A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-17 / 29. szám
A tizenkettedik JEGYZETEK AZ IDEI DUNA MENTI TAVASZRÓL ÉLETÉBŐL f § I I 5 £ *;S ^ S ■S fS c ■§ s> £ ■9 a 5 a <0 -í 1 & «0 nj QJ <3 T s 3. tg -g Az idén június 2—6-a között rendezte meg a Csemadok Központi Bizottsága a társszervekkel együtt a XII. Duna Menti Tavaszt, a csehszlovákiai magyar gyermek színjátszó együttesek, irodalmi színpadok, bábjátszók, valamint a vers- és prózamondók központi versenyét. A rendezvény koszorúzási ünnepséggel kezdődött, majd a Városi Művelődési Központban Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára köszöntötte a Duna Menti Tavaszra érkezett versenyzőket, pedagógusokat és a közönséget, hangsúlyozva, hogy az a rendezvénysorozat nemzetiségi kultúránk jövőjének záloga. A magam részéröl éppen ezért tartom valamennyi központi rendezvényünk közül a legfontosabbnak. S nem ok nélkül, hiszen ha valahol, akkor itt valóban jövöalapozást végzünk, s közösen. Szervezők, rendezők, szülők, pedagógusok együtt. Vagyis olyan szer- „ teágazóak az idevezető utak, olyan tágas ez a közösség, hogy gyakorlatilag nemzetiségi valóságunk teljes egészét érintik. Ezért is gondolom úgy és azt, hogy ez a rendezvénysorozat kivételes és megkülönböztetett figyelmet érdemel(ne) minden tekintetben. Az idei rendezvényen azonban korántsem éreztem ezt a kivételes fontosságot, bár a jószándékot kétségbevonni balgaság volna. Különösen nyomasztó és fárasztó volt az első nap. Jómagam a szereplőkkel, versenyzőkkel együtt próbáltam végig ezt a napot a pozsonyeperjesi (Jahodná) hajnali ébresztőtől egészen a sötétségbe nyúló, ünnepinek már egyáltalán nem nevezhető díjkiosztásig. Amit az anyanyelv, a szép szó, a szárnyaló gondolat ünnepének szántunk, belefulladt a szürkeségbe, a gyerekeken s a bírálóbizottságon egyaránt eluralkodó fáradtságba. Mert közel hetven gyermekelöadó produkcióját még a legedzettebb hallgatók sem képesek teljes figyelemmel követni. Délutánra elfogyott már a hallgatóság is; a „prózások" versenyén a nézőtéren már csak azok üldögéltek, akik szereplésre vártak, s persze a kísérők... A szó szoros értelmében hiányzott a tágasság, a levegő! S ebben a környezetben a vers és a próza is elveszítette lényegét; a megértésből s a megérthetőségből fakadó élményadás lehetőségét. Talán ha két bizottság előtt folyhatott volna a verseny — mint pl. két évvel ezelőtt —, akkor a zsúfoltság, az időhiány feloldódhatott volna. így élmények helyett inkább csak a fáradtság rakódott ránk, meg az üresen maradt széksorokra ... Többet érdemelt, többet érdemeltek volna a gyermekek és a közönség, amely — ugyanaz volt. Kategóriánként versben az első díjat Pongó Szilvia (Kistárkány — Maié Trakany) Racska Gábor (Köbölkút — Gbelce) és Hlédik Lívia (Vágsellye— Sala); prózában pedig Erdélyi Adrianna (Vaján — Vojany), Auxt Erika (Rimaszombat — Rim. Sobota) és Stubendek Katalin (Komárom — Komárno) nyerte el. Az első fáradságos nap után már Nagymegyer (Calovo) igazi tavaszi hangulattal fogadta a fellépő csoportokat. A Városi Művelődési Központ munkatársainak az érdeme, hogy a rendezvény végre méltó lehetett önmagához. Természetesen ehhez hozzájárult a füleki (Fifakovo), a kassai (Kosice) és a lévai (Levice) gyermekszínjátszók sugárzó előadása is. Délután ugyanilyen volt a fogadtatás Bősön (Gabcíkovo), ahol a rozsnyói (Rozinává) és a párkányi (Stúrovo) csoportok mutatták be tudásukat. Az idei Duna Menti Tavasz következő színhelye Somorja (Samorin) volt, ahol a szepsi (Moldava nad Bodvou), a nagydaróci (Veiké Dravce) és a királyhelmeci (KráL Chlmec) együttesek játékában gyönyörködhettek a nézők. A somorjai fogadtatásnak volt egy nagyon kedves pillanata, amikor is a hazai diákok a megérkező csoportokat virággal fogadták, s mindegyik diák választott magának a vendégek közül egy társat, akit elvitt várost nézni és fagyizni". A hangulatot a művelődési központ előtti közös „táncház" csak emelte. A gyermek színjátszó együttesek és kisszinpadok versenyében az idei Duna Menti Tavaszon a színjátszók nagydíját a lévai Dömdödöm, a kisszínpadokét pedig a szepsi Bódvácska nyerte el. Az előbbi Csukás István Gyalogcsillag című művét mutatta be Szalai Katalin rendezésében, az utóbbi pedig Pásztorjátékok címmel néprajzi összeállítást vitt színpadra Nagyné Sarlós Ildikó rendezésében. Az idei rendezvénysorozat zárórészében a bábosok vetélkedőjére került sor. Az I. kategóriában a nagydíjat a marcelházi (Marcelová) Prücsök kapta, ugyancsak e csoport rendezőjét jutalmazta a zsűri a rendezői nagydíjjal is. A csoport