A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-07-24 / 30. szám

mindegy például, hogy milyen gépen dolgozik az ember. Mert kombájn és kombájn között nagy ám a különbség, mint ahogy kombájnos és kombájnos között se kicsi. Igazabbul szólva: olyan a kombájn, amilyen a kombájnos. Úgy van ez, mint hajdan a lóval volt. Mert bizony a gép is kiveti a nyergéből az olyan embert, aki szívtelenül bánik vele. Az én masinám viszont szépecskén meghálálja, hogy törődök vele, szere­tem. Legszívesebben csillogósnak lát­nám, mint egy luxusautót. Igaz, a mü­­helybeliek jól előkészítik nekem, mert tudják, hogy a Pistával nem lehet ám gatyázni." Közbeszólok, a pótalkatrészről mon­dok egy-két keresetlen mondatot. „Olyan sincs, hogy az én gépemhez hiányozzon valami, ha kell. Mert az ember tudja, melyik alkatrész a legrom­landóbb, és már a tél folyamán tesz róla, hogy nyáron ha kell, hát legyen. Jó haverom a raktáros, megengedi, hogy fölcédulázzak a készletéből néhány da­rabot. A cédulán ott áll a nevem és nincs emberfia, aki azt elviheti előlem. De ezt se írja meg. Több mint húsz esztendeje aratok, de már ezelőtt is, hogy gépre engedtek volna, kölyökfejjel is ott nyüzsögtem az aratásban. Hol ezt csináltam, hol azt, mert mondom: ün­nep ez nekem. Persze, maguk újságírók ezt nem értik, hiszen olyanokat írnak, hogy ma már az aratás korántsem a legnagyobb mezei munka, mint volt hajdanán. De igenis, a legnagyobb, mert a legszebb. Nem mondom, elfárad az ember, de nem panaszkodik, mert tele van örömmel. Hiszen ha maga elé néz, ott áll a gyönyörű gabona, lábon. Ha maga mögé néz, ott áll a tarló. Szép látvány ám az is. Tud maga meztéláb tarlón járni? Mert ha tud, akkor bizto­san könnyebben megért. Szereti maga a Csallóközt? Mert ha szereti, akkor bizonyára azt szereti benne, amit én. A legszebbet. Amikor a sárga táblák mö­gött ott zöldell egy árnyas fasor, vagy akár egy árva bokor a mezsgyeszélen. Ilyenkor aratás idején gyakran megne­vettetem a traktoros barátaimat, akik a szemet szállítják el a gépem hasából. Teleengedem nekik a pótkocsit, aztán meztéláb belegázolok, combig süppe­dek a friss gabonában. Megismételhe­tetlen érzés, felidézni a gyerekkoro­mat." Említem, vannak az aratásnak kelle­metlen velejárói is, mint például a por, a finom, de annál csípősebb toklászpor, ahogy a verejtékkel keveredve ... „így van, ebben is igaza lenne, ha az embernek nem maradna meg az az öröme, hogy ezt a port napjában leöb­lítheti a testéről. Mert itt vannak a kanálisok. Ha meg nincs kanális, oda­megy az ember valamelyik öntözőkút­­hoz, kinyitja azt a böhöm nagy csapot, és feltör belőle a csallóközi gejzír. Mert én már csak Így hívom. Tudja, mindig van nálam csapkulcs a kúthoz. Láthatja, ez az, itt a nyereg alatt." Aratás ideje van s mindig, megint a jókedvű kombájnosra gondolok, aki ha nem lenne, ki kéne találni. —k-A Hét és az IBUSZ közös nyári képes versenye Magyarország területén naponta több mint 500 000 köbméter gyógy- és héviz bugyog fel a földből. „Tengernyi" gazdagság ez. Budapestnek például 123 forrása van, s a 21 budapesti fürdő közül 9 gyógyfürdőnek mi­nősül. A legismertebbek a Gellért-, Széche­nyi-, Lukács- és a Rácz fürdő. Magyarorszá­gon 450 forrást tartanak nyilván, ebből 67 gyógyitó hatású. Szinte minden nagyobb városnak van hévize. A fürdöközpontok orvo­si beutaló nélkül is látogathatók. Utazzunk együtt! FÜRDŐVÁROSOK I. Fogínybántalmak: Budapest (Rudas, Margit­sziget Termál) Most hadd mutassuk be az egyes fürdőhe­lyeket : Balt: a balfi forrásokat már a rómaiak is ismerték. A fürdőhely jelentőségét a Fertő-tó és Bécs közelsége is növelte. 