A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-12 / 7. szám
jait, hogy belefeledkezzen a mediterán tenger valószínűtlenül kék vizének tükrébe. Egy interjúmban megkérdeztem tőle, mi vonzza annyira Törökországba. — Magam sem tudom megmondani, mi vonz oda — mondotta akkor. — Hivatkozhatnék a keleti világ egzotikumára, a csodálatos kultúrtörténeti emlékekre, az egyedülálló természeti szépségekre. De ezzel még mindig nem magyaráztam meg maradéktalanul, mi indít ismételten arra, hogy fölkeressem azt az országot. A szerelmet sem lehet pontosan megindokolni. A titok éppen az a többlet, amely élteti. Én nem érzem ott magam kirándulónak, hanem olyan látogatónak, aki atyafiságát keresi fel. Az írónak az a dolga, hogy életét müveiben mondja el. Kati is ezt tette: egy gyermekkönyv és kilenc regény áll mögötte. Rengeteg gyötrődés, lemondás jelentette ezt a több ezer oldalas araszolást. De többé-kevésbé elkészült az életmű. Ami ezentúl következik, az már ráadás, a sors kegyelme. Az írónő Léván (Levice) született, iskoláit Zselizen (Želiezovce) és Bratislavában végezte. Már ifjú leányként'érdekelte az írás, az irodalom. Egy ízben irodalmi díjat is nyert. Rendszeresen azonban csak a fővárosban kezdett írni. Élete neki sem volt könnyű, hiszen fiatalasszonyként három gyermeket nevelt, miközben évekig pincelakásban szorongott a család. Csak az az idő volt az irodalomé, az írásé, amelyet éjjel ellopott az alvástól. Munkát vállalt a könyvkiadó magyar szerkesztőségében, majd a Hétnél. Riportutakra járt a? csak demográfiai robbanás kívánkozik a nyelvünkre azért, mert a szemünk is csak így látja az irodalomban. Értelemferdités szempontjából nem jelentős, számbelileg viszont leggyakoribb (33 eset) a životné prostredie — emberi környezet „természeti környezet" formában való szerepeltetése. Most csak röviden ismételjük meg, hogy a „životné prostredie" emberi környezet a pracovné prostredie — munkahelyi környezet a prírodné prostredie — természeti környezet a prirodzené prostredie pedig természetes környezetet A környezet terminológiai problémáit a múltban már nagyon részletesen elemeztük (Hét 1987/13, 1987/38). A víz szennyeződése alfejezetben viszont a szerzők hibáztathatok a hányaveti fogalmazásért és a lényeg elhallgatásáért. „A megengedettnél több nitrovegyületet tartalmazó ivóvíz, a vízben oldott tejporral táplált csecsemőknél a vörös vérfesték értéktelen methemoglobinná való átalakulását okozza", mondatban nem az „elértéktelenedés" a lényeges, hanem az, hogy a nitrogénvegyületek komoly egészségkárosodást, sőt halált is okozhatnak. Inkább csak a stílus csiszolása érdekében jegyezzük meg, hogy a magyarban a „talajszerkezet aprózása" helyett a talajszerkezet rombolása és leromlása járja. Hasonlóan a szeméttel kapcsolatosan a „skládka" szó fordításaként „szemétrakodó telep, hulladékhely, szemétrakodók" helyett stílusosabbak és pontosabbak a „szemétlerakó hely, szilárdhulladék-lerakó hely, lerakótelep, lerakat szemétlerakó, hulladéktároló telep, hulladéklerakó telep, szemétlerakodó" terminusok. Ugyanitt a „tüzelőérték (výhrevnosť) haszná-A SZORBOK — TEGNAP ÉS MA országban. Tapasztalatokat, élményeket, emberismeretet gyűjtött, hogy később beépítse könyveibe. Munkáját csöndben végezte, terveiről, lehetőségeiről keveset beszélt, hangadó szerepet sohasem vállalt, idegen volt természetétől. Ha tehette, meghúzódott a budmericei alkotóházban, itt szövögette álmait, regényei szálait, bolyongva a papíron, hogy mihamarabb elkészüljön a mű. Regényei évről évre szaporodtak, ambíciója sem fogyatkozott meg, csak az idő szállt, röpült fölötte. Férjét elvesztette, gyermekei felnőttek, megcsaládosodtak, s most hét-nyolc unoka nyüzsög körötte. Egy ízben azt nyilatkozta életéről, koráról, a világgal szövődő kapcsolatáról : „A korral fölgyorsul az idő múlása, s az elsuhanó napokat nemcsak a papír fölé hajolva, gondolataim