A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-11-20 / 47. szám
A szövetség kassai (Kosice) városi bizottsága mellett működő Dumka színjátszó együttes tagjai. Az együttes az idén ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját KÖZÖS HAZÁBAN A Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének XI. konferenciája ••• Társadalmunk fejlődésének fontos mérföldköve volt a CSKP XVII. kongresszusa, amely kidolgozta az ország gazdasági és szociális fejlesztése meggyorsításának stratégiáját. Ebben a programban a tudományos-műszaki haladás mellett előtérbe kerül az emberi tényező aktivizálása, az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatása. A Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének tagjai teljes támogatásukról biztosították a CSKP XVII. kongresszusának programját a párt gazdasági, szociális és kulturális politikájának megvalósítása során. A szövetség XI. konferenciáján értékelte az 1984—87-ben végzett munkát és meghatározta a jövő feladatait, amelyek a CSKP XVII. és az SZLKP azt követő kongresszusának határozataiból a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontjának kulturális-társadalmi szervezetére hárulnak. A szövetség a X. konferencia óta eltelt időszakban arra irányította a figyelmét, hogy tagjait és a többi ukrán dolgozót szocialista öntudatra nevelje, hogy elmélyítse az eszmei-politikai, államjogi és erkölcsi nevelést és emelje színvonalát. Erre a célra olyan jelentős kultúrpolitikai évfordulókat és eseményeket is felhasznált, mint Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója, a CSKP megalakulásának 65. évfordulója, az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongresszusa, továbbá a képviselőtestületekbe való választások. Az eszmei-politikai nevelés, valamint a felnőttek és a fiatalok iskolán kívüli művelődése terén 3 000 rendezvényt tartottak 80 ezer személy részvételével. A bonyolult nemzetközi helyzet megköveteli, hogy a belpolitikai kérdéseket a szoci• A Csemadok Érsekújvárt (Nővé Zámky) Járási Bizottsága 1983-ban azzal a felhívással fordult az atapszervezetek vezetőségéhez, hogy tekintsék feladatuknak a környékükön levő emlékhelyek, szobrok és emléktáblák rendbentartását. A felhívás eredményeképpen a Csemadok alapszervezete Érsekújváron Czuczor Gergely szobrát Andódon (Andovee) a Czuczor Gergely szülőházán lévő emléktáblát, Kamocsán (Komoca) Lukács Pál költő sírját. Párkányban (Stúrovo) a szovjet hősök temetőjét, Szímőn (Zemné) Major István és Jedlik Ányos emléktábláját, Szögyén (Svodin) Pató Pál sírját gondozza. A Csemadok alapszervezeteinek tagjai tavaly a járásban a Nemzeti Front programjában meghirdetett Z akció keretében a falu- és városszépítö munkák során összesen 25 ezer 988 társadalmi munkaórát dolgoztak le. alizmus és kapitalizmus között folyó világméretű harccal, a békéért és a haladásért folytatott harccal szoros összefüggésben értelmezzük, magyarázzuk. Ezért a szövetség munkájában továbbra is dominálni fog a szocialista országokhoz fűződő megbonthatatlan barátság és testvériség szellemében történő nevelés. Szép eredmények születtek az agitáció és propaganda, a könyvkiadás, az irodalommal és a sajtóval végzett munka terén is. A szövetség évente több irodalmi estet, író-olvasó találkozót, könyv- és sajtókiállítást szervez. olvasókonferenciát rendez. A vers- és prózamondó verseny járási győztesei Medzilaborcében megrendezett Duhnovics-fesztiválon találkoznak. Immár harmincöt éve tölti be a propagator, agitátor és a szervező szerepét a szövet -• Klimits Lajos, a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat a napokban kinevezett új igazgatója nyilatkozott az Új Szó október 23-án megjelent számában. Egyebek között ezeket mondta: „A könyvkiadás problémaköre is sokkal bonyolultabb és összetettebb lett, mint néhány évvel ezelőtt... Az elmúlt öt év alatt a kiadó egyetlen szerkesztősége — az eredeti csehszlovákiai magyar irodalom szerkesztősége — 161 müvet adott ki hazai magyar íróktól több, mint egymillió példányban. A szlovák irodalom, valamint a cseh irodalom szerkesztősége az elmúlt húsz év alatt megjelentetett minden jelentős szlovák és cseh irodalmi alkotást... 