A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-10-16 / 42. szám

például az olasz Stile Bertone cég ter­vezte, a motor elhelyezésében a Por­sche működött közre. Licenc alapján készült a fék, a karburátor és a zárrend­szer. Az új Skoda személygépkocsi ára még ismeretlen. Annyi azonban már bizonyos, hogy jövőre 40 ezret, 1990- ben pedig már mintegy 180 ezret gyár­tanak belőle. Az új Skoda rengeteg embert magá­hoz csalogatott. De vele együtt még nagyon sok más termék váltott ki nagy érdeklődést és aratott nagy sikert. A brnói nemzetközi gépipari kiállítást ismét érdemes volt megnézni. A vásár megtekintésével járó fáradtságot bőven kárpótolta a sok látnivaló. BALÁZS BÉLA Archívumi felvételek „Telefongyár" az iskolában Ha nem hirdetné az útmenti helység­névtábla, észre sem venné az utazó, hogy település van a közelben, annyira szerényen húzódik meg az országút melletti völgyben Apafalva (Opava). Kis település, lakosainak száma a két és fél százat sem éri el, jelentősebb szerepet nem is játszott soha, még a járás életé­ben sem. Mezőgazdasági termelésre alkalmas területe igen csekély, az ott élők inkább állattartással foglalkoztak, erdei munkával keresték kenyerüket. A felszabadulás utáni évtizedek ugyancsak megváltoztatták az ott élők életét. Földműves-szövetkezet alakult, mely később a Lukanényei (Nenince) Efsz-hez csatlakozott, a fiatalok nagy része pedig a gyorsan fejlődő járási székhelyen, Nagykürtösön (Vefky Krtís) keresett és talált megfelelő munkát. Autóbuszra szállt, utazott a kis falu szinte minden második lakója. Néhány éve azonban fordult a kocka, jónéhányan a kis faluba utaznak, ott találtak munkalehetőséget. Az elárvult iskolaépületben ugyanis a Ziara rok­kantszövetkezet ipari „üzemet" hozott létre, ahol a testi fogyatékosok, illetve a csökkent munkaképességűek részére biztosítanak megfelelő munkát. Ottjártamkor az üzemvezető, György Mária éppen „házon kívül" volt, így az üzemgazdász, Králik Mária és a mű­szakvezető, Ján Vician tájékoztatott az üzemrészlegben folyó munkákról, az elért eredményekről. — Ozemrészlegünkben több mint negyven testi fogyatékos, illetve "csök­kent munkaképességű férfi és nő dol­gozik — magyarázta az üzemgazdász. — A Tesla vállalat részére telefonköz­pontokhoz készítenek jelfogókat és összekötő kábeleket. Az itt dolgozók nagy része a környező falvakból jár be ide, főleg Csábról (Cebovce), Dacsóke­­sziről (Kosihovce), de vannak olyanok is, akiknek az utazás gondot okozna, vagy lakóhelyük távol esik az üzemtől, így odahaza végzik a kijelölt munkát és csak a kész terméket hozzák be tőlük, illetve viszik oda az újabb alapanyagot. — Napjainkban két tényezőnek: a minőségnek és a munka határidőre való teljesítésének igen nagy jelentősége van. Mi a helyzet ezen a téren itt az üzemben ? — Örömmel mondhatom — lapoz bele az asztalon lévő kimutatásokba —, hogy az itt dolgozók nagyon ügyelnek a munka minőségére, hibás termék, mi­óta az üzem beindult (ezelőtt hét évvel) még nem hagyta el az üzemet. Ennek magyarázata az is, hogy az elkészített munkadarabok üzemképességét nyom­ban ellenőrizzük és az esetleges hibá­kat annak elkövetője ki is javítja. Eddig reklamáció nem érkezett a termékeink minőségére, sőt a szocialista verseny­ben is előkelő helyen állunk általában, tavaly az üzemrészlegek versenyében az 1. helyet szereztük meg. Hasonlóan jól állunk a tervteljesítéssel is, hiszen az Az üzemgazdász és műhelyvezető az eredmények alakulását vizsgálja Ján Murar a jelfogók tok/ait esztergá­­lyozza itt dolgozók, Tóth Margit, Mária Lekyro­­vá, Balázs Júlia, Zatyko Margit, Bolgár Éva, Mlynár Mária, Ján Murár és a többiek is rendkívül igyekeznek, hogy eredményes jó munkával megtartsák az üzemrészleg korábban kivívott jó hírne­vét. Ján Viciánnal körülnézünk a két külön­álló épületben elhelyezett műhelyek­ben. Építőanyag, munkagépek között botorkálunk át az udvaron, ugyanis nagy méretű átalakítást, korszerűsítést végeznek a járási építővállalat dolgozói. Központi fűtést szerelnek be, padlócse­rét végeztek, szociális helyiségeket, öl­tözőt, mosdót, étkezőhelyiséget alakí­tottak ki, vagyis lényegesen megjavítot­ták a munkafeltételeket. Örülnek is a dolgozók a javuló feltételeknek, egy problémájuk azonban mindeddig meg­oldatlan maradt. Nem kielégítő a köz­lekedés: az autóbusz, amellyel munká­ba járnak gyakran késik, előfordul, hogy egyáltalán nem jön, amikor is aztán egy másik járattal, mintegy tíz kilométeres kerülővel juthatnak csak el munkahe­lyükre. Különösen nagy gond ez télen, amikor hideg, szeles időben kell hosszú ideig várakozni az útszéli megállónál. A javuló munkafeltételek mellett te­hát vannak problémák is. Ezek megol­dása, sajnos, nem tőlük függ, így elinté zésükhöz is vajmi kevés reményt fűz­nek, hiszen többszöri panasztételük „pusztába kiáltott szó" maradt. Pedig jogos kérésük orvoslására kellene mó­dot találni, hiszen olyan emberekről van szó, akik testi fogyatékosságuk ellenére is teljes értékű emberekként dolgoznak, becsülettel teljesítik vállalt feladatukat. BOJTOS JÁNOS (A szerző felvételei) 13

Next

/
Thumbnails
Contents