A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-16 / 42. szám
I TUDOMÁNY- TECHNIKA MIÉRT SÜKET A TINTAHAL? Manapság már szinte biztosra vehető, hogy a tintahal süket Minthogy az állatnak viszonylag fejlett idegrendszere van, kézenfekvő a kérdés, hogy van-e a hiánynak valamilyen biológiai értelme. Az az egyensúlyi szerv, amelyből más állatokban a hallószerv kifejlődött, a tintahalakban is megtalálható. Amerikai kutatók legújabb feltevése szerint a tintahalak süketsége alkalmazkodás a bálnák vadászati módszeréhez. A legújabb kutatások szerint a bálnák rendkívül intenzív hangokkal elhódítják a halakat. A kísérletek bebizonyították, hogy a tintahalak károsodás nélkül elviselik az erős hangokat — az olyan lökéshullámokat is, amelyek inaktiválják a halakat. A tintahalak tehát nyilvánvalóan kitűnő látásukra alapozzák menekülésüket. 230 MILLIÓ , KELVIN-FOK A princetoni egyetem Tokamak-típusú fúziós reaktorában néhány tizedmásodperces időtartamra 230 millió kelvinfokra sikerült felhevíteni deutérium gázt. Ez a legmagasabb hőmérséklet, amelyet földi laboratóriumban valaha is sikerült elérni. (Összehasonlításul: a Nap központi hőmérséklete mintegy 15 millió kelvin.) Az amerikai fizikusok eredménye újabb lépés a szabályozott termonukleáris fúzió megvalósítása felé. A legnagyobb gond a forró deutériumplazma együtt-tartása megfelelő erősségű mágneses térrel, és a szükséges hőszigetelés megoldása, hiszen valamennyi ismert anyag jóval alacsonyabb hőmérsékleten elgőzölög és ionizálódik. AZ ÓZONLYUKAK REJTÉLYE Az Antarktiszon dolgozó kutatók remélik, hogy legkésőbb októberig megfejtik az ózonlyukak rejtélyét — a légköri ózonréteg rendszeres tavaszi eltűnését, elvékonyodását a déli kontinens felett. Sokan azt tartják, hogy az ózonlyukak létrejötte az emberkéz létrehozta szennyezés, mások szerint természetes okok következménye. Egyes szakértők azt tartják, hogy bizonyos anyagok (fluorszénhidrogének) összegyűlhetnek az Antarktisz felett, és a heves viharok során elkeveredhetnek a légkör alsóbb rétegeiben. A tavasz közeledtével (az Antarktiszon októberben köszönt be a tavasz) az erős napsütés fotokémiai reakciókat indít meg. Ezek elroncsolják az ózonréteget. Október végén tovább keveredik a levegő — helyreáll az ózonréteg. Az a körülmény, hogy az északi félgömbön nem figyelhető meg hasonló jelenség, az északi sarkvidék eltérő időjárási viszonyaira vezethető vissza. Más kutatók azt tartják, hogy az ózonréteg ingadozásai a naptevékenység 11 éves ciklusával függnek össze. Számos kutató véleménye szerint az ózonlyuk nem jelent veszélyt a többi földrészen élőkre. FOLYAMSZABÁLYOZÁS MODELLEN A világ egyik legkiismerhetetlenebb lefolyású vízi útja a zimbabwei Sabi folyó. Vizét jól lehetne öntözésre használni, ehhez azonban végig alaposan meg SZINTKÜLÖNBSÉGEK A CSALÁDI HÁZBAN Leggyakrabban földszintes és egyemeletes családi lakóházat építünk, melynek kiegészítésére szolgál a részleges vagy teljes alápincézés — az alagsor. A tervező a padlószintek szerint helyezi el a lakóház helyiségeit, hogy azok a nap egyes szakaszaiban alkalmasak legyenek a nappali élet és az éjszakai nyugalom biztosítására. Ennek megfelelően olyan tervet mutatunk be olvasóinknak, amely szerint „csak egyegy" lépcsőkar (7) szükséges ahhoz, hogy „félemelet" szintkülönbséggel érhessük el az egyes helyiségeket. A járdaszintröl (—0,75 m) öt lépcsőfokon át jutunk el a bejárati előszobáig (1), melyre közvetlenül kapcsolódik a zuhanyozó + WC (2), a lakószoba (5), melynek étkezötere a konyhába (4), a konyha pedig az éléskamrába (3) nyílik. A földszintet (+ 0,00) alkotó padlószinthez viszonyítva a — 1,12m-es szinten, vagyis a lakás legalacsonyabb szintjén található a gépkocsitároló (8) és a központi fűtés (6) légtere, felettük pedig a +1,44 m-es szinten két hálószobát (10—11) helyeztek el. Innen elindulva az „utolsó" lépcsőkaron át jutunk a lakóház legmagasabb szintjére (+2,88 m), ahol a harmadik hálószobát (12), a ruhatárat (15) és a fürdőszobát (14) alakították ki. A bemutatott terv szerinti családi ház megvalósítható vízszintes vagy enyhébben rézsűs területen egyaránt. A legmagasabb szint lényegében már tetötérbeépítésnek számit, ezért a padlástér (13) hőszigetelő szerkezetekkel van elhatárolva. Az épület tájolása észak—dél, vagy kelet-nyugat tengelyirányú, tömegmérete 928 köbméter, alapterülete 133 négyzetméter. KURUCZ NÁNDOR kellene ismerni. Brit mérnökök 1:100 léptékű kicsinyített, de még így is óriási modellt készítettek a folyóról. A modell hossza 1 300 méter, és pontosan látható rajta minden vízesés, zúgó, kanyar. A müfolyó felépítéséhez a brit vízügyi szakembereknek 36 hektáros terület állt rendelkezésére. A mérőállomás vizsgálja, hogy egy bizonyos vízszint mellett a folyó egyes szakaszain mennyi víz folyik le. A mérnökök a folyó területein is vizsgálják a vízmozgások törvényszerűségeit és a bonyolult kölcsönhatásokat a folyóágy és a nagy területű sekély ártér vizei között. A vízáramlásban keletkező örvényeket lézeres műszerekkel mérik. A mért adatokat természetesen számitógép rendszerezi és összegezi. AZ ÚSZÁS NEM FOGYASZT Aki azért úszik, hogy leadjon testsúlyából, hiába erőlködik. A vízi sport alkalmatlan a fogyókúrára — állítják amerikai kutatók —, mert az úszás étvágyat csinál. Különböző sportoknak a testsúlyra kifejtett hatását vizsgálva a „túlsúlyos" (átlagban 68 kilogramm testsúlyú) hölgyek három csoportját állították össze. Az egyik csoportnak naponta egy órán át sétálni, a másiknak a szobakerékpárt hajtani, a harmadiknak úsznia kellett. A hölgyek szabadon ehettek, ihattak, csak az edzési programjukat kellett betartani. Hat hónap elteltével gondosan megmérték a testsúlyukat Aki sétált, testsúlya tíz százalékát leadta, a kerékpározók 12 százaléknyit fogytak, az úszók viszont háromszázaléknyit híztak — állítja a Sports Medecine című szaklap. Jóllehet a felhasznált energia mindhárom hölgycsoport esetében csaknem azonos volt, az úszók étvágyát nyilvánvalóan növelte a hideg vízben való mozgás és az ezzel összefüggő hőveszteség. 16
