A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-29 / 5. szám
LfU TUDOMÁNY TECHNIKA HOSSZABB ÉLETŰ MŰANYAGOK A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának Kőolaj-vegyészeti Intézetében újabb kísérletet készítenek elő a „Fluoreksz 1 510" elnevezésű új típusú műanyag stabilizátormi. Az új adalékanyag meghosszabbítja a különféle hő-, fény- és más természeti hatásoknak kitett műanyagok élettartamát. Fékezi az anyag lebomlását és 350 fokon is megőrzi tulajdonságait. A TOJÁS REKORDERE — A KIVI A kivifélék (Apterygidae) családjának napjaikban már csak három faja él, közülük is a csikós kivi (Apteryx australis) az ismertebb, noha ez is igen ritkán kerül az ember szeme elé. Sűrű, mocsaras erdők lakója, s éjjel keresi a rovarokból, férgekből, csigákból és növényi bogyókból, hajtásokból álló táplálékát. Megjelenése és testfelépítése több szempontból is eltér a madaraknál megszokottól. Testét szőrszerű tollazat borítja (a tollak zászlói nem zárulnak össze szorosan, mellékáguk sincs). Kis fején a szem alig látszik, látása gyenge, rövidlátó. E fogyatékosságát jó hallása és még inkább a kiváló szaglása ellensúlyozza (a legtöbb madár életében a szaglásnak nincs jelentősége). Orrnyílása a hosszú csőr hegye mögött nyílik. Csőrével a talajfelszínt végigpásztázva még a talajban rejtőzködő rovarokat, férgeket is megérzi, s ilyenkor fúrja. Éles, kéttagú füttye utánzásával elő lehet csalogatni. Szárnya csökevényes (alig 5 cm hosszú), repülni nem tud — tudományos nevének első tagja is erre utal —, alváskor a szárnya alá dugja a fejét, pontosabban csak a csőrét. Szaporodásbiológiájára vonatkozó ismereteink hiányosak. Bizonyos, hogy a hím épít fészket (földi lyukakban, gyökerek alatt). A tojó ebbe rakja nagyméretű, fehér tojását. Ennek körülményeire derített fényt újabban az új-zélandi Otorohanga Zoológiái Társaság kutatócsoportja. Sikerült a kivit fogságban hosszabb időn át megfigyelés alatt tartaniuk. Kíváncsiak voltak arra, hogy a nagy tojásáról híres madár testében hogyan helyezkedik el a lerakásra kész tojás. Egyik alkalommal, egy nappal a tojáslerakás előtt sikerült az egyik tojóról röntgenfelvételt készíteni. A felvétel is érzékelteti, hogy a test nagysághoz viszonyítva hatalmas méretű tojásról van szó: a vizsgált és másnap lerakott tojás pontosan 415 g tömegű volt (ez a tojó testtömegének 19,27 %-a volt). A tojás méretei: hossza 126 mm, átmérője 76 mm. És ez nem egyszeri teljesítmény: a vizsgált tojó ugyanis 96 napos megfigyelési időszak alatt 4 ilyen óriás tojást produkált. A viszonylag rövid időszakot figyelembe véve ez valóban rekordteljesítménynek tekinthető egy kivi tojó szervezetétől. Fia azonban az éves teljesítményre gondolunk, akkor a mi hazityúkjaink tojói nem maradnak el ettől: egy 2 kg testtömegü tojótyúk ugyanis évente átlag 200 tojást tojik (egy-egy tojás 55 g átlagtömegünek vehető), ez 11 kg évi össztojásproduktumot jelent. És a konyhai szempontokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül: amíg egy tyúktojást 5—6 percig kell főzni ahhoz, hogy kemény tojásként tálalható legyen, addig egy kivitojásnál ehhez legalább 1 órán át tartó főzés szükséges (a strucctojáséhoz — amely 800—1 600 g tömegű, még ennél is több, legalább 2 óra kell). Sok