A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-10-23 / 43. szám

GRÚZIÁI BARANGOLÁSOK 3. •4 Az Ikalto kolostor udvara. Mesébe illő vidéken ta­nulhatnak itt minden évben a di­ákok, a fa­rönkök szolgálnak ülőhelyül Az Ikalto kolostor épülete Ezekben a földbe ásott „hor­dókban" tárolták a bort ▼ Tbilisziből a turistákat először az ősi ibériai fővárosba, Mchetába kalauzolja el az Intu­­riszt idegenvezetője abból a célból, hogy az utazó megismerhesse a grúz nép történel­mét. Mcheta még ma is a pravoszláv vallás központja Grúziában, mely időszámításunk előtt két városból tevődött össze: Szevsza­­morából és Armozikából. Több műemlékre is felfigyelhetünk ebben a városban, az egyik leghíresebb templom a Szveti Choveli, ma­gyarra lefordítva: felelevenítő pillér. Az elne­vezésnek megvan a maga kis története: Szent Nana, az akkori grúz keresztény király felesége időszámításunk után a harmadik században építette fel ezt a templomot, de a későbbi uralkodó, Vahtang Gorgaszal u­­gyanide kőből építtetett székesegyházat, így ennek a fatemplomnak nagy részét lebontot­ták. Viszont megmaradt egy gyönyörű fest­ményekkel díszített pillér, mely a monda szerint Szent Nana jó cselekedeteit ábrázol­ja. A templom Mcheta egyik legféltettebb műemléke, az ott élők második Jeruzsálem­ként emlegetik és tisztelik a szentélyt. Ezen nem csodálkoztunk, hiszen a hatalmas épít­ménybe lépve máris megláttuk a templom­ban eltemetett grúz királyok, köztük Vahtang Gorgaszal sírját is. A huszadik századból egyszerre zuhantunk vissza a tizenegyedik századba. Turistacsoportunkat pravoszláv egyházi ünnepély fogadta. A pópák különös látványa szokatlan volt számunkra, mifelénk Pópák — akiket eddig csak a filmekben láttunk csak a tévéből értesülhettünk az itteni szo­kásokról, s csak a filmvásznakról láthattunk hasonló „képeket". A grúz népet az elmúlt időszakban sok megpróbáltatás érte, hiszen télen egyes fal­vakban hatméteres volt a hótakaró vastagsá­ga, így a külvilágtól több kis település és falu elszakadt. Egy ideig szünetelt az áramszol­gáltatás, nem működtek a telefonok, s több száz lakost kellett kitelepíteni a katasztrófa sújtotta területről. A felmelegedés csak fo­kozta az itteni lakosság amúgy is nehéz helyzetét, hiszen a kemény tél után árhullám öntötte el a sik vidéket, s a víz több falucskát elmosott. A szovjet nép összefogását, barát­ságát jelképezte, amikor egy teljes műszakot ingyen dolgoztak az itt élők megsegítésére, anyagi támogatására. Már-már sikerült rend­be tenni az épületek nagy részét, de a pusztító erejű árvíz nyomai még mindig lát­hatók. Miközben útikalauzunk a megpróbáltatá­sokról beszél, buszunk Telavi felé veszi az irányt, hogy ellátogassunk Grúzia egyik szép vidékére. Kacskaringós utunk során többször fúrótornyokra leszünk figyelmesek, majd megtudjuk, hogy ezen a vidéken sok kőolajat bányásznak. A kőolaj mellett óriási jelentő­sége van itt a szőlőtermesztésnek, a hegyol­dalakban mindenütt szőlőst látunk, amerre csak megyünk. Az ültetvények fölé érdekes módon hálót is húztak, hogy a madarak ne károsítsák meg a termést, hiszen a grúz bornak különleges zamata, jellegzetes íze van, olyan mely világhírűvé tette az országot. A grúzok büszkék is erre, ha valakivel be­szédbe elegyedik az ember, máris a borkós­tolót ajánlják figyelmébe. Buszunk gyorsan halad át Gurdzsani vá­roskán, ahol a híres filmszínész, Zakorjadze született. Az olvasó bizonyára látta a Katona apja című filmet, melynek főszerepét az említett színész játssza. Akura városkán, Vanta falun keresztül érkezünk meg Cinan­­dali kisközségbe, ahol egy hatalmas, mintegy Telavi — jó! lathatók a régi erőd falai tizenegy hektáros gyönyörű botanikus kert terül el. Természetesen az egész területen tilos letépni még egy szál virágot is, hiszen a ciprus-, hárs- és diófákkal betelepített »erű­iét az ott élők kedvelt pihenőhelye. Cinanda­­liban van a híres Csavcsavadze kastély is, ahol egykor többször találkozott és tanács­kozott Lermontov és Puskin. Csavcsavadze különben az első főiskolát végzett grúz költő volt. A községtől már alig húsz percet utazunk csak, s máris elérjük célpontunkat, Telavit, ahol ma még a régi és az új kor találkozik 20

Next

/
Thumbnails
Contents