A Hét 1988/1 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-29 / 5. szám
Győ-ő-ő-ő-zelem! Ezt a sztereolámpát sízők használhatják, mondjuk éjszakai sízéshez. Nagyszabású, látványos eseménysorozattal készül Ausztrália fennállásának 200. évfordulója megünneplésére. Az ünnepségsorozat fénypontja a Brisbane-i világkiállítás lesz. Az 1988 áprilisában megnyíló kiállításnak Ausztrália múltját, történetét, kultúráját és jövőjét bemutató anyagával a távoli vidékek lakói is megismerkedhetnek. Speciális, külön e célra tervezett szállítókocsikból és egyéb járművekből álló konvoj viszi majd el 1988 őszétől 34 városba és messzi településre a múltat megjelenítő érdekes és sokszínű látnivalókat. Képünkön a vándorkiállításnak otthont nyújtó mozgó sátorváros a 600 személyes színházzal. HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK KÖNYV Grove monográfiák A maga nemében páratlan vállalkozás a Londonban kiadott Grove zenei lexikon, mely nem kevesebb mint 20 kötetben nyújt részletes tájékoztatást a zene iránt érdeklődő szakembereknek, de a nagyközönségnek is. Méghozzá olyan kimerítően, hogy az angol szerkesztőség példájára a magyarországi Zeneműkiadó érdemesnek tartotta egy-egy jelentős komponistával foglalkozó címszó-fejezetet nagyon ízléses köntösben, kismonográfia formájában megjelentetni. Eddig a Beethovenről, Mozartról és Hándelről szóló könyvek jelentek meg, de előkészületben van a Bach-családdal és Wagnerral foglalkozó kismonográfia is. A monográfiák a legfrissebb zenetörténeti kutatások eredményeit is figyelembe veszik, ezért sok új, eddig ismeretlen adatot tartalmaznak. A sorozat nagy előnye, hogy a szigorú tárgyszerűség nem megy az olvasmányosság rovására és ezért minden zenebaráthoz szól. A sorozat, illetve a lexikon főszerkesztője, Stanley Sadie angol zenetudós a bevezetőben kiemeli, hogy a kismonográfiák elsődlegesen tényekkel szolgálnak, az értékelést háttérbe szorítva. Ám a valóságban — és tegyük hozzá, szerencsére — a tények ellentmondanak ennek a megállapításnak. Csak egy példa a legfrissebb kötetből. Olvashatjuk, hogy Händelt az utókor alaposan félremagyarázza. Végtelenül méltóságos zeneszerzőként, a fenségesség építőművészének tisztelték, az emberi karakterét ugyan felismerték, de zenéjét nem. A könyv szerzője Winton Dean nehezményezi, hogy sokszor eltorzítják Händel operáinak textúráját, különösen ami az énekszólamok fekvését illeti. Nem kétséges, a tudomány csak nehezen birkózott meg Händellel, ám ha felfedezései az impresszáriók lassú észjárásán áthatolva beszivárognak a nyilvánosság területeire, az emberi bölcsességnek, az elmélyült művészetnek, az esztétikai élvezetnek eddig ismeretlen világa válik majd hozzáférhetővé a közönség számára. Delmár Gábor KIÁLLÍTÁS A múlttól napjainkig Félreeső helyen, a bratislavai várhegy egyik meredek utcácskájában van az amatőr képzőművészek kiállítóterme, amely az Ama Galéria nevet viseli. Az utóbbi években azonban mégis egyre többen kaptatnak felfelé a macskaköves utcában, ha hírét veszik egyegy kiállításnak. Színvonalas, érdekes, megtekintésre érdemes munkákat mutatnak be itt olyan amatőr alkotóktól, akiknek müveit a szigorú mércével bánó zsűri a látogatók elé engedi. Legutóbb két festő, Vilma Rejmanová és Hieronym Mokrohajský képei kerültek az érdeklődés középpontjába. Mégpedig a szó szoros értelmében, mert ezeket a festményeket érdeklődéssel nézte meg mindenki. Témáik és kivitelezésük egyaránt erre tartott számot. Vilma Rejmanová színgazdag képei témájának nagy többsége a múltba nyúlik vissza. A szlovák nemzeti felkelés résztvevőjeként olyan élményanyagot gyűjtött, melyből témái táplálkoznak. Az események balladisztikus karaktert kapnak alkotásain. Olyan emlékek ezek, melyeket csak a közvetlen résztvevő őrizhetett meg s jeleníthetett meg festményein. Liraian szépek tájképei, főleg az őszi, téli természetet bemutatók. Jellegzetesen női portré az Álom az életről című, finom színekkel, női érzékenységgel megfestve. Vilma Ftejmanová mindössze tíz éve fest, azóta azonban rendszeresen kiállít az amatőr képzőművészek tárlatain, többször részesült elismerésben, jutalomban is, bár vallja, hogy a legnagyobb elismerés számára az, hogy tárlatlátogatói ugyanolyan élvezettel szemlélik képeit, amilyennel ömaga fest. Hieronym Mokrohajský képeinek egy része is a múlt szépségeit mutatja fel. A Devínröl készült sorozatát nézegetve a vár és a nemzet története egyaránt megelevenedik előttünk. Különösen szépek a Bratislaváról festett képei. Érezhetően szeretettel, egyfajta pátosszal készültek bizonyítva a kötődést a városhoz. Érdekes komponálásé az Ének a kenyérről cimű képe, amelyen találkozik a múlt és a jelen. A két festő kiállítása, amely A múlttól napjainkig címet viseli, bizonyítja, hogy