A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-24 / 30. szám
mindegy például, hogy milyen gépen dolgozik az ember. Mert kombájn és kombájn között nagy ám a különbség, mint ahogy kombájnos és kombájnos között se kicsi. Igazabbul szólva: olyan a kombájn, amilyen a kombájnos. Úgy van ez, mint hajdan a lóval volt. Mert bizony a gép is kiveti a nyergéből az olyan embert, aki szívtelenül bánik vele. Az én masinám viszont szépecskén meghálálja, hogy törődök vele, szeretem. Legszívesebben csillogósnak látnám, mint egy luxusautót. Igaz, a mühelybeliek jól előkészítik nekem, mert tudják, hogy a Pistával nem lehet ám gatyázni." Közbeszólok, a pótalkatrészről mondok egy-két keresetlen mondatot. „Olyan sincs, hogy az én gépemhez hiányozzon valami, ha kell. Mert az ember tudja, melyik alkatrész a legromlandóbb, és már a tél folyamán tesz róla, hogy nyáron ha kell, hát legyen. Jó haverom a raktáros, megengedi, hogy fölcédulázzak a készletéből néhány darabot. A cédulán ott áll a nevem és nincs emberfia, aki azt elviheti előlem. De ezt se írja meg. Több mint húsz esztendeje aratok, de már ezelőtt is, hogy gépre engedtek volna, kölyökfejjel is ott nyüzsögtem az aratásban. Hol ezt csináltam, hol azt, mert mondom: ünnep ez nekem. Persze, maguk újságírók ezt nem értik, hiszen olyanokat írnak, hogy ma már az aratás korántsem a legnagyobb mezei munka, mint volt hajdanán. De igenis, a legnagyobb, mert a legszebb. Nem mondom, elfárad az ember, de nem panaszkodik, mert tele van örömmel. Hiszen ha maga elé néz, ott áll a gyönyörű gabona, lábon. Ha maga mögé néz, ott áll a tarló. Szép látvány ám az is. Tud maga meztéláb tarlón járni? Mert ha tud, akkor biztosan könnyebben megért. Szereti maga a Csallóközt? Mert ha szereti, akkor bizonyára azt szereti benne, amit én. A legszebbet. Amikor a sárga táblák mögött ott zöldell egy árnyas fasor, vagy akár egy árva bokor a mezsgyeszélen. Ilyenkor aratás idején gyakran megnevettetem a traktoros barátaimat, akik a szemet szállítják el a gépem hasából. Teleengedem nekik a pótkocsit, aztán meztéláb belegázolok, combig süppedek a friss gabonában. Megismételhetetlen érzés, felidézni a gyerekkoromat." Említem, vannak az aratásnak kellemetlen velejárói is, mint például a por, a finom, de annál csípősebb toklászpor, ahogy a verejtékkel keveredve ... „így van, ebben is igaza lenne, ha az embernek nem maradna meg az az öröme, hogy ezt a port napjában leöblítheti a testéről. Mert itt vannak a kanálisok. Ha meg nincs kanális, odamegy az ember valamelyik öntözőkúthoz, kinyitja azt a böhöm nagy csapot, és feltör belőle a csallóközi gejzír. Mert én már csak Így hívom. Tudja, mindig van nálam csapkulcs a kúthoz. Láthatja, ez az, itt a nyereg alatt." Aratás ideje van s mindig, megint a jókedvű kombájnosra gondolok, aki ha nem lenne, ki kéne találni. —k-A Hét és az IBUSZ közös nyári képes versenye Magyarország területén naponta több mint 500 000 köbméter gyógy- és héviz bugyog fel a földből. „Tengernyi" gazdagság ez. Budapestnek például 123 forrása van, s a 21 budapesti fürdő közül 9 gyógyfürdőnek minősül. A legismertebbek a Gellért-, Széchenyi-, Lukács- és a Rácz fürdő. Magyarországon 450 forrást tartanak nyilván, ebből 67 gyógyitó hatású. Szinte minden nagyobb városnak van hévize. A fürdöközpontok orvosi beutaló nélkül is látogathatók. Utazzunk együtt! FÜRDŐVÁROSOK I. Fogínybántalmak: Budapest (Rudas, Margitsziget Termál) Most hadd mutassuk be az egyes fürdőhelyeket : Balt: a balfi forrásokat már a rómaiak is ismerték. A fürdőhely jelentőségét a Fertő-tó és Bécs közelsége is növelte. 