A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-02-12 / 7. szám
A piszkos pénz című lengyel film már-már krimiszerü története két gengszterbanda csatározásáról szól. A halott búvár nem kér aranyat című NSZK filmben az aztékok kincsét, amely mélyen az óceánban, valahol Közép-Amerika partjainál fekszik, három csoport is meg akarja szerezni: Akcióba indul a kincs helyét megmutató térkép tulajdonosa, a búvár és egy fegyveres banda ... amerikai, nyugat-európai és afrikai kereskedelmének zöme. A képen a rigai rakpart látható. HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK KÖNYV PILINSZKY JÁNOS ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI „Egy tökéletes körön, vagy még inkább / egy tökéletlen oválison át / nézi Isten a szörnyet. Millió / arc, kéz, köröm egyvelegét. / A háttérben hosszú és néma ágy; közönséges párna és paplan. / A szörny patája átüti a padlót, / mire valaki elsírja magát." Sajnos, kevés ilyen vérbeli, kötetben még eddig meg nem jelent Pílinszky-remekkel gazdagodott az oeuvre. Az Összegyűjtött versek, ahogy a gyűjtemény gondozója. Jeleníts István írja, nem tartalmazzák Pilinszky összes verseit, csupán a még a költő életében kétszer is megjelent „Kráter" teljes anyagát közük újra, kiegészítve a lapokban megjelent, s kötetekbe föl nem vett, kevésszámú, régebbi és újabb verssel, a költő verses meséivel és ugyancsak gyérszámú műfordításával. Persze a tényen ez mit sem változtat. Mármint azon, hogy ha életében nem lett volna elég nyilvánvaló, halála után bizonyos: Pilinszky János századunk egyik legnagyobb magyar költője. Posztumusz legendája, külföldi sikerei egyaránt azt igazolják, hogy ő valóban ama nagyjaink közül való, akiknek a nagysága nem csak addig tart, amíg a közszereplése. „A tengerpartra kifekszik a tenger, / a világ végén pihen a szerelmem, / mint távoli nap vakít a szivem, / árnyéka vagyunk valamenynyien.” íme, egy reprezentatív Pilinszky-vers, a „Harmadnapon" kötet anyagából (1946—58 közötti versek). Tömörsége, képzsúfoltsága. filozófiája egyaránt igazolni látszik a külföldi sikert: végre egy magyar költő, aki az anyanyelv határain túl is tud mondani valami soha nem hallottat az idegen olvasónak. Ahogy senki más rajta kívül a magyar költők közül, legfeljebb az egyetlen József Attila. Aki, bármilyen különösen hangozzék, Pllinszkynek is mestere, s akiről a kései tanítvány ugyancsak ilyen összetéveszthetetlenül súlyos és tömör ötsoros költeményt irt: „Katonája a mindenségnek, /bakája a nyomorúságnak, / teszünk azzal valamit is, / hogy a füvek zöldellő erdejébe / visszahelyezzük a halottat?" (cselényi) FELNŐTTOKTATÁSI KISLEXIKON Több vonatkozásban a Csemadok szervei és szervezetei révén az utóbbi években a csehszlovákiai magyarok körében is széleskörűvé vált a felnőttoktatás és megnövekedett a felnőttek oktatásával, nevelésével és művelődésével foglalkozók száma. E jelenséggel párhuzamosan nő a felnőttoktatásról szóló irodalom iránti igény. Az ilyen jellegű kiadványok azonban — sajnos — még ma is hiánycikkek. Legalábbis nálunk. A hiányt most részben pótolja a Felnőttoktatási Kislexikon című mű. A több mint ezer szócikket tartalmazó kislexikon általánosan elfogadott értékítéleteket tartalmaz és röviden, közérthetően tolmácsolja a felnőttoktatás elméletével, gyakorlatával és szervezésével kapcsolatos tudnivalókat. Képet ad az iskolai és a közművelődési intézmények tevékenységéről, a politikai és a munkahelyi nevelés formáiról és számos más, a felnőttoktatással foglalkozó területről. Bemutatja a felnőttoktatás kiemelkedő szakembereit is. Tanulmányjellegű címszavaiban a felnöttnevelést a művelődéselmélet és a kultúraelmélet eszmei keretei közé helyezve megvilágítja a felnőttnevelés elméletének és gyakorlatának pszichológiai oldalait és követelményeit. A kislexikon külön értéke, hogy viszonylag részletesen ír a szocialista és a tőkés országok felnőttoktatásának elméletéről, gyakorlatáról és intézményeinek rendszeréről. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság felnőttoktatása című szócikkben egyebek között például így ír: az ún. iskolán kívüli képzésnek van Csehszlovákiában a legrégibb hagyománya. Ennek körében a dolgozók, illetve más felnőttek a legszélesebb érdeklődési igényeiket elégítik ki, sokféleképpen fejlesztik személyiségüket, tölthetik kulturáltan szabadidejüket. Az iskolán kívüli képzés legelterjedtebb formái a különféle előadássorozatok, vitaestek, az érdeklődés szerint szervezett szakkörök, tanfolyamok, tanulmányi kirándulások stb. Cél, hogy mindezekben a formákban figyelembe vegyék a lakosság különféle rétegeinek igényeit és kifejlesszék aktivitásukat. A felnőttoktatás neves magyar szakemberei által írt és a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent Felnőttoktatási Kislexikon című kötet sok haszonnal forgatható kézikönyv. Balázs Béla SZÍNHÁZ RUSZALKA Antonín Dvoŕákot a köztudat jogos helyénél talán valamicskével hátrább tartja nyilván a zenei lángelmék sorában. Pedig Smetana és Janáček mellett a cseh zene legnagyobb mestere. Gazdag képzelőereje, bőven áradó invenciója révén a zeneművészet majd minden ágában kiválót alkotott. Zenekari művei közül az Újvilág szimfónia szólal meg legsűrűbben a világ hangversenytermeiben, legnépszerűbb operája pedig egy háromfelvonásos lírai mese: a Ruszalka. A bratislavai Szlovák Nemzeti Színház operatársulata a múlt esztendő legvégén új betanulásban, de lényegében felújításként mutatta be ezt a formai felépítésében, hangszerelésében és harmóniában wagneri felépítésű művet, hiszen a Ruszalka nem is oly régen még egy korábbi rendezésben volt repertoáron a szlovák főváros operaházában. Ebben a helyzetben magától értetődő, hogy az új premier színpadra állítói arra törekedtek, hogy az új előadás jelmezben, de főként díszletek dolgában minél jobban különbözzék a régitől. Milan Ferenčik színpadképének meghatározó összetevői azok a speciális üvegből készült díszletelemek, amelyek a világítás segítségével csillogóan ragyogó vízfelület képzetét keltik. Miroslav Fischer rendezői felfogásának lényege, hogy mindvégig érvényesülni hagyja a meseszerüséget, helyben és időben a címszereplő, a vízi ember és a tündérek sajátos hangulatú világát idézi. Stílusalakitása mentes az érzelgősségtől, ám érzelmes megnyilatkozásaiban annál egyértelműbb. Arra koncentrál, milyen lélektani folyamat játszódhat le az emberi életforma után vágyakozó vízi lények romantikus gondolatvilágában. A címszerep hármas szereposztásban talált gazdára, és a három énekesnő közül, zeneileg és játékában is, Ľubica Rybárska teljesítménye tűnik a legharmonikusabbnak. František Livora Hercegének tenorszerepe egységes és emberközeli, bár alkatilag a második szereposztásban feltüntetett Jozef Kundiák egyéniségéhez áll közelebb ez a figura. A többi szereplő közül főképpen Peter Mikuláš és Magdaléna Blahušiaková teljesítménye érdemel külön említést. Az előadást Dušan Štefanák vezényli, aki tudatosan törekszik arra, hogy mindvégig a nemzeti, a népi alapokból fakadóan szólaljon meg a dvoráki muzsika szelleme. Miklósi Péter HANGVERSENY Sosztakovics: TÍZ KÖLTEMÉNY VEGYESKARRA A Szlovák Filharmónia idénynyitó három bérleti koncertje után Pavel Procházka vezényletével a Szlovák filharmonikusokkal találkozhattunk. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére mutatták be Sosztakovics Tíz költemény vegyeskarra című művét, amelyet 19. és 20. századi forradalmi költemények ihlettek. Sosztakovics e müvében nemcsak az orosz és a szovjet forradalmi költészetből merít, hanem az orosz forradalmi dalokat is beépíti zenéjébe. A forradalmi dalok elválaszthatatlanok a századeleji történelmi eseményektől. A nép szava, amelyet a zeneszerző e művében hallat semmiképp sem gyengíti a mű zenei mélységét és gazdagságát. Éppen ellenkezőleg, Sosztakovics az a zeneszerző, aki a legegyszerűbb komponálási eszközökkel is képes mélyértelmű, már-már filozofikus gondolatok kifejezésére. Zenei költeményeiben nemcsak az orosz dallamvilág kel életre, hanem a titokzatos harmóniákkal, ószláv archaizmussal zengő pravoszláv liturgikus ének is, amelyben a dallam több, egyszerre megszólaló hangnak kellemes zenei hatást keltő egységében van elrejtve. Sosztakovics hagyja, hogy először a verseket hallgassa meg a közönség — ezen az estén Vladislav Durdik előadásában hangzottak el —, csak azután szólal meg a költemény keltette érzelmek zenei interpretációja. fokozása és kiteljesedése. Igazságtalanság lenne csak a Sosztakovics műről szólni és a költemények előadásmódját nem méltatni. Vladislav Durdik szavalatait csak a legfelső fokú jelzővel illethetjük. Az elragadtatott, lelkesült előadásmód magas szintű professzionizmussal ötvöződött. Pavol Procházka karmester bebizonyította, hogy a filharmonikusok az ő vezetésével egyre magasabb régiókba törnek. És mindezt nagyon jólesik elmondani. A tíz költemény vegyeskarra című Sosztakovics mű előadásmódja már csak azért is tetszett, mert meggyőző, mélyen átérzett és átélt volt. Lélekben azonosult mindazzal, amit ez a monumentális hösköltemény elmondani akart. Ez is egyik oka, hogy még sokáig fogunk emlékezni erre a felejthetetlen művészi élményt nyújtó estre. Igor Berger 9