az amatőr alkotók is megérdemlik a figyelmet, mert műtermeikből értékes müvek kerülnek ki. Benyák Mária HANGVERSENY Régi korok zenéje Ezt a címet adta legújabb kamaraműsorának A Kiváló munkáért és Az építésben szerzett érdemekért kitüntetett Ifjú Szívek, Magyar Dal- és Táncegyüttes. A műsor bemutatójára Bratislavában, 1987. december 19-én került sor, a Szlovák Filharmónia Moyzes termében. Az együttesnek ez már a sorrendben negyedik nevelő jellegű műsora. Eddig több száz hangversenyt adtak a hazai magyar iskolák tanulóinak. Nem lehet eléggé dicsérni az együttes vezetőségének ezt a szándékát. A most bemutatott kamaramüsor ennek a tudatos tevékenységnek és műsorpolitikának a kicsúcsosodását jelenti. Nem véletlenül említettem kicsúcsosodást, hiszen a műsor színvonala a legigényesebb hallgatóságot is kielégíti. Ez az együttes nagyszerűen érzi a megszólaltatott muzsika jellegét, finom árnyalatait s ezért nem véletlen játékuk kiegyensúlyozottsága. S a 15 főt számláló együttes tagjai egyénenként is kiváló muzsikusok és énekesek, képesek szólisztikus megoldásokra is, mint azt a műsor folyamán többször megcsodáltuk. A csoport egyik erénye a zenei tisztaság, az egyes korok zenei stílusának hű tolmácsolása. Az est közreműködői a következők voltak: Balassa Eüniké gordonka, Bottló Tibor blockflőte, ének és ütőhangszerek, Bödők Klára gitár, Csiba Júlia blockflőte és ének. Csiba Péter blockflőte. Domonkos Dezső viola, Écsi Erzsébet ének és tánc, Ferienčík Ágnes spinét, ének és ütőhangszerek, Kubrická Daniela m. v. ének. Mészáros Gábor tánc, Németh Edit violin, Németh Imre ének és blockflőte. Ravasz Éva blockflőte és ének. A műsor összeállítója és rendezője Németh Imre, a Szlovák Filharmónia Énekkarának tagja, jelesre vizsgázott. A műsor is bizonyítja: behatóan ismeri a régi muzsikát. Népdalénekesként már korábban is megcsodálhattuk kellemes lírai tenorját, most azonban kiegyensúlyozottabban, fényesen hangzik ez a hang. A műsorban ízelítőt kaptunk a Lőcsei, a Vietoris és a Kájoni kódex anyagából. Remek tolmácsolásban szólaltak meg a németalföldi mesterek kórus- és hangszeres müvei. A blockflőte kimagasló mestereként ismertük meg az est vendégét, a Liszt-díjas Czidra Lászlót, a budapesti Camerata Hungarica együttes vezetőjét. Nagyszerű stílusérzékkel és virtuozitással szólaltatta meg a 13. századi Spielmann tanze és a Variációk egy késő reneszánsz angol témára c. műveket. Összegezve elmondhatjuk, hogy ezt a színvonalas profijellegű műsort feltétlenül hozzáférhetővé kell tenni a nagyközönség számára is, mivel a régi európai zene nálunk meglehetősen ismeretlen. Viczay Pál HANGLEMEZ Szvorák Katalin — több nyelven Bizonyított tény, hogy a szomszéd népek kultúrája kölcsönösen hat az érintett népekre. E kultúrának szerves része a népköltészet és a népzene is. A magyar és a szlovák népzenében nagyon sok hasonló szövegű és dallamú népdal van. De a két népnek hasonló népballadái, históriás énekei is vannak. Ez természetes is. hiszen évszázadokon át egymás közvetlen közelében éltek. A nagy magyar Alföld dalai „elvándoroltak" Árvába, s az ottani dalok a magyarlakta vidékekre. Ez a „dallamvándorlás" nem csupán magyarszlovák, magyar—délszláv, vagy magyarromán vonatkozásban érvényes. Előfordul például a dél-európai népeknél is (olasz—albán—délszláv—görög), de a távoli ázsiai országokban is (Vietnam, Kambodzsa, Laosz) is a mi szomszéd népeink dallamvándorlásához hasonlóan. A közelmúltban érdekes Hungaroton-lemez jelent meg, amely mintegy alátámasztja mindazt, amit fentebb elmondtunk. A lemez címe „Dalvándorlás" és Szvorák Katalin, valamint a Vízöntő-együttes közreműködésével készült. A kitűnő lemez szöveg- és dallampárhuzamokat tár a hallgató elé a Kárpát-medencében élő népek zenéjéből. Hallhatunk a lemezen karácsonyi kántálás-változatokat, dudanóta-párhuzamokat, valamint szlovák, román, délszláv és magyar népdalpárhuzamokat. Érdekes meghallgatni például a mi népdalversenyeink mottójaként használt „Tavaszi szél vizet áraszt" című, nálunk igen jól ismert, némileg a régi virágénekekre emlékeztető kedves magyar népdal három egyéb változatát is, egy románt, egy mezőségit és egy moldvait, melyeknek szövege az alapdallamhoz hasonlóan igen szép, szívetlelket gyönyörködtető. Szvorák Katalin nemcsak remekül intőnél, hanem valóban együtt él a népdallal, amely számára annyira természetes, mint a levegő és a víz. A „Dalvándorlás" című lemezen előadott dalai is jól bizonyítják a fentebb elmondottakat. Könnyedség, biztonság, némi lírai báj, az előadott dallamok hangulatával való teljes azonosulás, röviden: minden sallangtól mentes, makulátlan tehetség jellemzi Szvorák Katalin teljesítményét. A Vízöntő együttest szintén szívesen hallgatjuk a lemezen. Sági Tóth Tibor 9