Illyés Gyula — Soóky László: Kis Kolos meg Nagy Kolos című játékát mutatta be Dunaszerdahelyen. A bírálóbizottság a II. kategóriában a nagydíjat nem adta ki. A gyermekzsűri díját a párkányi Nevenincs együttes nyerte el. A XII. Duna Menti Tavaszon a versenyprogramok mellett számos egyéb találkozóra is sor került. Az egyes napi műsorokat a Fórum követte, ahol a szervezők, a rendezők s a zsűritagok cserélték ki tapasztalataikat az aznapi eseményekről; a tábori műsorok pedig az estéli eperjesi tartózkodást próbálták tartalmassá és kellemessé tenni a gyermekek számára. Az idei ötnapos rendezvény a Duna Menti Tavasz eddigi rendjétől annyiban tért el, hogy — objektív okokból — a járási székhelyen kívül helyszíneken is zajlott. Szervezésileg ez alaposan próbára tette a rendezők munkáját, nem kevésbé az együttesekét is. Az én megítélésem szerint a rendezvény tágasabbá tétele haszonnal járhat, de csak akkor, ha a mostaninál azt átgondoltabban tervezzük meg. Azt hiszem, az volna a leg hasznosabb, ha a versenyprogramokat a jövőben végig a járási székhelyen bonyolítanánk le. s utána, fölszabadulva a versenyzés terhétől, az egyes csoportok ellátogatnának azokra a színhelyekre, ahol megfelelő körülmények között bemutathatnák tudásukat. Vagyis jogosnak tartom a nagymegyeriek. a bősiek és a somorjaiak igényét is e seregszemlére, de a többi helységét és iskoláét is, hiszen a Duna Menti Tavasz lényegéből fakad, hogy mindaz, amit Dél-Szlovákia egész területéről elhoztak gyerrriekeink a Csallóközbe szétsugározhasson. GÁL SÁNDOR Fotó: Gyökeres György • Dr. Vladimír Cerevka kandidátus, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális miniszterhelyettese 1987. június 17-én Bratislavában sajtótájékoztatót tartott a csehszlovákiai magyar és ukrán nemzetiségű dolgozók kulturális életéről. Egyebek között elismerően szólt arról a sokrétű és eredményes munkáról, amelyet a nemzeti, nemzetiségi kultúra ápolása, fejlesztése és a szocialista hazafiságra és proletár nemzetköziségre való nevelés érdekében a Csemadok és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége végez. A miniszterhelyettes tájékoztatója után dr. Andrej Gres, a bratíslavai Népművelési Intézet igazgatója a július 3—5-én Vychodnán megrendezett XXXIII. folklórfesztiválról tájékoztatta az újságírókat. Vychodnán felléptek Csemadok-együttesek is. • Jubilált a Csemadok Bratislava-Övárosi Alapszervezetének éneklöcsoportja. Az együttes — fennállásának 10. évfordulója alkalmából — ez év június 16-án koncertet adott Bratislavában a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Heríianska utcai Darnica Művelődési Otthonában. Az ünnepi esten a jubiláló éneklőcsoport legjobb müsorszámait mutatta be. • A Csemadok Tőketerebesi (Trebisov) Járási Bizottsága számos társrendezővel karöltve június 14-én Királyhelmecen (Kráf. Chlmec) rendezte meg a hagyományos járási dal- és táncünnepélyt. A Csonkavár alatti szabadtéri színpadon ez idén is a járás legjobb népi együttesei mutatkoztak be. Vendégként fellépett a Zemplínske Teplice-i szlovák folklórcsoport, a bodrogi néptáncegyüttes és a sátoraljaújhelyi Hegyalja táncegyüttes. A népművészeti műsor bemutatását pop-rock koncert követte. • A Honismeret című kéthavonta megjelenő folyóirat gyakran ír Csehszlovákia művelődési viszonyairól és a Csemadok tevékenységéről. Legutóbbi (1987/3 számában Az Alsó-Garam menti kurtaszoknyás hatfalu és Emlékmű Mocsáry Lajos tiszteletére című írások foglalkoznak csehszlovákiai vonatkozásokkal és utalnak a Csemadok munkájára. Az Alsó-Garam menti kurtaszoknyás hatfalu című Írás — amely a Csemadok Érsekújvári Járási Bizottsága néprajzi szakcsoportjának 1986. június 30-án Kőhidgyarmaton rendezett tudományos tanácskozásán Liszka József tartotta előadás rövidített szövege — így ír: „A Csemadok Érsekújvári Járási Bizottságának égisze alatt az Érsekújvári Járási Múzeum támogatásával 1982 nyarán hoztunk létre egy amatör néprajzi gyűjtőket tömörítő néprajzi szakcsoportot. E kis társaság rövidesen a kurtaszoknyás falvak néprajzi felmérését tűzte ki céljául." Az Emlékmű Mocsáry Lajos tiszteletére című — Puntigán József publikálta — Írás arról számol be, hogy a Losonci (Lucenec) járás új emlékművel gazdagodott. A Csemadok losonci, füleki (Fifakovo) és fülekkovácsi alapszervezetei, a Csemadok Losonci Járási Bizottsága, valamint a Fülekkovácsi Helyi Nemzeti Bizottság a Fülek közelében fekvő Kurtányban szülőházának közelében emlékművet állított fel a nemzetiségi jogokért bátran kiálló és harcoló Mocsáry Lajos születésének 160. évfordulóján. 7
