A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-10-30 / 44. szám

ÉLETÉBŐL PAVIÁIKÉ ZAklADAjÚCEHO C[ENA «SÓ, VyZNAÍNÍHO fUNj(CIONÁRA (<SC NA SlOVENSKU A pROTlfASISTlC(<ÉHO BOJOVNÍ((A ZAHyNll[ V BUCHENWAIDE GABOR SlEIHÍR 8-10-1942 1887-1942 AZ I. VÁROSI KULTURÁLIS NAPOK Steiner Gábor emléktáblájának megkoszorúzása A Csemadok Bratislava! Városi Bizottsága ez év október 2-a és november 23-a között rendezi meg Bratislavában az I. Városi Kultu­rális Napokat. A csehszlovákiai magyar nem­zetiségi kultúra seregszemléjének első ren­dezvényeként a Csemadok KB Elnökségének, a Csemadok KB Titkárságának és a Csema­dok Bratislavai Városi Bizottsága Elnökségé­nek képviselői (felvételünkön) megkoszorúz­ták Steiner Gábor bratislavai emléktábláját. Steiner Gábornak, a csehszlovákiai munkás­mozgalom kiemelkedő harcosának szeptem­ber 9-én születése 100. évfordulójára emlé­keztünk. Az október 2-án kezdődött I. Városi Kulturális Napok keretében eddig író-olvasó találkozót, képzőművészeti kiállítást és film­­bemutatót rendeztek; fellépett az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes és a Csehszlo­vákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Az I. Városi Kulturális Napok további részében sor kerül még a Tavaszi szél vizet áraszt... népzenei és népdalverseny központi döntő­jére. a budapesti Radnóti Színpad, valamint a Magyar Területi Színház és a Szőttes Népművészeti Együttes bemutatójára. Az igényes rendezvénysorozat eddigi akciói is már kivívták a főváros lakóinak tetszését. Gyökeres György felvételei • A Csemadok Központi Bizottsága meg­tárgyalta és jóváhagyta a Szövetség jövő évi központi rendezvényeinek tervezetét és idő­pontját. Az 1988-as munkaterv értelmében a Csemadok Központi Bizottsága a társren­dezőkkel karöltve a XIX. Kazinczy Nyelvmű­velő Napokat Kassán (Kosice) márciusban, az irodalomnépszerűsítő aktivisták országos szemináriumát Rimaszombatban (Rim. So­­bota) március 19—20-án, a történelmi-hon­ismereti aktivisták országos szemináriumát Bratislavában március 26—27-én, a XXV. Jókai Napokat Komáromban május 16— 22-én, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók XXXIII. Országos Népművészeti Fesztiválját Léván (Levice) és Zselizen (Zeliezovce) május 27—29-én, a XIII. Duna Menti Tavaszt Du­­naszerdahelyen (Dun. Streda) és Nagyme­­gyeren (Calovo) június 1 —5-én. a Csehszlo­vákiai Magyar Dolgozók XXIII. Országos Kul­turális Ünnepélyét Gombaszögön (Gomba­­sek) és Rozsnyón (Roznava) június 18— 19-én, a nyári néprajzi szemináriumot a Nyitrai járásban július 19—24-én, a hét­naposra tervezett nyelvjárásgyűjtést és di­alektológiai szemináriumot Gímesen július­ban, a III. Nyári Művelődési Tábort Gomba­szögön vagy Margita-llonán augusztus 7—14-én, az V. Zengő Ének-et Kassán (Ko­sice) november 5—6-án, a Fábry Zoltán Irodalmi- és Kulturális Napokat Kassán és Stószon november 12—13-án, a központi jogi szemináriumot Érsekújvárott (Nővé Zámky) november 26—27-én, a Melódia '88-at Bratislavában december 3-án rendezi meg. A rendezvények mindegyikén neves hazai és külföldi előadók, illetve művészek és népi együttesek lépnek majd fel. . • A XXIII. Bihari Napokat szeptember 7—13-a között Nagyabonyban (Veiké Bla­­hovo) rendezte meg a Csemadok Nagyabo­nyi Alapszervezete, a Nagyabonyi Helyi Nemzeti Bizottság, valamint a Csemadok Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Járási Bizott­sága és a járási Népművelési Központ. A nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére rendezett hétnapos rendezvénysorozat keretében megrendezték az éneklöcsoportok körzeti találkozóját, kézi­­munkakiállítást tartottak, felléptek a járás legjobb népi zenekarai, külföldi művészek és népi együttesek; előadás hangzott el Bihari János életéröl és munkásságáról. A hagyo­mányos kulturális rendezvénysorozatot ez idén