A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-11-20 / 47. szám

terem kerítésének híja vagyon. Az sekrestyének héja nem jó. ígérik, hogy bezsuppolják. Az pásztor háza csorog... Némelyek pápisták lévén nem fizetnek. Szerdán itt prédikálna, azt mondja az pásztor, de nincs auditora ok nélkül való ez dolog! Sőt két Nagypénteken már nem prédikálott, mert nem volt kinek. Májer András (az ispán) az templomban okádott, az felesége a templom oldalát hugyozta. Azért feddőzvén, igen morgolódott ellene! Az fonó éjjel szokott lenni. Meghalt itt az törvény. Ezek semmi jóra nem igyekeznek. Semmi büntetés itt nincsen. Vasárnap szoktak halászni! Valaki, olyan halászaton találtatik, az tapogatót vonják a fejébe, úgy hallgassa majd az prédicációt."

Mennyire emberi és mennyire mai izü ez a szöveg, pedig jó három és fél évszázados. Az 1774-es perbenyiki urbárium például megemlít egy Kondás Pál nevű szabadmenetelü jobbágyot, akinek egy háza, 15 és fél hold szántója, 12 és fél hold kaszálója volt. Ezért marhával évi 52 napot, avagy gyalog 104 napot kellett mennie úrdolgára Sennyey részére. Ezenfelül „1 forintot, 6 font fonást, 1 itcze vajat, 2 kappant, 2 csirkét és 12 tojást" volt köteles beszolgáltatni. Mindebből következtetni tudunk a termelő gazdálkodás viszonyaira.

Lakosainak száma 1787-ben 350, majd a 19. század közepén félezer. A

századfordulón pedig megközelítette az ezerháromszázat. A gyors szaporulat egyik oka a lecsapolások által megnőtt földterület. Az ármentesitö munkálatok egyik fő kezdeményezője a perbenyiki gróf Mailáth Antal volt, aki Széchenyi István 1846-os látogatása idején, mint akkor főkancellár közbenjárt a „Bodrogközi Tiszaszabályozó társulat" megalakítása ügyében. A Bars és Hont vidékéről származtatható Mailáth család házasság révén jutott a perbenyiki birtokhoz. Mailáth Antal, aki Sennyey Antónia fia volt, mint fiumei kormányzó, majd zempléni főispánként és főkancellárként tűnt fel. Birtoka testvére

gyermekei ágán öröklődött tovább. A kastély, mely 1789-ből való, így jelentős politikai központként szerepelt. Az 1858-ban született József, mint közgazdasági szakiró is kitűnt. Mint a társulat elnöke feldolgozta a Tisza-szabályozás történetét, de a szocializmus kérdéséről is írt. Széchenyi eszméit követve intenzív gazdálkodást folytatott, és már a századfordulón cséplőgépei és dinamója volt. A megyében önála volt a legmagasabb a napszámbér. Malom, téglagyár is üzemelt. Híres volt a perbenyiki lipicai fajtájú ménes, melyet a napóleoni háborúk idején alapítottak. A Mailáth kastélyban nyílt meg a háború után az elsők közt a magyar nyelvű oktatás. Jelenleg mezőgazdasági szakközépiskola működik benne. Kuriózum, hogy a királyhelmeci vasútállomás is Fterbenyikben van. Négy temploma közül a református a legrégebbi, míg a zsinagóga bezárt csöndjével emlékeztet a háború során elhurcoltak tragikus sorsára.

