A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-17 / 29. szám
völgyekbe épült kis település is a cseh képzőművészetben. A templom és temetőkért kapuja előtt feszület, az első világháborúban elesett hrusiceiek szerény emlékműve. Végigfutva a neveken és évszámokon, Lada jónéhány, egykorvolt játszópajtását sejtem a ki tudja hol nyugvó áldozatok között. Szemben, az út túloldalán takarosán rendbehozott régi jellegzetes épület, a falu kocsmája, amely szintén jónéhány, vasárnap délutáni falusi idillt, vagy éppenséggel kocsmai verekedést idéző Lada-képnek volt az ihletője. Ma is jegyzik benne a helyet, ahol a Prágából rendszeresen hazalátogató mester szokott földijeivel elüldögélni, s amelyré manapság az unokaöccsnek, az öreg Tonik Jedlickának van előjoga. Az épület túlsó végénél megállva, a dombról lefutó asztaltúttal szemközt látni a házat, amely ma is a tizenötös számot viseli, s amelynek talán márványtábla őrzi a szegényes, ám emberséggel és emberi meleggel mindig telt egykori szülőház helyét, s az abból elindult és naggyá nőtt „legkisebb legény” emlékét. A kert alatti patak medencébe gyűjtött vizén túl is házak kapaszkodnak a következő domboldalba, följebb szántók és erdők zöldje, az „Életem krónikájáéban oly csodálatosan megírt gyermekkor különböző színterei. A jelenleg mintegy háromszázötven lelket számláló település éli a hozzá hasonló kisfalvak életét. Számomra roppant rokonszenves, hogy a mi vidékünkön a megszokottnál jóval több épület hordozza rendbehozottan továbbra is az elmúlt idők vonásait. Egy plakáton elkapott szövegrészlet szerint az állandó lakosok mellett ugyanannyira tehető az ideiglenes lakosok száma, akik a hétvégeket töltik itt a faluban, a megüresedett házakban, vagy a településhez tartozó villákban és nyaralókban. A községházán csupán a hét egynémelyik napjának egy-két órájában van ügyintézés, s hétköznapokon, munkaidőben inkább csak gyerekkel és öregekkel találkozik az idegen. Megkapó látvány, amint éppen az egykori Lada-kert végében legelteti egy csöppség a párnapos kislibákat a patakparti pázsiton, s szinte már régvolt ládái idillt sugall, amint egy másik emberpalántát frissen vágott füvei megrakott tragacs tetején „kocsikáztat" hazafelé egy öregasszony. NÉMETH GYULA fotó: Németh Gyula A Hét és az IBUSZ közös nyári képes versenye Magyarország egyik leglátogatottabb kirándulóhelye a Dunakanyar. A Duna 41 7 km hoszszú magyarországi szakaszából az Esztergom és Szentendre közötti 60 km-es részt nevezik így. Szemet gyönyörködtető, természeti értékekben és történelmi emlékekben gazdag vidék ez. Csupán 20 km-t kell megtennünk Budapesttől észak felé, s máris Szentendrén vagyunk. Napjainkban Szentendre a leglátogatottabb Budapest környéki település, művé-Utazzunk együtt! A DUNAKANYAR ponttól 3 kilométernyire van Magyarország eddigi legnagyobb néprajzi gyűjteménye a népi építészetet bemutató szabadtéri néprajzi múzeumban. A Dunakanyar szívében fekszik a magyar királyok egykori székhelye: Visegrád. 1002- ből származó adatok szerint I. István király idején királyi várbirtok és megyeszékhely volt. 1316-tól, Róbert Károly uralkodásának idejétől a királyi udvartartás állandó székhelye lett Visegrád” Róbert Károly a fellegvár Az esztergomi bazilika szék találkozóhelye és a központ tisztán megőrzött barokk stílusának köszönhetően a legegységesebb, leghangulatosabb város a környéken. A 19. században beindult rohamos városfejlesztés elkerülte Szentendrét, így mind a mai napig fennmaradt a város történelmi jellege, figyelemre méltó barokk építészete, keskeny utcái világi és egyházi építményei. A rendkívül értékes művészeti emlékek közé tartozik az ismert pravoszláv templom. Közel a templomhoz található a Szerb Egyházmüvészeti Gyűjtemény, ahol pravoszláv kegytárgyakat láthatnak a múzeumlátogatók. Szentendre főterén 18. századból származó barokk lakóházak vannak. A hagyomány szerint a Rab Ráby tér 1. számú háza Ráby Mátyás tulajdona volt, akinek személyét Jókai Mór is megörökítette regényében, a Rab Rábyban. A századforduló óta Szentendre ismert müvésztelep. Nagyon sok jeles festő, szobrász élt és él itt, és nem egy világhírű alkotás született az itteni műtermekben. A művészek lakóházát haláluk után múzeumokká, galériákká, kiállítási termekké alakítják át. Ma Szentendrén több, mint húsz ilyen létesítmény van. Közülük az egyik leghíresebb a Ferenczy család művészeti múzeuma. A Ferenczy múzeumban a családfő, Ferenczy Károly festményein kívül feleségének Fialka Olgának és gyermekeinek, Ferenczy Valér festő és grafikusnak. Béninek, a szobrásznak és Noéminek, a gobelinkészítés művészének az alkotásait is láthatjuk. Ugyancsak világhírű a Kovács Margit Múzeum, ahol korunk egyik legjelentősebb keramikusművészének alkotásaiban gyönyörködhetünk és a Czóbel Béla gyűjtemény, valamint a Kemetty János Múzeum. A városköz-Szentendrei utcarészlet megerősítésén kívül a 350 helyiségből álló királyi palota építtetését is elkezdte, mely palota a 15. században, Hunyadi Mátyás uralkodásának idején már a reneszánsz művészet büszkesége volt. Pompájáról, fényűzéséről több leírás is ránk maradt. A pápai küldött például jelentéseiben Visegrádot földi paradicsomnak nevezi. Egy másik forrás szerint a palota belső udvarán olyan vörösmárvány kút volt, melyből Mátyás parancsára hol vörösbor, hol pedig fehérbor folyt. Mátyás király halála után a királyi palota csillogása is vesztett fényéből. A várkomplexum többször gazdát cserélt, a törökök kiűzése után pedig a császár parancsára felrobbantották, hogy ne válhasson a nemzeti függetlenségi harcok támaszpontjává. A visegrádi romok feltárása napjainkban is folyik. A Dunakanyar legősibb városa Esztergom. Itt született és itt koronázták királlyá I. Istvánt. A tatárdúlásig Esztergom királyi székváros volt. A régészeti kutatások eredménye, hogy feltárták a királyi palota épületét, mely a legrégibb köépitmény Magyarország területén. A királyi palota es a 19. századból származó esztergomi bazilika jelentős történelmi emlékkomplexum. A bazilikában kapott helyet a Főszékesegyházi Kincstár, amelyben Európa-hírű ötvös és textilgyűjteményt őriznek. A város további múzeumai közül említésre méltó a középkori művészeti gyűjtemény és a 20. századi magyar költészet egyik kiemelkedő alakjának, Babits Mihálynak az Emlékmúzeuma. Sajátos nevezetessége a múzeumnak a tornác falán látható, a kor vezető íróitól, költőitől, művészeitől származó aláírásgyűjtemény. Pihenő a visegrádi vár udvarán KÉRDÉS: Nevezze meg azt a közös csehszlovák-magyar vízierőmű-építkezést. amelynek befejezése után az üdülési lehetőség a Dunakanyarban tovább bővül. 5