is nagy érdeklődés övezte. • A Csemadok járási és városi bizottsá­gainak elnökségei szeptemberi ülésükön egyebek között azzal foglalkoztak, hogy mi­lyen eredménnyel zárultak az 1987-es járási dal- és táncünnepélyek, és a Csemadok alapszervezetei az elmúlt időszakban milyen társadalmi és tömegpolitikai munkát végez­tek. A szeptemberi elnökségi ülést a Kassa. (Kosice)-vidék járási bizottságának elnöksé­ge százszázalékos részvétellel tartotta. A többi elnökségi ülésről általában két-három elnökségi tag hiányzott. Az előző elnökségi ülést a Bratislava-városi, a Bratislava-vidéki és a Galántai Járási Bizottság Elnöksége tartotta százszázalékos részvétellel. • A Csemadok Központi Bizottságának Titkársága októberi ülésén értékelte, hogy a Csemadok szervei és szervezetei miként dol­goznak az érsekújvári (Nővé Zámky) járás­ban. Az előterjesztett beszámoló részletesen foglalkozott azzal is, hogy a járásban a Csemadok milyen eredményeket ért el a sajtóterjesztésben. Aktivistái a Hétre például az értékelt időszakban 247 előfizetőt szerez­tek. A járásban jelenleg 2 800 Hét jár. Ebből 773 előfizetői megrendelés útján, a többi a standokon keresztül jut el az olvasókhoz. A Csemadok járási titkársága a sajtóterjesztést állandó feladatának tekinti és rendszeresen szervez Hét-ankétokat. A Hét szerkesztői legutóbb Besenyőn (Beéenov), Érsekújvárott (Nővé Zámky) és Párkányban (Stúrovo) talál­koztak az olvasókkal és beszélgettek el a szerkesztőség munkájáról és terveiről. A résztvevők énekelt. A diákélet befejeződött, vezetőjük Kozsár Miklós Nagykaposra (V. Kapusany) került, ahol Komócsa néven alakított együt­test. S míg Prágában alább hagyott a lendü­let e téren, a végzett mérnökök, orvosok, tanárok lakhelyükön folytatták a hagyomá­nyok nemes ápolását. Ma már csak szép emlék a Nyitnikék, de közösségi tudatuk igazolását adja az, hogy az első hivó szóra szinte valamennyien eljöttek a nyári gomba­szögi találkozóra. Az újra összehangolt zene­kar (a Tekergő), valamint a kassai Csámbor­­gó zenéjére újra ropták a régi táncokat. Tanulságul szolgálhat ez amatőr mozgal­munk művészi színvonalán is túlmutató érté­kekre, mert ez az együttes nem csak tánctu­dásból vizsgázott jelesre. MiHÁLYÍ MOLNÁR LÁSZLÓ Fotó: Magda János Volt egyszer egy Nyitnikék Közösségi életünk színtereinek ritkulását cá­folja az a nem mindennapi találkozó, ame­lyet az egykori prágai magyar egyetemisták Nyitnikék nevet viselő táncegyüttesének tag­jai tartottak hajdani sikereik színhelyén. Gombaszögön. A történet tíz évnél is mesz­­szebbre nyúlik vissza, amikor a hetvenes évek elején tapasztalható pangás után újra szárnyait bontogatta a klubmozgalom. Eb­ben éppen a prágaiaknak volt nagy érdemük. A nyári kerékpártúrák honismereti céljai mel­lett azt is célul tűzték, hogy a meglátogatott falvakba műsort vigyenek. így már 1976-ban színre léptek a Bodrogközben. Persze az sem volt mellékes, hogy távol az anyanyelvi kultu­rális környezettől mivel töltik szabad idejü­ket. Az első ösztönző sikerek után maga­sabbra helyezték a mércét. A zselizi (2e­­liezovce) fesztivált célozták meg. Először csak kölcsönruhákban, csizmákban; de ké­sőbb a prágai műegyetem ifjúsági szervezete anyagi támogatása révén saját felszereléssel rendelkeztek. A Szőttes akkori vezetője és Varga Ervin pedig szakmailag segítették fel­készülésüket. A Nyitnikék elfogadva a jó Kozsár Miklós (balra) megbeszélést tart útmutatást, rögtön a legmélyebbről, az ere­deti paraszti néptáncból merített, s hazai tájak anyagát adta elő. Nem eredménytele­nül, mert 1977-ben másodikok, rá egy évre pedig nagydíjasok lettek az országos sereg­szemlén. Felléptek Budapesten és Taskent - ben is. Ma is emlékezetes a tíz évvel ezelőtti kalondai bemutatkozásuk, amikor Szvorák Kati, a még ismeretlen diáklány is velük 7

Next

/
Thumbnails
Contents