A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-10-09 / 41. szám
Szentes látképe a Lingó szikláiról tűzése a földosztás volt. A szentesi kőbánya munkásai sem tűrték mindig szótlanul az alacsony béreket, majd később a Tanácsköztársaság zászlaja alatt is ott találjuk őket. így éltek tovább szinte már Rákóczi óta a szabadelvüség hagyományai. Szentes talán ezért tartozott mindig azon falvak közé, melyet ferde szemmel néztek a többiek. A másik tény, hogy a falu fölé emelkedő domb menedéket és megélhetést is nyújtott mind a tatár, mind az árvíz elől. Lakott település volt ez már a kőkorban is. Bányája szélén ma is találhatunk obszidián eszközmaradványokat. Temploma, mely eredeti román kori alapjain nyugszik 1794-böl származó festett kazettás mennyezetével méltán kelt elismerést. De jó boráról is híres község. Nyugat felé a homokhátakon jó termőterület található, déli irányban pedig a kisebb halmokon létesült Kis- és Nagygéres után alföldi táj tárul szemünk elé. A tatárjárás után sok település f I ík, homokdombokkal csak itt-ott ( C\ I tarkított az a lapály, amely a Karcsa V vizeitől a dombok lábáig elterül. A J természet nem áldotta meg jó földdel, talaja nyirkos, kötött, sok itt az apró mélyedés, amit gyorsan feltölt esősebb években a víz. A Karcsa érdekes víz. Nem folyó, hisz állóvíz, mégsem tó, hisz folyómederben „áll" ezt minden látogató megállapíthatja még térkép nélkül is. A Karcsa emlékeket őriz, azoknak a régmúlt időknek az emlékét, amikor még a régi medrében folyt a Tisza, miután elhagyta a mai Ticce medrét, hogy a táj süllyedését követve délebbre helyezze folyását. A keleti szakasz már csaknem teljesen feltöltödött, viszont Őrös határában széles, bővizű a meder, a sekélyebb partokon szép vízinövényekkel, a csendes megfigyelő a vízimadarak sok fajában gyönyörködhet hajnalonként és szürkületkor. A Karcsa egyúttal államhatár is, a másik parton jól láthatók a halászstégek és maguk a magyarországi halászok is. Őrös (Strázne), Nagygéres (Vefky Hores), Kisgéres (Maly Hores) és Bodrogszentes (Plesany) határában még ma is sok a legelő, nyirkos-szikes puszta. Érdekes, múltat idéző látvány a sík puszta képe, kis mocsarakkal, gulyával, még meglevő gémeskutakkal, ritka szikes növényzettel, mocsári állatvilággal egy kis, viszonylag háborítatlan szigete az ősi természetnek, ami az emberi gazdálkodás, tehát az erdők kiirtása után kialakult. A homokbuckákat rendszerint akácerdö borítja, a megbontott partokon szívesen megtelepszik a parti fecske és a szép tollú, akrobatikus röptű gyurgyalag. Kisgéres és Bodrogszentes már a Helmecidombság lábainál fekszik, annak nyugati pe-Egy a jellegzetes Kisgéresi (Maly HoreS) borospincék közül remén Kisgérestől Bodrogszentesig homokdombok sora váltakozik agyagos-köves vulkáni talajjal. A homokon tavasszal és ritkán ősszel is néhol még tömegesen virít két ritka virág, a magyar- és a zimmermann-kökörcsin, nyárelőn pompás bokrokban fehéredik a buglyos fátyolvirág. Bodrogszentes fölé a Lingó meredek sziklatömbjei magasodnak, őrzői a kihűlt lávafolyamnak; kerek kupacként áll mellette a Pilis. Ezt andezit, riolit és vulkáni tufa alkotja. BOGOLY JÁNOS A szentesi (PleSanyJ templom karzata 1794 bőt származó festett díszítéssel és írott utalással készítőire ulcsár Ferenc Kigyókö című mesegyűjteményében is gyakran szerepel szülőfaluja, Szentes népének küzdelme a vízzel. Mint már jeleztük, a Tisza a laza talajban gyakran változtatta medrét, s az elhalt kanyarulatok helyén tavak alakultak ki. Mezőgazdasági termelés és lakhatási lehetőség csak a kiemelkedéseken, homokdombokon volt, de az aszályosabb években a termőterület a sokszorosára nőtt. Ilyenkor megerősítették a kezdetleges gátakat is, melyek létezésére régi okiratok is utalnak. Fontos kereskedelmi utak szelték át Bodrogközt, ezért ezeket is védeni kellett minden időben. Az első fontos döntés ez ügyben az 1600-as évek elején történik, amikor Bethlen Gábort az országgyűlés királlyá választja. Ő intézkedik a Bodrog és a Tisza szabályozásáról, de a későbbi események megakadályozzák ennek végrehajtásában. 1846-ban kezdődik újra e terv megvalósítása Széchenyi István támogatásával, akinek végre sikerült egyesíteni a széthúzó érdekeket. Nagyban segítette ezt az a tény, hogy az előző években pusztító árvizek katasztrofális károkat okoztak. A szabadságharc eltiprása viszont újra visszavetette a munkálatokat. Vásárhelyi Pál tervei azonban az elkövetkező fél évszázadban mégis megvalósultak. Hatalmas területek váltak termékennyé, s ez a tény újabb munkaerő behozatalát tette szükségessé. Ebben az időben nőtt meg ugrásszerűen néhány község, köztük Szentes, Nagy- és Kisgéres, Őrös lélekszáma. A munkákat végző kubikusok egy új társadalmi réteget és új gondolkodási módot is behoztak ide. Új eszmék találtak talajra, mint az agrárszocialista Várkonyí-féle mozgalom is, melynek egyik célkiA Keresztár-puszta részlete, háttérben a Helmed dombság HARCSÁTÓL A HELMECI ^^^■DOMBSÁGIG 4