kérdés maradt még megválaszolatlanul. Nem tudjuk, vajon a kivik egynejüségben élnek, avagy a tojó több hím fészkébe rak tojást? Az bizonyos, hogy a költés a kakas feladata: ez nagy türelmet igényel tőle, hisz a nagy mérete miatt egy kivitojás kiköltéséhez 10—11 hétig tartó kotlásra van szükség (ezalatt a kakas alig táplálkozik s a kikelésig testtömegének akár a felét is elvesztheti). ELDOBHATÓ KONTAKTLENCSÉK Egy New York-i vállalat Acuvue lencse néven rövidesen eldobható kontaktlencséket hoz forgalomba. Az újfajta lencséket 1 —2 hétig viselik, azután egyszerűen eldobják a rászorulók. Itt éppen első vizuális ellenőrzésükre kerül sor a mikroszkópos vizsgálat előtt. NITRÁTOS VÍZ TISZTÍTÁSA BAKTÉRIUMOKKAL A JÖVŐ ÜZEMANYAGA A legtisztább üzemanyag a hidrogén, amelynek elégetésekor csak víz és kis mennyiségű nitrogén-oxid keletkezik. A hidrogént minden további nélkül felhasználhatnák hő- és energiafejlesztésre, sőt autók hajtására, a benzin felváltására is. A hidrogén nagy mennyiségű gazdaságos előállítása még nem megoldott, de a nagy autógyárak már előkészülnek az autók hidrogénhajtására. Itt a BMW autógyár hidrogénnel hajtott kísérleti modelljének üzemanyagtartálya látható. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban, ahol egyre több műtrágyát használnak, súlyos problémát jelent a talajvízben a növekvő nitrátmennyiség. Egyes kutatók úgy vélik, hogy összefüggés van az ivóvíz nitráttartalma és a gyomorrák között. A magas nitráttartalmú ivóvíz különösen veszélyes a csecsemőkre. A nitrátok eltávolítására jelenleg használatos módszerek hiányossága az, hogy a tisztított víz mellett még nagyobb nitráttartalmú szennyvíz keletkezik, amelynek kezelése nem megoldott. Nyugatnémet kutatók a braunschweigi Technikai Kémiai Intézetben arról számoltak be, hogy sikerült egy baktérium, a Paracoccus denitrificans segítségével a nitrátokat a vízből eltávolítani, és az eljárás gazdaságossági szempontból is elfogadhatónak látszik. A baktérium a nitrátokat veszélytelen anyagokká alakítja át. J. Schmidt és K. D. Vorlop német kutatók az eljárás vizsgálatára egy kisméretű, három kamrából álló bioreaktort készítettek. Az első kamrában egy palládium katalizátor segítségével eltávolítják a vízből az oxigént, mert a baktériumok életműködéséhez oxigén helyett hidrogénre van szükség. A másik két kamrába a kutatók a baktériumot kalcium-algináttal bevont ágyra telepítették és a kamra tetején hidrogént szivattyúztak be. Amint a víz tóránként 70 liter) a kamrákon áthalad, a baktérium a hidrogént felhasználva a nitrátokat nitrogénné és vízzé alakítja. A kutatók öt hónapja folyó kísérleteikben literenként száz milligramm nitrátot tartalmazó vizet használtak, ami az ivóvízben megengedhető maximális nitráttartalom kétszerese. Kísérleteik szerint ha a víz ötven percig tartózkodott a kamrákban, a nitráttartalom teljesen eltűnt. Az eljárás kulcskérdése, hogy az átáramló víz ne mossa ki a baktériumokat, mert ez nemcsak hogy csökkentené a berendezés hatásosságát. de egészségügyi veszélyt is jelenthetne. A kutatók azt állítják, hogy a kalciumalginát ágyra telepített baktériumokat sikerült olyan kémiai bevonattal ellátni, ami nem akadályozza életműködésüket de meggátolja, hogy a víz magával ragadja őket. 16
