A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-12-25 / 52. szám
A csúcstalálkozó Megtörtént a nagy esemény. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára ellátogatott Washingtonba. Tárgyalt Ronald Reagan amerikai elnökkel és aláírta a közepes- és rövid hatótávolságú eurorakéták leszereléséről és megsemmisítéséről szóló szovjet—amerikai megállapodást. A megbeszéléseken több témát vitattak meg. Szó \»lt a leszerelési folyamat továbbviteléről, a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről, a regionális válságok megoldásának lehetőségéről, az emberi jogokról, a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről és még sok más időszerű kérdésről. Azt hiszem, túlzás nélkül állítható, hogy Moszkva és Washington első emberének találkozója eltért minden eddigi hasonló szintű találkozótól. Nemcsak azért, mert alkalmából történelmi jelentőségű megállapodás született, hanem azért is, mert e találkozó mozgásba hozta a világot. Az elmúlt napokban a földnek szinte valamennyi országában „csúcsláz'' uralkodott. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan előzőleg kétszer találkoztak. Az első csúcsot 1985 őszén Genfben, a másodikat tavaly Reykjavíkban tartották. Az 1987. december 8-án kezdődött harmadik csúcsot az előbbi kettő alapozta meg, illetve készítette elő. Ha visszaforgatjuk a történelem kerekét és emlékezetünkbe idézzük az 1985-ös és az 1986-os légkörét, azt látjuk, hogy már az első összejövetelen — az ismerkedési csúcstalálkozón — nyilvánvalóvá vált, hogy a két vezető azért képes az egyensúly elveiben megállapodni és szerződések alapjait megvetni, mert az új szovjet vezetés rugalmassága találkozott az amerikai irányításban is előtérbe került realizmussal. A szovjet vezetés már Genfben és Reykjavíkban is nagyszabású javaslatok egész csomagját tette az asztalra. Az első — a hadászati fegyverekről — szóló javaslat e fegyver legalább ötvenszázalékos csökkentését indítványozta. A későbbi — második — javaslat a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozott. A harmadik javaslat értelmében meg kellene erősíteni a rakétaelhárító védelmi rendszerek, korlátozására vonatkozó előírásokat és nagyszabású, átfogó tárgyalásokat kellene kezdeni a nukleáris kísérletek teljes megtiltásáról. A szovjet vezetés a javaslatok előterjesztésekor nagy engedményt tett, amikor korábbi álláspontjától eltérően kijelentette: Nem ragaszkodik ahhoz, hogy a leszereléskor Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris rakétafegyvereit is figyelembe vegyék. A jó és realizálható javaslatok elhangzásával párhuzamosan, sajnos, nyugtalanító jelenségek is megnyilvánultak és megnyilvánulnak. A militarizmussal, a fegyverkezési versenyből adódó profittal összefonódott körök mindent elkövetnek azért, hogy megzavarják az embereket és akadályokat gördítsenek a leszerelés útjába. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tulajdonképpen már 1986-ban, a második csúcstalálkozón nagyon közel jutott a megállapodáshoz. Ám a döntés mégis 1987 decemberére maradt. A megállapodás azt a reményt kelti, hogy a szerződő felek a leszerelés felé vezető úton már a közeljövőben továbblépnek. BALÁZS BÉLA Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1987. december 8-án közép-európai idő szerint 20 óra 6 perckor Washingtonban a Fehér Ház keleti termében aláírta a közepes és rövid hatótávolságú szovjet és amerikai nukleáris rakéták felszámolásáról szóló szerződést. VISSZAPILLANTÓ DECEMBER '87 A pekingi Külügyminisztérium saj- SZERDA nai kapcsolatokról és érdeke mitóertekezletén a kínai szóvivő ki- előbb eltávolítani a fennálló akajelentette, Kina tudomásul vette dályokat, főleg ami a kambodzsai Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB probléma rendezését illeti, főtitkárának szavait a szovjet—kí-Ludovít Kilár szlovák oktatási miniszter Bratislavában fogadta Jakab Máriát, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségé-CSÜTÖRTÖK nek főtitkárát. A találkozón tájékoztatták egymást Csehszlovákia 3 és Magyarország nemzetiségi oktatásának fejlődéséről. Koppenhágában megkezdődött az Európai Gazdasági Közösség kétnapos csúcsértekezlete. Poul Schlüter dán kormányfő elnökle-PÉNTEK tével a 12 tagállam vezetői igyekeztek választ találni a közösségi get érintő legidőszerűbb kérdésekre. Manila közelében meggyilkolták Antonio Limust, a helyhatósági választások egyik jelöltjét. A de-SZOMBAT cember elsején kezdődött választási kampánynak szombaton öt személy esett áldozatul. Montevideoban befejeződött az uruguayi Széles Front baloldali koalíciójának — melynek az Uruguay Kommunista Párt is tagja — VASÁRNAP I. kongresszusa. A szervezet elnökévé ismét Liber Seregni tábornokot választották meg. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvából hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Útját megszakította Nagy-Britanniában. ahol Margaret Thatcher kormányfővel folytatott rövid megbeszélést. Megtartotta 9. ülését Prágában a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága. Megtárgyalta, hogyan hajtják végre a Cseh Ipari Minisztériumban tevékenykedő vezető kommunista dolgozók és a minisztérium pártszervezete a KEDD 8 CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatokat, valamint a bélés külkereskedelem szükségleteit szolgáló termelési hatékonyságának növelésére tett intézkedéseket. HÉTVÉGI LEVÉL Ismét mögöttünk egy eV, a nyomdába küldtük az óesztendő utolsó számát is. Legközelebb már 1988. január 1-jei dátummal adjuk olvasóink kezébe a Hetet. Szerkesztőségünk nevében köszönetét szeretnénk mondani olvasóinknak, előfizetőinknek, akik megvásárolták lapunkat, egész évben kitartottak mellettünk, támogattak minket észrevételeikkel, hozzászólásaikkal. A régebbi magyar újságírás egyik nagy alakja, Lendvai Jenő mondotta: „Az a jó lap, amiről beszélnek és az a jó családi lap, amiben a család minden tagja legalább egy tenyérnyi olvasnivalót talál". Sok még a tennivalónk, hogy ennek az oly természetes olvasói követelménynek eleget tegyünk. Ezért az új esztendőben szeretnénk ismét változtatni, érdekesebbé, olvasmányosabbá tenni lapunkat. Fokozni fogjuk a szabadidő értelmesebb kihasználására szánt írások számát és minőségét. Megtartjuk azokat a rovatokat, amelyek olvasói megértésre találtak. Árkus József szavaival élve azon leszünk, hogy legyen lapunkban három-négy állandó rovat, amit kifejezetten keresnek, mert tudjuk, hogy hétről-hétre meglepetéseket, érdekességet tartalmaznak. De ha kell hely valami más aktuális érdekesség számára, akkor a rovat kimaradhat Természetes, sohasem maradhatnak ki a praktikus tudnivalók. Azokból nem lehet eleget közölni, mert az ilyen cikkek segítik eligazítani az olvasót apró-cseprő ügyeikben. A mindennapjaink pedig ilyen ügyekből állnak. Arra is ügyelni fogunk, hogy olvasóink ne csak betűket lássanak, hanem jó minőségű sok szép képet is. Különösen a címlapra ügyelünk majd. Régi elv, hogy a címlap legalább annyit árul el a lapról, mint az emberről az öltözéke. A szocialista sajtónak az a küldetése, hogy az igazságot mondja, hogy legyen tisztességes és megbízható. A mi lapunkban is bővíteni szeretnénk ezért az olvasói nézetek, álláspontok kifejtésének lehetőségét. Nem lehet az áramlás egyirányú, visszajelzésekre is szükség van. Sok mindenről írhatunk, de nem akármit és bárhogyan. Nincs jogunk és nem lesz jogunk a jövőben sem, hogy felületesen ábrázoljuk a jelenségeket, anélkül, hogy elemeznénk az okokat. Nem áll jogunkban, hogy alaptalan tényeket közöljünk, hogy sértegessünk embereket megsértsük becsületüket, méltóságukat. A bírálat éles fegyver, könnyen megsebez bárkit Igen, kritikai szemléletre van szükség, mert a kritika nem divatáramlat, amit lehet szeretni vagy nem kedvelni. Feltétlenül szükség van az elvszerű, tárgyilagos, konkrét igazságos, de ugyanakkor az emberi méltóságot tiszteletben tartó kritikára. A sajtónak éppen az a küldetése, hogy a valóságot mondja, nem pedig azt, hogy vélt igazságokat erősítsen „talán" történeteket terjesszen. Egy újság akkor számíthat sikerre, ha megalapozott, komoly anyagokat dolgoz fel, érdekes, ha úgy tetszik, fogyasztható formában. Tudjuk, hogy most sem vár ránk könnyű év, mégis joggal vagyunk derűlátók, mert bízunk, hogy elképzeléseinket az eddiginél kedvezőbb nemzetközi légkörben valósíthatjuk meg. Szerkesztőségünk bővíteni kívánja oNasóink tájékoztatását, elemezni fogja az életünkben megnyilvánuló új tendenciákat és ellentmondásokat támogatni fogja a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közeledését, feltárja a lehetőségeket, amelyek a nemzeti kultúrák kölcsönös gazdagításához vezetnek. r