Innen keletre következik Dobra és Bély (Bief)- A dobrai Ligahalom nevű helyen a vasút építésekor 7 honfoglalás kori sírt tártak fel, melyekben csikózabla, kengyelek, karperecek, arab dirhemek voltak. A falu a tatárjárásig a Posznya-dombon volt, ahol ennek régészeti maradványait is megtalálták. Legelső telepesei már a neolit korban itt éltek. Dobrától és Perbenyiktöl délre, ma Magyarország területén Dámóc községben egy homokdombon vár is állott, amit csak a dűlő neve őrzött meg Várhely alakban. A Kisfalud nevű dűlő pedig még 1323-ban létező községként szerepelt „villa Kusfolu" alakban. Bély ugyancsak ősi település, melynek a falu határában három előző telephelyét is megtalálták. 1211-ben még Beyle néven szerepelt. Legrégibb birtokosa a Tőke család volt, majd a Tárkányiak kezére kerül, akiktől házasság révén 1620-ban jut a Sennyey család kezére. Ök építették 1781-ben azt a kastélyt, mely ma is áll, üresen várva a felújítást. A Sennyey család Erdélyből került ide. Sennyey Pongrác érdemeket szerzett Bocskay mellett az 1606-os békekötésben, ezért kapta jutalmul a bárói rangot. István II. Rákóczi Ferenc kancellárja volt, de a későbbi leszármazottak is sok fontos országos tisztséget töltöttek be. A kastély északi szárnyának alagsorában még él az utolsó leszármazott, Anna, akit csak „kontessz" néven ismernek.

Magyar tannyelvű iskolájának országos hírű Kincskereső színjátszó csoportja gyakran szerepelt eddig a Csemadok rendezvényein. Ugyancsak messze földön ismert a Tisza vendéglő, ahol a vendégek fogadást kínálnak fel arra, hogy a megrendelt ételt negyedórán belül feltálalják. A falu a csernöi (Cierna n/Tisou) átrakodó állomás révén szinte összenőtt legnagyobb szárazföldi kikötőnk városiasodó településével.

MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ Bogoly János felvételei

A harangodi tánccsűr

A Kállai Kettős Néptáncfesztivál

A Nyírség hajdani központjában, volt járási székhelyen, Nagykállóban kétévenként — mindig október első szombatján-vasárnapján — tartják meg a Kállai Kettős Néptáncfesztivált. Az idén tizenharmadik alkalommal találkoztak Nagykállóban hét megye azon néptáncegyüttesei, amelyek valamilyen formában kötődnek a különböző szövetkezeti mozgalmakhoz.

A vendéglátó Kállai Kettős Együttes mellett — amely több ízben szerepelt már a Kassa-vidéki (Kosice-vidiek) járás különböző Csemadok-rendezvényein — olyan együttesek is szerepeltek, mint a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, a Kalocsai Népi Együttes, a hajdúböszörményi Bocskai Néptáncegyüttes, a szarvasi Tessedik Táncegyüttes, vagy a mátészalkai Szatmár Táncegyüttes. S közöttük, a mi hazai hagyományainkat felmutatva, vendégként a kassai (Kosice) Uj Nemzedék.

A háromnapos fesztivál lényegében minősítő verseny is egyben, amelyen az együttesek bronz, ezüst, illetve arany fokozatú besorolást érhetnek el. A besorolás mellé még pénzjutalom is kerül. A versenyprogramot követően az együttesek a közeli településeken mutatják be műsorukat. Több helyen rendeznek-szerveznek a fesztivál keretében táncházat is. így a Nagykálló közelében lévő, mostanában épülő harangodi szabadidőközpontban is, ahol Makovecz Imre tervei alapján felépített „tánccsűr" igazi otthont ád a népművészet kedvelőinek.

A versenyprogram és a közeli településeken való szereplésen túl a leglátványosabb mozzanata a háromnapos rendezvénysorozatnak a nagyközség főutcáján zajló menettáncverseny, amelyet külön társadalmi zsűri értékel. A néptáncfesztivált gálaest zárta, amelyen a jelenlévő együttesek legjobb táncaikkal szerepeltek. A kassai Új Nemzedék a háromnapos rendezvényen két ízben lépett színpadra, és szereplését mind a szakma, mind a közönség kedvezően fogadta.-gs-5