társaságában, munkálkodva akarom eltölteni, hanem szeretném teljességében is átélni, tudatosan élvezve, hogy élek, és örülni és bánkódni is tudok ... Különben szeretem gyorsan forgó világunkat. Még mindig sokat tudunk adni egymásnak. A küzdelembe pedig — ha már ezt a kifejezést használjuk — egyszerűen nem szabad belefáradni..." Mi, Ordódy Katalin olvasói, barátai, ismerősei azzal a cselekvő optimizmussal tisztelgünk előtte születésnapján, amellyel ö üzen nekünk könyveiből, elbeszéléseiből. Érezze meleg kézfogásunkat, fogadja, jókívánságainkat és hálánkat élményt nyújtó regényeiért, emberséges magatartásáért. DÉNES GYÖRGY Fotó: Igor Grossmann lata a fűtőérték helyett már tipikus terminológiai hiba. A biológia jelentősége fejezetben még tíz év után is a régi „vágósúly" (helyesen vágási élőtömeg, v. testtömeg) súlygyarapodás" (helyesen testtömeggyarapodás) szerepel. A kákán csomót keresés határát súrolja, ha megjegyezzük, hogy a gyakorlatok részben az üvegpálca helyesen üvegbot, a biológiai óra pedig biológiaóra. hogy a Snellen-optotipusnál legalább zárójelben fel kellene tüntetni, hogy olvasótábla. A 16. sz. gyakorlatban korrigálást igényelnek a „kolorimetrikus" (helyesen ko/orimetriás), jodometrikus (helyesen jodometriás) és az ólompapír (helyesen ó/om-acetát papit) terminusok. A fordító jelentősen hozzájárult a könyv minőségéhez azzal, hogy a szövegben szereplő semmitmondó „náučná akcia" helyett a „tanösvény"-1 épít be a szövegbe. A „potreba živiny" cím helyett „táplálkozás" a „režim práce a oddychu" cím helyett a „munka és pihenés" címet használja. A könyv recenzálása kapcsán megerősödött az a meggyőződés, hogy a „terminológiai szörnyszülöttek" beszédünkből és a közérdekű tömegkommunikációs eszközökből gyorsan beszivárognak a szak- és tankönyvekbe is, ezért kiirtásuk csak zsenge korukban lehet racionális, megerősödésük után már nehéz őket korrigálni. CSUKA GYULA NYELVI TOTÓ Mit jelent ez a szó: iromba ? A legnyugatibb és egyben legkisebb, mintegy százezer lelket számláló szláv népcsoport a lausitzi (luzsicai) szorbok, akik a Német Demokratikus Köztársaság délkeleti részén, a csehszlovák és a lengyel határ mentén elterülő drezdai és cottbusi kerületekben élnek, nemrégiben — október közepén — jelentős jubileumot ünnepeltek: háromnegyed évszázaddal ezelőtt, 1912. október 13-án Hoyerswerdeben megalakult nemzeti szervezetük, a Domowina. Az évfordulóról való megemlékezés a zászlóbontás színhelyén országos méretű volt, s a központi ünnepségen csehszlovák, lengyel, magyar és szovjet küldöttség is részt vett, ami az eseményt nemzetközi szintre emelte. Ugyanakkor a lausitzi szorbok képviselőit, élükön a Domowina elnökségének vezető titkárával, Jurij Grósz-szal, Berlinben fogadta Erich Honecker. Ez alkalommal az NDK legmagasabb állami és pártvezetöje a szorbok küldöttségének átadta a „Nemzetek közti barátság csillaga" elnevezésű NDK érdemrendet, mely a Domowina tevékenységének magas elismerését jelenti. Erich Honecker beszédében hangsúlyozta, hogy a Domowina tevékenységét az NDK párt- és állami szervei továbbra is messzemenően támogatni fogják. Mint ismeretes, a lausitzi szorbok az NDK egyetlen nemzeti kisebbségét alkotják. A szorbok a 16 milliós NDK lakosságának mintegy 0,7 százalékát teszik ki. A régi német okiratok először 631 -632-ben említik őket vend néven. Nemzeti létük fennmaradásáért évszázadokon át nehéz küzdelmet folytattak. A legnehezebb helyzetbe a fasizmus előretörésének, valamint uralmának évei alatt kerültek. A fasiszta német nagyburzsoázia csak szolganépnek tekintette a szorbokat, képviselőiket kiszorította a közéletből, gyerekeit eltávolíttatta az iskolákból s 1937. március 18-án a tiltakozó akciók ellenére is beszüntette a Domowina működését. Nem csoda, hogy ilyen körülmények közt sok szorb gyorsan utat talált a munkásmozgalomba, s derekasan kivette részét az antifasiszta