1500-tól Balf Sopron város birtoka volt, és az első fürdők közé tartozott, melynek használatáért fizetni kellett. Az 1900-as évektől kezdve a balfi forrásvizet ivókúrára is használták, sőt palac-Az első fürdőket a mai Magyarország területén még a Római Birodalom idején építették. A rómaiak korán felfedezték a budai hegyek hévízforrásait, s ezzel megkezdődik - Pannónia központjának, Aquincumnak a fejlődése. Aquincum területén (a Duna jobb partján, Budapest északi részén terült el, a mai Óbudát foglalta magába) eddig 11 római kori fürdő maradványait tárták fel. A középkorban ismét virágzásnak indult e területen a fürdőhelyek kultúrája. 1178-ban a Johannita lovagrend a mai Lukács fürdő területén fürdőkórházat létesített. Margitszigeten az 1200-as években a lepra gyógyítására hoztak létre egy kórházat. A budapesti fürdők igazi fellendülése Zsigmond király uralkodásának idején kezdődik. A fürdő tudományos leírásával először 1512-ben találkozunk, amikor Vadianus megemlíti, hogy a budai források olyan melegek, hogy az ember még a kezét se teheti bele. A 16. században, amikor Magyarország területének nagy részét megszállták a törökök, a vidéket fel is dúlták. A fürdőket azonban megőrizték, sőt sok újat is építettek, melyek közül néhány mind a mai napig fennmaradt akkori formájában. A 18. század végén kezdődik a Budapesten kívüli többi fürdöközpont fejlesztése. A 19. században létesülnek az új, napjainkig jól ismert fürdöközpontok, mint pl. Balatonfüred. Hévíz, Balf, Harkány. Milyen gyógyerővel bírnak az egyes források? Mozgásszervi megbetegedések: Budapesten a Gellért-, Rudas-, Lukács-, Rácz-, Király-, Császár- és Széchenyi fürdő vize, Balf, Bükfürdő, Hévíz, Zalakaros, Harkány, Hajdúszoboszló Nőgyógyászati panaszok: Budapest (Gellért - és Széchenyi fürdő), Balf, Zalakaros, Harkány, Párád, Hajdúszoboszló , Gyomor- és bélpanaszok: Budapest (Rudas, Lukács, Széchenyi), Balf, Bükfürdő, Zalakaros, Harkány, Párád, Gyula Szívbántalmak: Balatonfüred Bőrbetegségek: Balf, Zalakaros, Hajdúszoboszló KÉRDÉS: Melyik Magyarország legnagyobb fürdővárosa ? kozták is az értékes vizet. A második világháború éveiben a fürdőberendezés tönkrer ment. 1975-ben nyitották meg a reumakórház, medencefürdő és gyógyászati komplexumot. Balf érdekessége az 1773-ban épített barokk kápolna, melynek mennyezetét fürdőjelenetekkel díszítették. Balatonfüred: a szívbetegek Mekkája, ahol két évszázada váltják egymást a gyógyulásra váró betegek. A 11 gazdag széndioxid tartalmú forrás Magyarország legismertebb fürdőjévé tette a várost. Balatonfüreden sok híres személyiség kezeltette magát, az ö emléküket őrzi a híres fasétány. Bükfürdő: A legfiatalabb fürdők közé tartozik. Forrásait mintegy 20 évvel ezelőtt fedezték fel. A három nyílt és három fedett medencét gazdag jódtartalmú vízzel töltik meg. A víz összetétele elősegíti a reumatikus fájdalmak és mozgásszervi megbetegedések gyógyulását. A történelmi városok, mint például Kőszeg, Szombathely, Sopron közelsége sok kirándulási lehetőséget kínál. 5