A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-09 / 41. szám
ÁTTÖRÉS 1987. szeptember 18-a bizonyára jó napként kerül majd a történelemkönyvekbe. Ezen a napon a Szovjetunió és az Egyesült Államok elvi megállapodásra jutott a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati nukleáris rakéták teljes felszámolásáról. A három napon át tartott külügyminiszteri tárgyalásokon megegyeztek abban is, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára még az idén az Egyesült Államokba látogat. Schultz amerikai és Sevardnadze szovjet külügyminiszter sajtótájékoztatókon elmondották azt is, hogy egyéb fontos kérdésekben is előreléptek. Egyebek között megállapodtak abban, hogy a hadászati támadófegyverek számának felére csökkentését előíró szerződés kidolgozásának elérésére komoly munkát kell végezni Genfben az ür- és atomfegyverek problémájáról tárgyaló küldöttségeknek. A közepes hatótávolságú eszközök ügyében fennmaradt technikai jellegű kérdéseket szintén a Genfben dolgozó delegációknak kell megoldaniuk. A két külügyminiszter a csúcstalálkozó előtt még egyszer eszmecserét folytat, várhatóan október második felében Moszkvában, ahol áttekinti a genfi tárgyalásokon végzett munkát és bejelenti a csúcstalálkozó időpontját. További derűlátásra ad okot, hogy a felek az elvi megállapodásokon túlmenően megvitatták a regionális problémákat, a kétoldali együttműködés fejlesztése mellett szálltak síkra, áttekintették a hagyományos és vegyifegyverek korlátozásával és csökkentésével összefüggő témaköröket. Bohuslav Chnoupek, hazánk külügyminisztere, aki a megállapodás időpontjában az ENSZ-közgyülésen New Yorkban tartózkodott úgy nyilatkozott a nukleáris fegyverek két osztályának leszereléséről, hogy az áttörést jelent és döntő fontosságú változást eredményezhet a világpolitikában. Ez a megállapítás annál is találóbb, mert az atomkorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok első ízben tudott megegyezni bizonyos fajta nukleáris fegyverek teljes felszámolásában. így remélhető az is, hogy az őszi csúcstalálkozó kiindulópontja lehet újabb nagyszabású, az atomfenyegetés csökkentését célzó lépéseknek. A mostani megállapodás bizonyítja a szovjet külpolitika offenzív jellegének sikerét. Mihail Gorbacsov írta nemrégen a Pravdában és az Izvesztyijában, hogy az új gondolkodás egyben a szó és a tett közötti szakadék áthidalása is. „A tettek mezejére léptünk, meggyőződésünk, hogy az atomfegyver a legnagyobb rossz és a legszörnyübb fenyegetés." A Szovjetunió továbbra is kész arra, hogy az egyes területeket érintő bizalomerősítő intézkedésekről áttérjen a bizalom nagyszabású politikájára, amely végül is fokozatosan kialakíthatja az átfogó biztonság rendszerét. Gorbacsov elvtárs meggyőződése, hogy mindenki biztonsága képezi az egyed biztonságának zálogát is. A megállapodás világvisszhangja általában kedvező a világban. Látnunk kell azonban azt is, hogy Washington politikai köreiben korántsem teljes egyetértéssel fogadták a két nagyhatalom elvi megegyezéséről szóló bejelentést. A képviselőház és a szenátus katonai bizottságainak néhány tagja fenntartását hangoztatta az üggyel kapcsolatban. Fel kell figyelni Chirack francia miniszterelnök nyilatkozatára is, aki szerint ez a megállapodás nem térítheti el Franciaországot saját nukleáris elrettentő ereje növelésétől. Hasonlóképp nyilatkozott az angol kormányfő is. A negatív véleményeket is figyelembe véve a két nagyhatalom megállapodása megkönnyebbülést és derűlátást keltett a világban. Strasser György Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök szeptember 21-én hivatalos baráti látogatásra a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba utazott. A látogatásra a JSZSZK Államelnöksége és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége hívta meg. Lazar Mojszov, a JSZSZK Államelnökségének elnöke Belgrádban magas kitüntetést — a Jugoszláv Nagycsillag Érdemrendet — adományozta Gustáv Husáknak a csehszlovák—jugoszláv együttműködés fejlesztéséhez való hozzájárulásáért. VISSZAPILLANTÓ SZEPTEMBER '87 Leo Tindemans belga külügyminiszter meghívására kétnapos hivatalos látogatásra a Belga Királyságba utazott Bohuslav Chnoupek SZERDA 16 csehszlovák külügyminiszter. Bohuslav Chnoupek megérkezése után a két külügyminiszter megkezdte tárgyalásait. A bolgár fővárosban véget ért a Varsói Szerződés tagországai szakértői csoportjának tanácskozása, amelyen az európai fegyve rés erők és a hagyományos fegyverek csökkentésével foglalkoz-CSÜTÖRTÖK 17 tak. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek az e kérdésekről szóló majdani konferencia mandátumának, figyelembe véve a bécsi utótalálkozón kialakult helyzetet. