (helyesen vágási élőtömeg, v. testtömeg) súlygyarapodás" (he­lyesen testtömeggyarapodás) szerepel. A kákán csomót keresés határát súrolja, ha megjegyezzük, hogy a gyakorlatok rész­ben az üvegpálca helyesen üvegbot, a bioló­giai óra pedig biológiaóra. hogy a Snellen-op­­totipusnál legalább zárójelben fel kellene tüntetni, hogy olvasótábla. A 16. sz. gyakorlatban korrigálást igényel­nek a „kolorimetrikus" (helyesen ko/orimetri­­ás), jodometrikus (helyesen jodometriás) és az ólompapír (helyesen ó/om-acetát papit) termi­nusok. A fordító jelentősen hozzájárult a könyv minőségéhez azzal, hogy a szövegben sze­replő semmitmondó „náučná akcia" helyett a „tanösvény"-1 épít be a szövegbe. A „potre­ba živiny" cím helyett „táplálkozás" a „režim práce a oddychu" cím helyett a „munka és pihenés" címet használja. A könyv recenzálása kapcsán megerősö­dött az a meggyőződés, hogy a „terminoló­giai szörnyszülöttek" beszédünkből és a köz­érdekű tömegkommunikációs eszközökből gyorsan beszivárognak a szak- és tanköny­vekbe is, ezért kiirtásuk csak zsenge koruk­ban lehet racionális, megerősödésük után már nehéz őket korrigálni. CSUKA GYULA NYELVI TOTÓ Mit jelent ez a szó: iromba ? A legnyugatibb és egyben legkisebb, mint­egy százezer lelket számláló szláv népcso­port a lausitzi (luzsicai) szorbok, akik a Né­met Demokratikus Köztársaság délkeleti ré­szén, a csehszlovák és a lengyel határ men­tén elterülő drezdai és cottbusi kerületekben élnek, nemrégiben — október közepén — jelentős jubileumot ünnepeltek: háromne­gyed évszázaddal ezelőtt, 1912. október 13-án Hoyerswerdeben megalakult nemzeti szervezetük, a Domowina. Az évfordulóról való megemlékezés a zászlóbontás színhe­lyén országos méretű volt, s a központi ünnepségen csehszlovák, lengyel, magyar és szovjet küldöttség is részt vett, ami az ese­ményt nemzetközi szintre emelte. Ugyanak­kor a lausitzi szorbok képviselőit, élükön a Domowina elnökségének vezető titkárával, Jurij Grósz-szal, Berlinben fogadta Erich Ho­­necker. Ez alkalommal az NDK legmagasabb állami és pártvezetöje a szorbok küldöttsé­gének átadta a „Nemzetek közti barátság csillaga" elnevezésű NDK érdemrendet, mely a Domowina tevékenységének magas elismerését jelenti. Erich Honecker beszédé­ben hangsúlyozta, hogy a Domowina tevé­kenységét az NDK párt- és állami szervei továbbra is messzemenően támogatni fog­ják. Mint ismeretes, a lausitzi szorbok az NDK egyetlen nemzeti kisebbségét alkotják. A szorbok a 16 milliós NDK lakosságának mintegy 0,7 százalékát teszik ki. A régi német okiratok először 631 -632-ben emlí­tik őket vend néven. Nemzeti létük fennma­radásáért évszázadokon át nehéz küzdelmet folytattak. A legnehezebb helyzetbe a fasiz­mus előretörésének, valamint uralmának évei alatt kerültek. A fasiszta német nagy­burzsoázia csak szolganépnek tekintette a szorbokat, képviselőiket kiszorította a közé­letből, gyerekeit eltávolíttatta az iskolákból s 1937. március 18-án a tiltakozó akciók elle­nére is beszüntette a Domowina működését. Nem csoda, hogy ilyen körülmények közt sok szorb gyorsan utat talált a munkásmozga­lomba, s derekasan kivette részét az antifa­siszta ellenállásból. Közülük az egyik legis­mertebb Kari Jannock, akinek nevét ma a bautzeni Szorb Pedagógiai Intézet viseli. A történelmi méretű változást a szorbok életében 1945 hozta meg. A szovjet hadse­reg ezt a vidéket is felszabadította, minek következtében 1945. május 10-én Crost­­witzben újrakezdte működését a nácik által betiltott Domowina. A háborús károk felszá­molásába és az újjáépítésbe a