A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-23 / 43. szám
AGSEMADOK • VELEMENYEK, ÉSZREVÉTELEK, JAVASLATOK • • VITA A VÁLLALATI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL • Szocialista termelő — szocialista tulajdonos A gazdasági és társadalmi fejlődésünkben fennálló problémák megoldása tekintetében az illetékes párt- és állami szervek olyan eljárást követnek, amely összhangban van a gazdasági mechanizmus átépítésének és a szocialista demokrácia elmélyítésének szocialista elveivel. Tudatosítják, hogy az átalakítással nem lehet létrehozni valamiféle önműködő mechanizmust, inkább annak szükségességéről van szó, hogy gazdaságpolitikánk stratégiájára erőteljesebb hatást gyakoroljanak az egyéni csoport- és társadalmi érdekek. Többek között ezt követi az állami vállalati, valamint a szövetkezeti rendszer jogi szabályozása is, amelyet a közeljövőben terjesztenek a legfelsőbb törvényhozói szerv elé. A marxista-leninista elmélet szerint a szocialista termelési mód létrehozása tudatos politikai cselekvést, társadalmi-politikai forradalmat feltételez, amelyek alapját az államhatalom megszerzése, valamint az alapvető termelőeszközök társadalmasítása alkotja. A termelőeszközök társadalmasítása megszünteti azt a tehetőséget, hogy magánszemélyek mások többletmunkáját kisajátítsák. A szocialista társadalmi rendszert e szemszögből röviden úgy jellemezhetnénk, mint olyan társadalmi rendszert, amelyben a termelőerők a közösség tulajdonában vannak, a társadalmi viszonyok pedig az egyenlőség, a kölcsönös együttműködés, a végzett munka szerinti javadalmazás és a méltányosság elveire épülnek. A marxi—lenini elvek szerint a népnek elidegeníthetetlen joga és kötelessége hozzájárulni a szocialista építés feladatainak megfogalmazásához és végrehajtásához. Ugyanakkor a társadalmi vezetésben való részvételt olyan alapvető jognak tekintjük, amely biztosítja a legszélesebb néptömegek számára az anyagi és szellemi fejlődést, és végsösoron lehetővé teszi a társadalom felelős és hatékony irányítását. A társadalmi vezetésben való részvétel annak is bizonyítéka, hogy a nép ura sorsának, s ő maga alkotja a jelenkori szocialista történelmet. Ezért felettébb fontos feladat a jelenlegi időszakban, hogy elemezzük. hogyan bontakozik ki a szocialista termelőmód, hogyan fejlődik a szocialista állami és szövetkezeti tulajdon. A szocialista tulajdonosi helyzet kérdésének vizsgálatát a most sorra kerülő törvényjavaslatok is indokolják, s nemkülönben az a körülmény, hogy a szocialista tulajdon maga is dinamikus, szocialista tartalmában és tárgyi valóságában mennyiségileg és minőségileg gyarapodó, gazdagodó kategória, amely mindig az adott fejlődési szakasz konkrét adottságainak hatása alatt fejlődik tovább, ill. ennek igényeihez igazodik. A történelmi fejlődés folyamán évszázadokon át általában a társadalomra a termelőnek a termelőeszközöktől való elválasztása volt a jellemző, aminek folytán nem is alakulhatott ki a termelőben a tulajdonosi tudat. A szocializmusban azonban a legfőbb termelőeszközök államosításával, valamint a szövetkezeti mozgalom létrehozásával a tulajdon döntő többségében a dolgozók — termelők kezébe került. Ez a történelmi változás azonban megköveteli. hogy a valóság tudati szinten is, és nem utolsósorban a magatartásban kifejezésre jusson. Alapvető feladat tehát a szocialista társadalmi és szövetkezeti tulajdonosi tudatot a jelen fejlődési szakasz elvárásainak színvonalára emelni. „Mindenütt erősitenti kell a dolgozók felelősségét és illetékességét, mindent meg kell tenni a tisztességes, nagy szakértelemmel végzett és lelkiismeretes munka tekintélyének megszilárdításáért. Minden dolgozókoilektjvának igazi gazdaként kellene viselkednie, meg kellene értenie, hogy a termelés minden szakaszán az alapmércének a magas műszaki színvonalat és a termékek minőségét kell tekinteni, amelyek a termelőnek és államunknak is hírnevet szereznek" — hangzott a CSKP XVII. kongresszusának politikai beszámolójában. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a dolgozó ember termelő, tulajdonos és haszonélvező hármas minősítéséből mintha a tulajdonosi minőség, ill. a tulajdonosi tudat lemaradna a fejlődés mögött, mintha túl elvont formát öltene, ami negatívan hat a dolgozó — termelő tevékenységére, s végsősoron a termelőerők további fejlődésére is. Egy néprajzi csoport eredményeiről Öt év munkáját értékeli a Csemadok Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Bizottságának néprajzi csoportja. 1982 őszén határozott céllal, de kissé bizonytalanul indította útjára dr. Liszka József, a járási múzeum dolgozója a 15 tagú csoportot. A bizonytalanságot a „vajon kitartunk-e" gondolata okozta, hisz az amatőr néprajzi gyűjtőmunka kevésbé látványos, de igen szorgalmas elkötelezettséget kíván. Az akkor összejött érdeklődőkből kevesen maradtak. Akik megismerték a néprajzi kutatás szépségét, értékét, értelmét méhszorgalommal dolgoznak azóta is, az új tagokkal együtt, jelenleg tizenhármán. Az eltelt időszakban gyűjtött már a csoport Kisújfalun (Nová Vieska), Szőgyénben (Svodín), 1984-től pedig a „kurtaszoknyás falvakban" Barton (Bruty), Kéménden (Kamenin), Kőhídgyarmaton (Kamenny Most) és Kicsinden (Malá nad Hronom). A havonkénti egyszeri találkozások alkalmával önképzö céllal előadásokat is szerveznek, szakember vagy egy-egy megbízott tag közreműködésével. Első alkalommal 1984-ben rendeztek ötnapos nyári néprajzi tábort Kéménden. Ezután 1985-ben Barton, majd 1986-ban Kőhídgyarmaton. A táborok idején szakmai előadások hangzottak el hivatásos néprajzosok közreműködésével azon témákra, melyekkel a gyűjtők is foglalkoznak. Az 1986-os táborban tudományos tanácskozásra is sor került — 40 résztvevővel — ahol neves hazai néprajzosok előadásai hangzottak el. Ez év végén elkészült a kétéves kéméndi gyűjtés eredményeként egy könyvre való anyag, amely a Madách kiadóban az Új mindenes gyűjtemény sorozatban vár kiadásra. Ez évben a szentendrei skanzent látogatta meg a csoport tanulmányi kirándulás céljából. A nyári tábort Kicsinden (Malá nad Hronom) tartották, ahol az alábbi témákról hangzottak el előadások : A hagyományos gazdálkodás kutatása Gútán — Fehérvári Magda; A településszerkezet, telekrendezés és gazdálkodás kapcsolata — Novák László; A tanyásodás néprajzi kutatása — Lukács László; Vandorárusok és árucsere a Kisalföld északi felén — Liszka József. Gazdag anyaggal, szép élménnyel tértek haza a tábor résztvevői (mintegy 20-an), melyhez a kicsindiek vendégszeretete, szívélyes fogadtatása és a hnb szervezőkészsége is hozzájárult. Köszönet érte. Az ilyen jól sikerült táborok további munkára serkentik a csoport tagjait, akik az ősszel folytatják munkájukat Kőhídgyarmaton és Kéménden. DANTEI. ERZSÉBET •A Csemadok KB Elnöksége legutóbbi (szeptember 25-én) tartott ülésén egyebek között megtárgyalta és jóváhagyta a Szövetség jövő évi munkatervét. Az 1988-as évre vonatkozó munkaterv kiemeli, hogy a Csemadok minőségi munkával járul hozzá Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei együvé tartozásának elmélyítéséhez. A Szövetség jövőre is azt tekinti egyik legfontosabb feladatának, hogy a nemzeti-nemzetiségi kultúra ápolásával párhuzamosan tagságát és a csehszlovákiai magyar nemzetiségű dolgozókat a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében nevelje, támogassa a béke megőrzéséért folytatott küzdelmet és elősegítse a Nemzeti Front választási programjának teljesítését. Rendezvényeit jövőre a Csemadok a februári győzelem 40. évfordulója jegyében szervezi, egyben megünnepli Csehszlovákia megalakulásának 70., és a többi — jövőre esedékes — fontos társadalmi és politikai jelentőségű évfordulót. •A 90 éve született és az 1970-ben elhunyt Fábry Zoltán, a kiemelkedő Az 1986-os tudományos tanácskozás résztvevői (Fotó: Liszka) 6
