A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-23 / 43. szám
vek funkcionális helyzetének megállapítására. Ez utóbbi helyen kimutatják, hogy szív- és érbetegségeknél a szív milyen megterhelést bír el. S a kezelésben már elsőrendű szerepe van a gyógytornának. A gimnasztikának, a társasjátékoknak és a gyalogtúrának. A nyári hónapokban egy kisebb ásványi szénsavas vízzel feltöltött medence segíti a gyógyulást. Nálunk tehát a betegek tornáznak, úsznak a rehabilitációs nővérek és az orvosokk felügyelete alatt. Procházka Zoltán csapongó képzeletét kísérve látom öt betegek csoportja élén, gyalogtúrára beöltözve. Még Móricz Zsigmond Gyalogolni jó című könyvét is látom a kezében, pedig hát gyalogtúrára senki sem visz könyvet magával. A gyalogolni jó itt más értelmű, a gyógyítás része, s ha a főorvos úrra bíznák a mózesi kőtábla tízparancsolatának átszövegezését, már a legelső parancsolatok között ott szerepelne, hogy a mozgás maga az egészséges életmód! Rendszeresen bebarangolja betegeivel a vidéket, s amit ő tud a táj telepúléshelyeinek, népének történetéről, azt a gyalogtúra résztvevőinek is elmondja. A főorvos évről évre körülbelül kétezer kilométert gyalogol a betegeivel. Miközben beszélget velem, képzelete a szülőföld tájaira is elragadja. Nem akart messze kerülni Érsekújvártól, és hát Sliac nincs is a világ végén. Szíve-lelke húzza vissza szülővárosába, amely annyira kiépült, hogy nem is ismer rá. A Tatarik-féle strandfürdő volt a legkedvesebb helye. Sokat dolgozott a kiépítésén, és sokat is szórakozott ott. Tatarik elemi iskolai tanítója volt. Aztán megint vissza Újvárról a családjához. Itt nősült meg 1958-ban, felesége egészségügyi nővér, mindkét fia Faipari Főiskolát végzett Zólyomban (Zvolen). Az egyik a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Ister bútorgyárban helyezkedett el. Felesége és a fiai is beszélnek magyarul. A szülei magyarul, németül és szlovákul tanították Procházka Zoltánt. — Az egész országból járnak hozzánk szív- és vérkeringési betegségekkel — tér vissza a tulajdonképpeni témára. — Komplex fürdőkezelésben részesülnek itt a betegek. 1968-ban elkezdődött fürdőnkben a szívinfarktust átvészelt betegek kórházi utókezelése. Ugyanúgy minden betegünk utókezelése, akiket szív- és érrendszerre műtötték. 175 ágy várja az ilyen betegeket a Detva, a Bratislava, a Pol'ana szanatóriumban. Ennek óriási egészségügyi és gazdasági jelentősége van. Harminc évvel ezelőtt, amikor idekerültem, szívinfarktus után hat hétig kellett feküdnie a betegnek a kórházban, s csak egy év eltelte után jöhetett fürdőkezelésre. Most viszont a gyógytornát a kórházi kezelés ideje alatt elkezdi a beteg és körülbelül a harmadik-negyedik hónapban (szívinfarktus vagy műtét után) már itt van Sliacon. Kontinuitás jött létre a kórház és a fürdő között, s ennek rendkívül jó hatása van a beteg prognózisára, egészségi állapotára és munkaképtelensége idejének csökkentésére. Régebben szívinfarktus után a beteg egy év múlva lépett munkába, most hat hónap eltelte után. Persze, ez individuális dolog. Aztán Procházka Zoltán még nagyobb bepillantást nyújt a fürdő munkafolyamataiba. Magas vérnyomás, koszorúér-megbetegedések, reumatikus szívbillentyűhibák és perifériás érbetegségek kezelése folyik náluk. A betegeknek komplex fürdőterápiát nyújtanak, s ebben nemcsak a COrnek van jelentősége, hanem az egész szanatóriumi rendszernek. Persze, legnagyobb jelentősége a megelőzésnek van. A szív- és érbetegségek országos viszonylatban megnövekedtek, s ez a rendszertelen életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás és a hajszolt életmód következménye. Procházka Zoltán dr. Cagán professzor statisztikai kimutatására hivatkozik, amely szerint a koszorúér-megbetegedésben a dél-szlovákiai járások vezetnek. — Különösen a Nagykürtösi, a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, a Lévai és az Újvári járásban aggasztó a helyzet! — emeli fel figyelmeztetőleg az ujját. — Harminc évvel ezelőtt még ritka volt a szívinfarktus szövetkezeti tagoknál. Most azonban a Cagán-féle kimutatás és a fürdőkezelés tapasztalata alapján számos beteget találunk az említett foglalkozási körből. Ezt mi azzal magyarázzuk, hogy az emberek ledolgozzák munkahelyükön a nyolc órát, aztán jön estig a második műszak, s jönnek a nehéz ételek, a dohányzás, a rendszertelen életmód, a termelt javak értékesítésével járó gondok. Itt már stresszhelyzetről van szó. Eladja-e vagy nyakán marad az áru ? Nem véletlen, hogy a nálunk kezelt betegek egyharmada magyar nemzetiségű. A