A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-10-23 / 43. szám

Sliac története úgy kezdődött, hogy a munkában elfáradt rybáryi és hájnyikyi asszonyok a naplemente enyhében, sze­mérmes elővigyázatossággal megmártóz­tak a források vizében, és felfrissültek. És terjesztették falujukban, a környéken a forrásvizek jótékony hatásának hírét. Ré­gen történt mindez. IV. Béla királyunk uralkodásának 1244. esztendejében már említést tesznek a forrásvizekről. A már­­tózkodó asszonyok azonban még nem tudták, hogy szénsavas 33 °C hőfokú, ter­mészetes forrásvízben ülnek, amely ké­sőbb egyedülálló gyógyfürdőhelye lesz Eu­rópának és a világnak. Kellemes éghajlata is az európai fürdőhelyek élvonalába eme­li Sliacot. Évente körülbelül kétezer órára tehető a napsütés a Szlovák Érchegység lábánál, ahol az erdővel, illetve erdőpark­kal szegélyezett szanatóriumi épületek sorakoznak. Az a szólásmondás járja, hogy a szívnek Sliacon a legjobb! Ahogy fentebb említet­tem, IV. Béla már tudott a fürdőről. Má­tyás király a feleségével és egész tével jött meggyőződni róla, hogy a szén­savas források valóban olyan gyógyító hatásúak-e? Kiemelkedő politikai szemé­lyiségek is megfordultak e nyugalmas he­lyen. 1847-ben Kossuth Lajos kezeltette itt magát; az 1897—1898. évi közönség emléktáblát is helyezett a sza­natórium falára: „Kossuth Lajos, hazánk nagy fiának 1847. év nyarán Sliacon való tartózkodása emlékére." De járt itt N. Sz. Hruscsov, Dolores Ibárruri, Klement Gottwald is, s jártak itt írók is, mint Bozena Némcová, Timrava, Hviezdoslav stb. A gyermekszanatórium homlokfalán Hviezdoslav fejszobra látható a költőtől vett idézettel: Egy másik tábla ugyanezen az épületen arra hívja fel a figyelmet, hogy 1944-ben kórház volt itt, szovjet és fran­cia partizánokat, valamint cseh és szlovák katonákat gyógyítottak benne. Kavarog a történelem az Érchegység lábánál, nycmon követhetjük benne Szli­­ácsfürdő fejlődését, gazdáinak cserélődé­sét, az Osztrák-Magyar Monarchia szét­hullása után az akkor megalakult Cseh­szlovák Államba kerülését, és hát a gyara­podását, különösen a harmincas években. Persze mind a régebbi, mind az újabb fürdő épületei a kiváltságosoknak ígérték a gyógyulást. Nagyon költséges volt a kezelés, joggal nevezték Sliacot az urak fürdőjének. 1948-tól tárja ki kapuit a dol­gozók széles rétegei előtt. A Palace gyógyszanatórium 500, a Detva 220, a Slovensko 120 ágyas. A Palace-ban be­szélgetek a 46 esztendős Hegedűs József­fel, a dercsikai (Jurovo) szövetkezet ká­der- és személyzeti osztályának vezetőjé­vel, aki szívinfarktus után negyedszer tar­tózkodik itt. — Minden évben jövök, mert a négy hét letelte után jobban érzem magam — mondja. — Jobb a munkakedvem és a munkabírásom. És hát az orvos! Procház­­ka Zoltán főorvos úr! Páratlan ember! En­gem itt már ismernek, a nevemen szólíta­nak. És ez jó érzés. Van itt egy vak masszőr, aki ha meghallja a hangomat, már mondja is: „Á, Hegedűs úr, megint itt van! Milyen volt a termés a Csallóköz­ben?" Most a feleségem is eljött velem. Magas a vérnyomása. Szerintem a kör­nyezetnek van itt a legnagyobb hatása. Nekem különösen jót tesznek a gázinjek­ciók. Doktor Procházka Zoltán főorvos ala csony, zömök, ötvenöt éves férfi. Igazga­tóhelyettesi beosztásban irányítja a 85 fős egészségügyi személyzet munkáját. Sliacon 22 orvos kezel 720 felnőtt- és 120 gyermekbeteget, s még körülbelül ezret gyógyítanak rendelőikben. Procházka Zol­tán érsekújvári (Nővé Zámky) születésű. Magyár tanítási nyelvű iskolákba járt a háború végéig. Aztán a negyedik osztály­tól szlovák gimnáziumban folytatta tanul­mányait. Édesapja hivatalnok, édesanyja füszerüzletes volt. 1948-tól tejcsarnok zetésével bízták meg. Procházka Zoltán 1950-ben jelentkezett orvosegyetemre Bratislavában. Kisebb leletet találtak a tüdején, s kezdenie kellett elölről az évet. Akkor még nem voltak modern gyógysze­rek. „Fiam, menj haza, pihenj és egyél!" — ajánlották neki a legtermészetesebb gyógymódot. Persze, már a Bazova utcai kórházban is kezelték három hétig. Ti­zennyolc esztendős, a medicináról jófor­mán semmit sem tudott. Főleg a belgyó­gyászat érdekelte. Ebből tett államvizsgát 1957-ben. A kötelező gyakorlat letöltése után Sliaőra került. Harmincegy éve van itt. Tudomása volt a jónevű fürdőről, szivspecialistáiról, örömmel jött ide, s Ondrej Lipták docens mellett dolgozta be magát a szív és érrendszer kezelésébe. Hat év eltelte után főorvosnak nevezték ki a Palace szanatóriumban. — Mikor idekerültem — emlékezik vissza kezdeti éveire — még nem volt különösebb szerepe a gyógytornának, a fürdő- és villanyterápiának, sem a diag­nosztikának. Volt itt egy EKG és röntgen­gép, s vér- és vizeletvétel folyt. Napjainkig viszont már kifejlődött a központi rönt­gen, a központi biokémiai és spiroergo­­metriás laboratórium a szív és légzőszer-1. Erdőparkkal szegélyezett szanatóri­umok 2. Dr. Procházka Zoltán 3. A gyalogtúra is a kezelés része 4. Gyógyuló gyermekek sétája 5. Gyógytorna 4

Next

/
Thumbnails
Contents