1988-ban nyolc magyarországi könyvkiadóval kívánunk együttműködni. A jövő évi behozatalunk a Magyar Népköztársaságból meghaladja az öt és fél millió devizakorona értéket... Köszönettel tartozunk a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének, amely a könyvterjesztésben, a könyvvel végzett munkában felajánlotta a segítségét. Szeretnénk elérni, hogy a szövetség alapszervezetei az idei értékelő gyűlésekig már megkapják a kiadó jövő évi kiadói tervét, s ott ezt népszerűsíteni tudják." ség hetilapja, a Nőve zsittya és kulturális havilapja a Druzsno vpered. Ezek a sajtótermékek a Csehszlovákiában élő ukrán nemzetiségű dolgozókat a gazdasági, szociális és kulturális fejlesztés feladatainak következetes teljesítésére mozgósítják, népszerűsítik a szocialista építés eredményeit és a szocialista országok, valamint a világ békeszerető erőinek béketörekvéseit. A Dukla című irodalmi-művészeti és publicisztikai folyóirat, amely nemcsak a csehszlovákiai ukrán és szovjet-ukrán irók műveit közli, hanem szemelvényeket is ad közre a cseh és a szlovák irodalomból, kezdő írók munkáit recenziókat, kritikákat publikál. Hasábjain egyre többször találkozhat az olvasó olyan müvekkel, amelyek a mai ember erkölcsi-etikai problémáit próbálja megvilágosítani és népszerűsíti a szocialista életmódot. Az ukrán nemzetiségű dolgozók számára minden kulturális érték hozzáférhető, s a sokoldalú amatör művészeti tevékenységgel aktívan részt vesznek az anyagi és szellemi • A Magyar Nemzet, a magyarországi Hazafias Népfront napilapja az utóbbi időszakban gyakran ír a csehszlovákiai magyarok művelődési viszonyairól. A lap július 28-án megjelent számában A csehszlovákiai magyar képzőművészekről című írásában Kopócs Tibor nyilatkozott. Többek között ezeket mondta: „a Csemadok nem szentel kellő figyelmet a képzőművészetnek, illetve az megközelítőleg sem kap alapszervezeteinek munkájában olyan súlyt, mint mondjuk az amatőr színjátszás, netán a kórus- vagy néptáncmozgalom. A legnagyobb lépést ezen a téren a Csemadok komáromi szervezete tette a Csemadok Galéria létrehozásával, ahol amatörök és hivatásosok egyaránt kiállíthatnak, további lehetőséghez juttatva ezzel a csehszlovákiai magyar képzőművészeket.” A nyilatkozó jóindulatú, de hiányos tájékozottsága miatt szükségesnek tartjuk megjegyezni: sokrétűen támogatja a csehszlovákiai magyar képzőművészek ügyét a Csemadok Érsekújvári (Nővé Zámky) Alapszervezete, a Csemadok Rozsnyói (Roznava) Járási Bizottsága, valamint a Csemadok Bratislavai Városi Bizottsága is. Érsekújváron 1972-ben alakult meg a Csemadok keretében a KépzőA kamienkai Barvinok népi együttes népdalaival és -táncaival már 35 éve szórakoztatja a közönséget gazdagság megteremtésében. Ezt bizonyítja, hogy jelenleg 163 amatőr együnes dolgozik 5 ezer taggal. A Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége évente 15 körzeti béke-, kulturális és sportrendezvényt szervez, s ezenkívül a következő központi rendezvényeket: a már említett medzilaborcei fesztivált, a kamienkai ukrán folklór- és kórusfesztivált, az ukrán dolgozók svidniki ünnepségét, a bardejovi népdalseregszemlét, amely nemcsak Kelet-Szlovákiában, hanem egész Szlovákiában is ismert. Kétévenként rendezik meg Stakéinben az ukrán énekesek és együttesek seregszemléjét. A szövetség központi rendezvényein rendszeresen részt vesznek a Szovjetunió Kárpátokon túli területének együttesei, valamint a szlovák, cseh, magyar és lengyel együttesek. Ezzel még jobban szeretnék kiemelni a rendezvények internacionalista jellegét, a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek együvé tartozását és barátságát. Azzal, hogy a szövetség a Nemzeti Front tagja lett, létrejöttek a jó feltételek a társaművészetet Kedvelők Klubja, amely eddig 87 kiállítást szervezett. Közülük közel harmincon hivatásos képzőművészek alkotásait mutatták be. A kör kiállításait eddig összesen 220 ezren tekintették meg. Bratislavában legutóbb (október végén) a Városi Kulturális Napok keretében rendezett a Csemadok képzőművészeti kiállítást. A három napig tartó bemutatón Nagy József állította ki műveit. Rákosi Ernő, az Eperjesen (Presov) élt és 1973-ban 92 éves korában elhunyt jeles csehszlovákiai magyar képzőművész a TMra és Kelet-Szlovákia tájainak megörökítöje végrendeletileg a Csemadokra hagyta vagyonát. A Csemadok azzal is támogatja a csehszlovákiai magyar képzőművészetet, hogy évente készül megrendezni a Rákosi Emö Képzőművészeti Tábort. Kassán (Kosice) szoros kapcsolatot tart Löffler Bélával, Losoncon (Lucenec) a közelmúltban elhunyt Bácskái Béla és Szabó Gyula, Bratislavában Lőrincz Gyula emlékét ápolja. A Csemadok a képzőművészet támogatásával azt a célt követi, amit Sidó Zoltán, a Szövetség KB elnöke a Nemcsak tájélmény cimü, a Hét 1978. június 10-én megjelent cikkében igy szövegezett meg: „Elvitathatatlan, hogy az anya-6