sírból visszahozott esetekről is szó esik. A Detvában minden tizedik eset olyan, hogy az illető komplikált szívinfarktust vészelt át. Számukra külön szanatóriumi rendszert dolgoztak ki. Évente hozzávetőlegesen tízezer beteg keresi gyógyulását Sliacon. A kezelés fő módja a szénsavas ásványvíz, amelyet kádban vagy medencében naponta adnak a betegnek. A gázinjekció is a kezelés része. Ivókúra nincs. Mind a négy forrás vize alkalmas ivásra, de szívbetegeknél a víz és sófogyasztás korlátozott, ezért ivókúrát nem alkalmaznak. A betegek művelődési lehetősége is adott. Filmvetítés, televízió, könyvtár, hetente egészségügyi illetve ismeretterjesztő előadás, vendégegyüttesek sliaci szereplése. Sliaci Zenei Nyár stb. Óriási jelentőségű a kezelésben a kikapcsolódás. — A szív- és koszorúérbetegségek hosszú ideig lappangóak — hívja fel a figyelmet a veszélyre Procházka Zoltán. — így a beteg nem is tud róla. Ezért nagyon fontos a szűrővizsgálat, vagyis a megelőzés! Például a magas vérnyomásúak egyharmada nem tud a betegségéről (összlakossági kimutatás), vagy nem kezelteti magát... Sliac olyan betegségek gyógyítóhelye, amelyeket csökkenteni lehet, megszüntetni nem. A sikeres kezeléshez beteg és orvos együttműködése, megértése szükséges. Ami további terjeszkedésünket illeti, egy kétszáz ágyas új szanatórium épül, s ez lesz minden. A források több beteget már nem bírnak el! Félbeszakad a beszélgetés. Az ápolónő egy közepes életkorú, Nagy Miklós nevű férfit kísér be a rendelőbe. Rosszul érzi magát, erős hányingere volt, szorító fájdalmakat érzett a mellkasban. Injekciót kap mindjárt, a főorvos vérvételre és EKG-re küldi, előbb azonban derékig meztelenre vetkőzted és megvizsgálja. A férfi éjjeliőr Mórockarcsán (Moravské Klacany). Magas vérnyomással került ide. Procházka Zoltán már minden figyelmét a betegre összpontosítja, elfelejti, hogy újságíró vendégével beszélgetett, aki már a szanatóriumi épületeket járja körbe, az erdöpark sétányait tapossa, a csendet és a kellemes napsütést élvezi. Sliac-fürdő és maga a kisváros nagyot fejlődött a második világháború befejezése óta. Új utcák, negyedek épültek. Kétezerig tízezerre növekedik lélekszáma. Épül-szépül a gyógyuló szívek Mekkája! MÁCS JÓZSEF Prandl Sándor felvételei 't;'-fr Fák, bokrok, virágok . . A kassai (Kosice) Safárik Egyetem botanikus kertje csaknem eszményi helyen fekszik. Látványnak sem utolsó a csendes villasorral, felfelé pedig kopár, meredek hegyoldallal körülölelt kert. A Safárik Egyetem botanikus kertjét 1950-ben létesítették, mintegy 30 hektáros területen. Az egyes pontjai tengerszint feletti magassága között 150 méter különbség is van. Természetesen a botanikus kert külseje ma merőben más, mint 30 évvel ezelőtt volt. Különös igazság, hogy minél több éves, annál szebb és fiatalabb. De azért valamiben mégis megőrizte az eredeti arculatát. Ezen a területen már a múlt században szölöskertet létesített az ismert kelet-szlovákiai születésű növénynemesitő és -termesztő. Mátyás János. A szőlészet egy része mind a mai napig létezik és a botanikus kertbeli kísérletezéseket szolgálja. Kassának ez a része mindig zöld és virágos. Az óriási pálmáktól az orchideák, lótuszok és más egzotikus növények között elsétálhatunk a magasabb helyeken pompázó fákig, majd a luc- és jegenyefenyőkig. A botanikus kertnek ez a része inkább erdei park hatását kelti, melyből a jövőben arborétumot szeretnének kialakítani. Az üvegházak bejárata előtt arany-, ezüst- és bronzérmek hirdetik a különböző nemzetközi és országos versenyeken elért eredményeiket. Valóban sok elismeréssel büszkélkedhetnek. A tanulmányi kirándulások résztvevői — nagyrészt iskolás fiatalok — leginkább az üvegházakat csodálják meg. Érdekli őket a kávécserje, a gyümölcstől roskadozó banánfa és más trópusi növények. A nőket elsősorban a kínai rózsák, anthúriák, orchideák, citrusfák ejtik ámulatba, és természetesen a kaktuszok, mert azokból is több száz fajtát nézhet meg az idelátogató. A fenséges pálmák méltó vetélytársai a szabad ég alatt pompázó keleti tuja, libanoni cédrus, a nagy virágú magnólia, a himalájai cédrus, fehérfenyő ... A kassai botanikus kertben 137 fajta gyógynövény — köztük néhány nagyon értékes védett fajta — is található, de érdekes és értékes a sziklakerti növények gyűjteménye is. Mind az öt világrész flórája képviselteti itt magát. Színek, formák pazar pompája hívja fel magára a látogatók figyelmét — megismételhetetlen élményt hagyva a természet szépségei iránt fogékony turistákban. RAKOVSKY FRANTISEK A szerző felvételei 5