szorbok ezrei is bekapcsolódtak. Fokozatosan megindult az anyanyelvi oktatás és a szorb falvak, városok visszakapták eredeti nevűket. Baut­­zenben felépült a Szorbok Háza, s komoly erőt képviselő politikai-kulturális szervezetté vált a Domowina. A szocialista német állam mindjárt megalakulása után törvényben sza­vatolta a lausitzi szorbok kollektív nemzeti jogait. A Domowina az öt politikai párt és a tömegszervezetek oldalán teljes jogú part­nerként a kezdetektől fogva részt vesz az NDK Nemzeti Frontja keretében az ország politikai életében. A Domowina hivatalos célja a lausitzi szorbok társadalmi és kulturá­lis életének szervezése a párt politikájának szellemében. A Német Szocialista Egység­párt internacionalista politikája és az állami intézmények széles hálózata pedig biztosít­ják a szorbok anyanyelvének és nemzeti kultúrájának megőrzését és fejlesztését. Ez a támogatás a Domowina 1987 tavaszán le­zajlott 11. kongresszusa után még hangsú­lyosabbá vált. A szervezet jelenleg szorb napilapot, hetilapot, kultúrpolitikai folyóira­tot és gyermeklapot ad ki. A nemzeti kultúrát szolgáló állami intézmények közül még fon­tos megemlíteni a Domowina könyvkiadót, a Lausitzi Szorb Történelem és Kultúra Múze­umát, a szorb nyelvű rádióadót, a szorb filmescsoportot. Ez utóbbi a drezdai rajz­filmstúdió keretében alakult meg 1980-ban és az eltelt évek alatt már mintegy két tucat rövidfilmet készített a lausitzi szorbok mai életéről, történelméről, kulturális örökségé­ről. A filmek szorb és német nyelvűek, s közülük néhány a csehszlovák és a lengyel filmesekkel való együttműködés révén szüle­tett meg. A Domowina könyvkiadó az utóbbi időben évente átlag nyolcvan könyvet jelen­tetett meg. Rendkívül értékes a Lausitzi Szorb írók Lexikona, a Lausitzi Szorb Építé­szet Kézikönyve, s nagyon ízlésesek a gyer­mekeknek szánt színes leporellók. A szorb könyvek, sajtótermékek, lemezek, népművé­szeti tárgyak egy része rendszeresen kapha­tó az NDK prágai kulturális központjában. Bautzenben 1964 óta rendszeresen meg­rendezik a Lausitzi Szorb Kultúra Fesztivál­ját, s ott működik a szorb színház is. A Szorb Állami Népi Együttes 1979-ben alakult meg, s azóta több külföldi fellépést is maga mö­gött tudhat. A szocialista német állam politikai életé­ben is szava van a szorbokrtak. Az országos parlamentben ma hét képviselőjük van, mig a helyi közigazgatási szervekben a szorbok száma majdnem háromezer. A 163, részben szorbok lakta város, falu több mint a felének az élén szorb polgármesteráll. A szorbok és a németek lakta városok és falvak közfeliratai természetesen mindenütt kétnyelvűek, hir­detvén ezzel is a teljes egyenjogúságot. A lausitzi szorbok társadalmi és kulturális életét már hagyományosan, évszázadok óta a prágai cseh sajtó és közvélemény is nagy figyelemmel és érdeklődéssel kíséri. A prágai cseh Nemzeti Múzeumban egy, a lausitzi szorb kultúra kutatásával rendszeresen fog­lalkozó csoport is dolgozik. Az érdeklődés nem véletlen, s mint már említettem a cseh—szorb kapcsolatnak évszázados jó ha­gyományai vannak. Fejlesztésüket az NDK illetékes szervei is támogatják. Példaként említsük meg, hogy 1679-ben éppen a száz­­tomyú cseh fővárosban jelent meg az első lausitzi szorb nyelvkönyv. A lausitzi szorb irodalom fontosabb művei fordítás útján ma is rendszeresen eljutnak a cseh olvasókhoz. Ennek tudatában csak sajnálni lehet, hogy szűkebb pátriánkban, Szlovákiában, ez a kul­túra alig ismert, s a szlovák és a magyar sajtó is ritkán foglalkozik vele. KOKES JÁNOS 11

Next

/
Thumbnails
Contents