1500-tól Balf Sopron város birtoka volt, és az első fürdők közé tartozott, melynek használatáért fizetni kellett. Az 1900-as évektől kezdve a balfi forrásvizet ivókúrára is használták, sőt palac-Az első fürdőket a mai Magyarország terü­letén még a Római Birodalom idején építet­ték. A rómaiak korán felfedezték a budai hegyek hévízforrásait, s ezzel megkezdődik - Pannónia központjának, Aquincumnak a fej­lődése. Aquincum területén (a Duna jobb partján, Budapest északi részén terült el, a mai Óbudát foglalta magába) eddig 11 ró­mai kori fürdő maradványait tárták fel. A középkorban ismét virágzásnak indult e terü­leten a fürdőhelyek kultúrája. 1178-ban a Johannita lovagrend a mai Lukács fürdő területén fürdőkórházat létesített. Margitszi­geten az 1200-as években a lepra gyógyítá­sára hoztak létre egy kórházat. A budapesti fürdők igazi fellendülése Zsigmond király uralkodásának idején kezdődik. A fürdő tu­dományos leírásával először 1512-ben talál­kozunk, amikor Vadianus megemlíti, hogy a budai források olyan melegek, hogy az em­ber még a kezét se teheti bele. A 16. században, amikor Magyarország területé­nek nagy részét megszállták a törökök, a vidéket fel is dúlták. A fürdőket azonban megőrizték, sőt sok újat is építettek, melyek közül néhány mind a mai napig fennmaradt akkori formájában. A 18. század végén kezdődik a Budapes­ten kívüli többi fürdöközpont fejlesztése. A 19. században létesülnek az új, napjainkig jól ismert fürdöközpontok, mint pl. Balaton­­füred. Hévíz, Balf, Harkány. Milyen gyógyerővel bírnak az egyes forrá­sok? Mozgásszervi megbetegedések: Budapesten a Gellért-, Rudas-, Lukács-, Rácz-, Király-, Császár- és Széchenyi fürdő vize, Balf, Bük­fürdő, Hévíz, Zalakaros, Harkány, Hajdúszo­boszló Nőgyógyászati panaszok: Budapest (Gellért - és Széchenyi fürdő), Balf, Zalakaros, Har­kány, Párád, Hajdúszoboszló , Gyomor- és bélpanaszok: Budapest (Rudas, Lukács, Széchenyi), Balf, Bükfürdő, Zalaka­ros, Harkány, Párád, Gyula Szívbántalmak: Balatonfüred Bőrbetegségek: Balf, Zalakaros, Hajdúszo­boszló KÉRDÉS: Melyik Magyarország legnagyobb fürdővárosa ? kozták is az értékes vizet. A második világhá­ború éveiben a fürdőberendezés tönkrer ment. 1975-ben nyitották meg a reumakór­ház, medencefürdő és gyógyászati komple­xumot. Balf érdekessége az 1773-ban épí­tett barokk kápolna, melynek mennyezetét fürdőjelenetekkel díszítették. Balatonfüred: a szívbetegek Mekkája, ahol két évszázada váltják egymást a gyógyulásra váró betegek. A 11 gazdag széndioxid tartal­mú forrás Magyarország legismertebb fürdő­jévé tette a várost. Balatonfüreden sok híres személyiség kezeltette magát, az ö emlékü­ket őrzi a híres fasétány. Bükfürdő: A legfiatalabb fürdők közé tarto­zik. Forrásait mintegy 20 évvel ezelőtt fedez­ték fel. A három nyílt és három fedett me­dencét gazdag jódtartalmú vízzel töltik meg. A víz összetétele elősegíti a reumatikus fáj­dalmak és mozgásszervi megbetegedések gyógyulását. A történelmi városok, mint pél­dául Kőszeg, Szombathely, Sopron közelsé­ge sok kirándulási lehetőséget kínál. 5

Next

/
Thumbnails
Contents