A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-03 / 27. szám
Veszélyeztetett gyomnövények szintjétől függően) mutatkozó pocsolyalátonya (Elatine alsinastrum L). Az utóbbi két növény szintén a vörös könyv első helyein szerepel, mint a kipusztulás határára került faj. A talaj fokozatos kiszáradásával ezek eltűnnek és teret nyer a később virágzó, szintén ritka karcsú bajuszfű [Heleochloa alopecurodes (Pill, et Mitterp.) Host], valamint az alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia L). Végezetül felmerül a kérdés, mit tehetünk és teszünk a végveszélybe került gyomnövények fennmaradásáért. Elsősorban harcolni kell egyes alkalmas területek megtartásáért, védett területek létesítésével kivonni a mezőgazdasági termelésből az amúgy sem kifizetődő lápos-szikes foltokat é's ezeket inkább legelőként hasznosítani. Számításba vehetjük némely ritkaság termesztését a botanikus kertekben vagy szövettenyészetben, laboratóriumi körülmények között. A legjobbnak mégis Pocsolyalátonya (Elatine alsinastrum L.) E cikk szerzője nem idős ember, mégis megengedhet egy kis nosztalgiát — gyermekkorom mezői tárulnak.fel emlékezetemben és szélüket mindenütt pipacsok ezrei, szarkalábak kék tömege kíséri, nem ügy mint ma, amikor a mezők színtelenebbek, sivárabbak. Hogy a gond mennyire nem elméleti, arra rávilágít néhány adat. Az utóbbi évtizedekben, azt hiszem sokan közülünk nem láttak konkolyt (Agrostema githago L), gabonarozsnokot (Bromus secalinus L.) vagy lángszínű héricset (Adonis flammea Jacq.). Ezen ne csodálkozzanak, hisz például a botanikus kertek néhány éve szinte kétségbeesetten keresik e növények lelőhelyeit, hogy legalább kis kerti parcellákon biztosíthassák fennmaradásukat területükön, de lehet, hogy már hiába. Így természetes, hogy flóránk vörös. könyvében a felsorolt növények a kipusztulással fenyegetettek közé kerültek. Vegyünk Üstökös gyöngyike (Muscari comosum L) szemügyre most néhány — lehet hogy közismertebb — gyomnövényt, amelyek léte úgyszintén veszélyeztetett. Még szerencsére itt-ott látható a kecses formájú és szép mezei szarkaláb (Consolida regalis S. F. Gray) a búzamezők szélén. Ugyanitt, homokos, vagy meszesebb talajokon még néhol találkozhatunk a kedves kis kandillával (Nigella arvensis L), más néven mezei katicavirággal, vagy a páratlan szépségű nyári hériccsel (Adonis aestivalis L). Ezek egyébkent nem jelentős kártevő gyomok amúgy sem. A nehezebb, szikesedő kötött talajú szántásokon nyílik a pompás virágú varjúmák (Hibiscus trionum L), amelyet egyes botanikusok a legszebb gyomnövénynek tartanak. Homokos földek, utak mentén még megcsodálhatjuk a pompás formájú és színváltó üstökös gyöngyikét (Muscari comosum L.) és a mezei csormolyát (Melapyrum nemorosum L), bár az utóbbi a sziklás talajon is előfordul. Rendkívül sok érdekes és értékes faj található a nedves, tocsogós talajokon, bárj itt jogosan felmerül a kérdés, érdemes-e ilyen helyeken erőltetni a kultúrnövényeket, és ezek a „gyomok” nem a „jogos" életterületüket hódítgatják-e vissza? A nehéz gép, ha szánt, nem kerüli ki a kis, sokszor alig látható süllyedéseket és a vetögép is „gondolkodás" nélkül szórja a magot ide. Persze, a tavaszi esők vize megfojtja a kultúrnövények csíráit, viszont a bolygatott talaj felszínén páratlanul érdekes növénytársulások jelennek meg. Az elsők között virágzik a furcsa küllemű egérfarkfű (Myosurus minimus L.) és a sepedékes iszaprojt (Limosella aquatica L). Később jelenik meg és virágzik a tiszavirág életű és igen ritka ülövirágú boglárka (Ranunculus lateriflorus DC.), valamint a kétféle formában (a taljvíz Nyári hérics (Adonis aestivalis L.) a természetes út látszik. Jónak mondható az az ötlet, amely a ritka gyomnövények termesztését és fennmaradását az egyre több helyen létesülő népi építészeti rezervátumok, ún. „skanzenek" területén kívánja megoldani. Az itt létesítendő kis parcellákon a látogatók tehát nemcsak az építészeti hagyományokkal, eszközökkel ismerkedhetnének meg, hanem/láthatnák azokat a máshol már kipusztult gyomokat, amelyek még nagyapáink és dédapáink életének természetes kísérői voltak. Úgy hisszük, hogy ezek az ismeretek is szervesen hozzátartoznak a kulturális hagyományok megőrzéséhez. BOGOLY JÁNOS (a szerző felvételei) Alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia L.) IKTNE Szingapúrnak napjainkban már több mint 150 szállodája van. Itt található a világ legmagasabb szállodaépülete is (képünk), a 230 méter magas Raffles City Hotel Változatok egy témára I ' 1 * !• 1 l’?! hl 8