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és George Schultz, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere befejezte háromnapos hasznos és részletes tárgyalásait a két ország PÉNTEK 18 közti kapcsolatokról. A külügyminiszterek a nukleáris és hagyományos fegyverek korlátozására és csökkentésére, valamint a vegyi fegyverek problémáira vonatkozó kérdések egész körét vitatták meg. Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter New Yorkban részt vett a szocialista országok külügyminisztereinek találkozóján, amelyet a Szovjetunió állandó SZOMBAT 19 ENSZ-missziójának épületében tartottak meg. Bohuslav Chnoupek ugyancsak szombaton találkozott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Szombaton és vasárnap tartotta meg csehországi kongresszusát a Szocialista Ifjúsági Szövetség. A resztvevők bírálóan értékelték a szervezet elmúlt öt évben végzett VASÁRNAP 20 munkáját, és meghatározták a jövö feladatait. A több mint 930 ezer csehországi SZISZ-tagot 1 000 küldött képviselte. Milán Václavík hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter meghívására hazánkba érkezett Musztafa Tiasz hadseregtábornok, a Szíriái Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettese és nemzetvédelmi minisztere. A tár-HÉTFŐ 21 gyalások során Milán Václavík a Csehszlovák Néphadsereg katonáinak teljes szolidaritásáról biztosította a sziriai nép és fegyveres erők határozott antiimperialista harcát. HÉTVÉGI LEVEL Néhány napja fejeződött be Bratislavában a Szocialista Ifjúsági Szövetség szlovákiai, Prágában pedig a Szocialista Ifjúsági Szövetség csehországi kongresszusa. A nemzeti kongresszusokat követően október 2-án és 3-án tartották Prágában a Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusát. Az esemény kapcsán nyilatkozatok hangzottak és hangzanak el. A nyilatkozatok nyíltak, őszinték. Kiemelik a fiatalok erényeit, de nem kendőzik el a fogyatékosságokat sem. Példák hosszú sorával bizonyítják, hogy a fiatalok többsége magáévá tette az új társadalom eszméit, példásan teljesíti kötelezettségét, elkötelezetten küzd az átalakítás sikeréért. Akadnak azonban olyan fiatalok is, akik a közélet ügye iránt közömbösek, rabjai az alkoholnak, „a kábítószereknek, különféle galerikbe verődnek és a bűnözés felé vezető úton járnak. A fiatalok körében tapasztalt problémák nyílt és őszinte feltárása több szempontból is szükséges és hasznos. Elősegíti, hogy jobban megismerjük a tényleges valóságot, hogy szembe nézzünk a nehézségekkel és fokozottan fáradozzunk azért, hogy a kisiklott fiatalok visszatérjenek a normális élet útjára. A szocialista országokban lejátszódó változások nagyon sok tekintetben érintik a fiatalokat. Az átalakítás a fiatalság legjobbjainak gondolatait és törekvését fejezi ki. Az átalakítás azonban távolról sem könnyű. A gyakran előforduló kényelemszeretet, a passzivitás, a megszokotthoz való görcsös ragaszkodás hátráltatja a munkát. Az például, hogy számos területen nem érjük el a kívánt színvonalat, és hogy a tudomány és technika vívmányainak gyakorlati érvényesítése még ma sem olyan, mint szeretnénk, és amilyennek lennie kellene, nem a véletlen műve, nem rajtunk kívül álló okok következménye. A hiba — ahogy mondani szokták — a mi készülékünkben van. A bürokratizmus, a kishitűség, a bizalmatlanság és még sok más — károsnak bizonyult — gyakorlat okozta (okozza) a nehézségeket. Gyakran hallunk ma is szép szavakat és ígéreteket. Az ígéret és a szép szó azonban önmagában keveset ér. Szavak helyett tettekre van szükség. A szavakról a tettekre való áttérés azonban igen nehéz, bonyolult feladat. Azt igényli, hogy átalakítsuk tudatunkat, akaratunkat, képességeinket, hogy meggyőzzük magunkat is, másokat is, hogy a régi módon már nem lehet sem élni, sem dolgozni. A képmutatás leplezi a tehetetlenséget, a demagógia árt az igazságnak. A nyíltság és az őszinteség viszont bizalmat kelt és dinamikussá teszi a társadalom erkölcsi és szellemi életét, egyben hozzásegíti az embereket (a fiatalokat is) ahhoz, hogy egyre többen vállaljanak aktív közéleti munkát. Az átalakítás és a gyors ütemű fejlődés igénylése természetesen nem jelentheti a bevált és a jónak bizonyult értékek semmibevevését vagy elherdálását. Kissé talán messzire kanyarodtam. Az említett kérdések azonban a kongresszusok mindegyikén szóba kerültek. A bratislavai kongresszus egyebek között kiemelte, hogy a fiatalok igen nagy mértékben részt vesznek az elektronizálás és a robotizálás fejlesztésében, eredményesen hasznosítják a számítógépeket és eredményesen programoznak. A vezetés azt szeretné, ha a fiatalok a jövőben ezen a területen az eddiginél is nagyobb mértékben érvényesítenék tudásukat. A fiatalok nagy várakozással tekintettek kongresszusaikra. A kongresszusok sok — a fiatalokat érdeklő — kérdésre adtak kielégítő választ. 3
