A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-29 / 5. szám
urópai ember számára váratlan fordulat, Afrikában azonban megszokott, ha az országút kellős közepén letelepszik egy teve, s zavartalanul üldögél ott magának, amíg meg nem unja az autók, autóbuszok őrült tülkölését. Tunéziában ugyancsak csodálkoztunk, amikor Monastic a csodálatos szépségű tengerparti város felé tartva autóbuszunk útját egy békésen pihenő teve „állta" el. A sofőr rákönyökölt a volánra, s egykedvűen nézegette. a „sivatag hajóját", mi azonban, akik nem azért jöttünk Afrikába, hogy így vesztegessük el időnket, egyre türelmetlenebbek lettünk. Amikor aztán sorra -szálltunk ki az autóbuszból, hogy legalább fényképezéssel töltsük el az egyre hosszabb perceket és sűrűn kaptuk lencsevégre a díszes takarókkal leborított tevét, megjelent a tulajdonosa is. Éktelen kiabálással, ujjai pattogtatásával adta tudtunkra, hogy a fényképezésért baksis, azaz borravaló jár. Gyorsan visszairamodtunk a buszba, ilyesmire nem voltunk felkészülve, ö pedig továbbvonszolta a tevéjét. Szabad volt tehát az út Monastir felé! Ez a város a tunéziai sok-sok kápráztató tengerparti város és városka legszebbje. Nemcsak kedvező fekvése miatt, hanem azért is, mert ezt a várost különös gonddal építették, fejlesztették az utóbbi időben. Ennek az az oka, hogy itt született, innen indult Habib Bourguiba az általuk nagyra becsült elnökük, akit az 1957-es alkotmány az ország örökös elnökévé nevezett ki, a közelmúltban azonban hajlott korára és egészségi állapotára való tekintettel felmentettek tisztségéből. Tény, hogy Tunézia sokat köszönhet volt elnökének, hiszen az ország népe az ö vezetésével nyerte el hosszú-hosszú francia elnyomás után a függetlenségét, s a mai életszínvonal, a nők európai értelemben vett emancipációja, az iskolarendszer megreformálása, az ország gazdasági életének fellendítése mind-mind Bourguiba nevéhez fűződik. Monastirt tehát elsősorban Habib Bourguiba városaként emlegetik. Idegenvezetőnk is elsődleges feladatként mindazokat az emlékeket, helyeket mutogatta végig, amelyek vele kapcsolatosak. Az aranyozott szobrot, amely iskolásként, könyvvel kezében ábrázolja a későbbi elnököt. Szerény szülőházát, amelyben múzeumot rendeztek be s igyekeztek eredeti állapotába visszaállítani a berendezést, a használati tárgyakat, de ezeken kívül rengeteg fénykép vezeti végig a látogatót az elnök életútján. A Bourguiba-mecsetet, amelyet 1963—68-ban építettek hagyományos stílusban, az iszlám művészetének jegyeivel, de már korszerű anyagokból, modem módszerekkel. Különösen lenyűgöző az imaterme, amelyben ezer hivő zengheti egyszerre Allah és az ő prófétája, Mohamed igéit, tetőzetét nyolcvanhat, a legszebb vörösmárványból faragott oszlop tartja. A mecsettel átellenben ped g Bourguiba majdani mauzóleuma van. Pompás építmény a muzulmán temető kellős közepén, a bejáratot két 25 méter magas minaret őrzi, a mauzóleum kupolája aranyozott, a falakat kívülről kék, zöld, káprázatosán szép mozaikokkal díszítették. Az utcai árusok azonban, úgy látszik, egyáltalán nem tisztelik a hatalmasságokat, mert még itt, a mauzóleum előtti macskaköves téren is gátlás nélkül kirakják áruikat, a rézből készült kancsókat, tálakat, a bőr pénztárcákat, a fehér lepelszerű kúfijját, a mohamedán férfiak jellegzetes fejfedőjét, amelyet színes, zöld, piros, fekete kétsoros zsinórral erősítenek fejükre. Gyönyörű, haragoszöld pálmafákkal szegélyezett út vezet innen a tengerpartra. A teve és gazdája rencsénk van, mert filmezéskor hónapokra lezárják a Ribatot. Ezúttal azonban már elvonultak a filmesek, úgy látszik a díszleteket a mállasztó időre hagyták! Az udvar hatalmas térség, innen jutunk fel az imaterembe, illetve a mellette levő múzeumba, ahol az iszlám művészek alkotásai, üveg- és kerámiavázák, fafaragások mellett mindenki az ősrégi, 927-ben Cordobában készült arab csillagvizsgáló készülékre kíváncsi. Aztán meg az őrtoronyra, ahonnan remek panoráma nyílik a tengerre. Ahol a nagyvonalú szállodák vendégei élvezik a vizet, a napfényt! A városból kifelé tartva több száz méteren ilyen szállodákban gyönyörködünk, a tervezők és-az építők meséseket alkottak. Idegenvezetőnk az egyik előtt megjegyzi, hogy ide járnak az arab olajsejkek népes kíséretükkel. S a szebbnél szebb szállodák mellett újabbak épülnek, hiszen az ország gazdaságának első számú tényezője az idegenforgalom. Kémlelem az országutat, amelyen reggel idefelé jöttünk, a teve és gazdája azonban sehol. Odébbálltak, elmúlt a mi bosszúságunk is régen, s még örülünk is, hogy egy érdekességgel, egy kalanddal, egy jellegzetességgel gazdagabbak lettünk. BENYÁK MÁRIA A díszletek megmaradtak a filmesek után Bourguiba mauzóleuma Hajdú Endre felvételei * Mindkét oldalon itt is sűrűn kínálgatják portékáikat az árusok. Gazdag a gyümölcskínálat, bőséges a választék üdítőitalokból, amelyet kétkerekű kocsikról, jégbe hűtötten kínálnak. S miután szomjunkat oltottuk, irány a Ribat! A jellegzetes, robusztus építmény az arab városok egykori erődítményrendszere, ez jelentett védelmet a külső támadásoktól. A toronyból kémlelték a tengert, lesték az ellenséget. Majd miután vesztett hadi fontosságából, a vallási élet központja lett. Ma pedig, ki hitte volna egykoron, az amerikai filmesek kedvenc forgatási helye. Most is hatalmas díszletek között lépkedünk, római kori történelmi film készülhetett itt, úgy véljük. Egyébként itt készültek a Cleopatra, a Jézus Krisztus szupersztár felvételei is. Sze17