ellenállásból. Közülük az egyik legismertebb Kari Jannock, akinek nevét ma a bautzeni Szorb Pedagógiai Intézet viseli. A történelmi méretű változást a szorbok életében 1945 hozta meg. A szovjet hadsereg ezt a vidéket is felszabadította, minek következtében 1945. május 10-én Crostwitzben újrakezdte működését a nácik által betiltott Domowina. A háborús károk felszámolásába és az újjáépítésbe a szorbok ezrei is bekapcsolódtak. Fokozatosan megindult az anyanyelvi oktatás és a szorb falvak, városok visszakapták eredeti nevűket. Bautzenben felépült a Szorbok Háza, s komoly erőt képviselő politikai-kulturális szervezetté vált a Domowina. A szocialista német állam mindjárt megalakulása után törvényben szavatolta a lausitzi szorbok kollektív nemzeti jogait. A Domowina az öt politikai párt és a tömegszervezetek oldalán teljes jogú partnerként a kezdetektől fogva részt vesz az NDK Nemzeti Frontja keretében az ország politikai életében. A Domowina hivatalos célja a lausitzi szorbok társadalmi és kulturális életének szervezése a párt politikájának szellemében. A Német Szocialista Egységpárt internacionalista politikája és az állami intézmények széles hálózata pedig biztosítják a szorbok anyanyelvének és nemzeti kultúrájának megőrzését és fejlesztését. Ez a támogatás a Domowina 1987 tavaszán lezajlott 11. kongresszusa után még hangsúlyosabbá vált. A szervezet jelenleg szorb napilapot, hetilapot, kultúrpolitikai folyóiratot és gyermeklapot ad ki. A nemzeti kultúrát szolgáló állami intézmények közül még fontos megemlíteni a Domowina könyvkiadót, a Lausitzi Szorb Történelem és Kultúra Múzeumát, a szorb nyelvű rádióadót, a szorb filmescsoportot. Ez utóbbi a drezdai rajzfilmstúdió keretében alakult meg 1980-ban és az eltelt évek alatt már mintegy két tucat rövidfilmet készített a lausitzi szorbok mai életéről, történelméről, kulturális örökségéről. A filmek szorb és német nyelvűek, s közülük néhány a csehszlovák és a lengyel filmesekkel való együttműködés révén született meg. A Domowina könyvkiadó az utóbbi időben évente átlag nyolcvan könyvet jelentetett meg. Rendkívül értékes a Lausitzi Szorb írók Lexikona, a Lausitzi Szorb Építészet Kézikönyve, s nagyon ízlésesek a gyermekeknek szánt színes leporellók. A szorb könyvek, sajtótermékek, lemezek, népművészeti tárgyak egy része rendszeresen kapható az NDK prágai kulturális központjában. Bautzenben 1964 óta rendszeresen megrendezik a Lausitzi Szorb Kultúra Fesztiválját, s ott működik a szorb színház is. A Szorb Állami Népi Együttes 1979-ben alakult meg, s azóta több külföldi fellépést is maga mögött tudhat. A szocialista német állam politikai életében is szava van a szorbokrtak. Az országos parlamentben ma hét képviselőjük van, mig a helyi közigazgatási szervekben a szorbok száma majdnem háromezer. A 163, részben szorbok lakta város, falu több mint a felének az élén szorb polgármesteráll. A szorbok és a németek lakta városok és falvak közfeliratai természetesen mindenütt kétnyelvűek, hirdetvén ezzel is a teljes egyenjogúságot. A lausitzi szorbok társadalmi és kulturális életét már hagyományosan, évszázadok óta a prágai cseh sajtó és közvélemény is nagy figyelemmel és érdeklődéssel kíséri. A prágai cseh Nemzeti Múzeumban egy, a lausitzi szorb kultúra kutatásával rendszeresen foglalkozó csoport is dolgozik. Az érdeklődés nem véletlen, s mint már említettem a cseh—szorb kapcsolatnak évszázados jó hagyományai vannak. Fejlesztésüket az NDK illetékes szervei is támogatják. Példaként említsük meg, hogy 1679-ben éppen a száztomyú cseh fővárosban jelent meg az első lausitzi szorb nyelvkönyv. A lausitzi szorb irodalom fontosabb művei fordítás útján ma is rendszeresen eljutnak a cseh olvasókhoz. Ennek tudatában csak sajnálni lehet, hogy szűkebb pátriánkban, Szlovákiában, ez a kultúra alig ismert, s a szlovák és a magyar sajtó is ritkán foglalkozik vele. KOKES JÁNOS 11
