A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-24 / 30. szám
A CSEMADOK „A zene ... nemcsak esztétikai gyönyörűség számomra, hanem megtartó szellemi erő is. Amíg az emberek énekelnek, az emberség kiapadhatatlan." (SÜTŐ ANDRÁS) A VII. Kodály Napok műsorfüzetében olvashatta e sorokat az, aki ellátogatott 1987. június 13—14-én Galántára, hogy részt vegyen a csehszlovákiai magyar felnőtt énekkarok országos versenyén. A Kodály Napok hazai magyar amatőr énekkari mozgalmunk jelentős állomása, kulturális életünk szerves része. Kodály Zoltán, a nagy Mester, zeneszerző, pedagógus üzenete a mai napig él és hat. Az ö szellemét idéző, háromévenként Galántán megrendezett fesztivált számontartja az énekkari muzsikát szerető közönség, számontartják énekkaraink és a seregszemlét szeretettel fogadó járási és városi szervek. Szívesen adnak itt találkozót legjobb hazai kórusaink, hogy az énekkarok versenyén összemérjék tudásukat, a verseny elteltével együtt élvezzék a mindenhol felfelcsendülö kórusmuzsikát. A VII. Kodály NaKODÁLY NAPOK'87 pok versenyére az előzetes válogatás alapján 8 kart hívtak meg. A Csemadok tornaijai (Safárikovo) helyi szervezetének vegyeskara az idén először szerepelt a versenyen. Teljesítménye olyan színvonalú volt, hogy pirulás nélkül léphetett a pódiumra. A karnagy, Barassó Katalin, 12 évi fáradozása meghozta gyümölcsét. Bár a kórus még nem esett át a fiatal kórusokra jellemző gyermekbetegségeken, feltétlenül megérdemelte ezt a fórumot. Az énekkar bronzkoszorús minősítést kapott. A pelsőci (Plesívec) Vörös Csillag Efsz Női Kórusától a legutóbbi Kodály Napokon elért II. díj után többet vártunk. Most nem tudta hozni azt a formáját, amit tőle megszoktunk. Samu Katalin karnagy ugyan most is igyekezett kihozni a kórus kvalitásait, de ezúttal kevesebb sikerrel. A kórus nagy előnye a mély benyomást keltő hangminőség. Ezüstkoszorút kapott. A Csemadok füleki (Filakovo) helyi szervezete és a KOVOSMALT n. v. férfikara testreszabott műsort választott. El tudták érni a szólamok homogén hangzását. Fellépésükkel kellemes meglepetést szereztek. Amikor ez a kórus énekel, jó látni minden arcon a felszabadultságot. az örömteli mosolyt. A kórust Csaba Miklós vezényli. Ezüstkoszorús minősítéssel tértek haza. Csallóközt két énekkar képviselte, mindkettő a Kodály Napok rendszeres vendége, s most mind a kettő ezüstkoszorús minősítést kapott. A Csemadok somorjai (Samorín) helyi szervezete és a városi művelődési központ Hid Vegyeskara évek óta működik, jó színvonalon. Pokstaller László karmester szakszerű irányításával éri el a kórus a sikereit. Előadásmódját most új megoldások jellemezték. Kodály Zoltán Adventi éneke volt versenyműsorának legigényesebb müve. A Csemadok dunaszetdahelyi (Dunajská Stre da) helyi szervezete, a városi művelődési központ és az Agrostav Bartók Béla Vegyeskara Jarábik Imre vezénylésével lépett dobogóra. A kórus erős oldala évek óta a gondos. igényes műsorválasztás. Ez az idei versenyműsorukról is elmondható. Nagyon tetszett W. A. Mozart Ave verum Corpus c. szerzeményének árnyalt előadása. Sajnos, az idén a remek műsorválasztás ellenére sem tudott az énekkar a helyzet magaslatára emelkedni. Jó teljesítményt nyújtott, de nem kiválót Ahogy a kórus képességeit ismerem, ennek, csak egyetlen oka lehet: nem kezdődött el időben a felkészülés. A Csemadok galántai helyi szervezete és a városi művelődési központ Kodály Zoltán Daloskörének teljesítményén érződött a rendszeres próbák eredménye. Előadásmódban határozott előrehaladást produkált. A karnagy, Józsa Mónika, kvalitásainak köszönhetően (esztétikus, pontos dirigálás, érthető instrukciók) a kórus meg tudta oldani az igényes müvek előadását is. Példa erre Lodovreo Grossi da Viadana Exultate justi és Louis Bessieres Saltrmbanques c. műve. Az aranykoszorús minősítés mellett a Kodály Zbltá Daloskor a HL díj birtokosa lett. Örömmel tőit el bennünket a Csemadok komáromi (Komámo) helyi szervezete és a Szakszervezetek Háza Egyetértés Vegyeskarának pályája. A kórus az 1981-es Kodály Napokon üstökösként tűnt fel. Az átütő sikert dolgos hétköznapok követték, s ezzel biztosították az énekkar versenyképességét. A VII. Kodály Napok versenyére szép, igényes repertoárral készültek. Az előadásban a szólamok biztonsága érezhető, ami főleg J. S. Bach és Bárdos Lajos műveinek tolmácsolását jellemezte. Az összekovácsolt együttes és karnagya Stubendek István aranykoszorút, a zsűri dicséretét és a verseny II. díját vitte haza. A VII. Kodály Napok meglepetése a Párkányi (Stúrovo) Művészeti Népiskola Női Kamarakórusa volt. A maroknyi, 16 főnyi, kórus karnagya Gulyás Györgyi. A megfontoltan összeállított versenyműsort zeneileg kitünően interpretálták. Megérdemelten lett a kórus a VII. Kodály Napok versenyének győztese, aranykoszorús minősítéssel és a zsűri dicséretével. Minden versenyző énekkar műsorában helyet kellett kapnia az adott kategória számára előirt kötelező műnek. Ez a vegyeskarok esetében Kodály Zoltán Fölszállott a páva, illetve A szép énekszó múzsájához című kompozíció volt. (A karnagy egyéni belátására bízták, hogy kórusa fejlettségi szintjének megfelelően melyiket választja). A női és férfikarok egy-egy Bartók művet tanultak be kötelezően, a Legénycsúfolót, illetve a Leánycsúfolót. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a versenyző kórusok e müvek előadását is jól megoldották. Ez, és az a tény, hogy a kórusok igényes, fejlettségi szintjüknek megfelelő repertoárt választottak azt a következtetést engedi levonni, hogy a verseny színvonala az előző évekhez viszonyítva emelkedett. Viszont nagyobb örömmel imám e sorokat, ha mindezt nem nyolc, hanem 12—14 élenjáró énekkarról lehetne elmondani; akkor átfogóbb képet kaphatnánk a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom fejlettségéről, jelenlegi állapotáról is. A kétnapos rendezvény természetesen nem merült ki az énekkarok versenyével. A rendezőszervek bő programot kínáltak a résztvevő kórusok és vendégek számára. A Galántai járásban két napon keresztül igazi fesztiválhangulat uralkodott. HRITZ JÚLIA Fotó: Gyökeres 6
