A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-09-26 / 39. szám
Az orosz aranygyűrű A zagorszki kolostor tornyai teleobjektiven /f i OltfttiZ ■ MIJXUfíUUltU Szuzdal. Kupola-freskó a Szpaszo-Preobrazsenszkij székesegyházban Az Orosz Aranygyűrű — térképvázlat Fatemplom Kozl/atyevoból hogy mentsék, átörökítsék messzi északkeleten a pravoszláv, az orosz kultúrát. Pereszlavl-Zalesszkij hófehér templomának alapkövét ugyanaz a Jurij Dolgorukij nagyherceg rakta le 1152-ben, aki Moszkva alapítója is volt, s az „ezertornyú" Szuzdal a XIII. századra az orosz fejedelemség székhelye lett. A védővonallá épülő Aranygyűrűbe foglalt városok köre tehát a mai Szovjet-Oroszország bölcsője; védővonallá szerveződve a későbbi századokban a sztyeppétől a tundráig terebélyesedő nagyhatalomnak a központja. A látogató itt valóságos csodát lát. Az erődök kapuin belépve két egyforma, vagy egymáshoz hasonló templomot talál. Sőt, az egy-, három- vagy öttornyú templomok kupolái mind eltérőek lehetnek; egyik hagyma-, másik dinnye-, a harmadik retekformájú vagy sisakalakú. A templomokon belüli sok évszázad ikonjainak, egyházi ékszereinek sokasága a bizánci pompa és az orosz népművészet gazdagságának harmonikus ötvözete. Ezek látványa, szerencsés látogatási időpont esetén a pravoszláv egyházi szertartás, vagyis a csak vokális liturgia élménye életre szóló emlékkel ajándékoz meg. Dr. RÉTVÁRI LÁSZLÓ A szerző felvételei A közép-oroszországi vadvirágos dombok, erdők-mezők közül fehér falú erődítmények, zsindelytetős bástyák emelkednek ki; a belső teret pedig csillogóan színes vagy aranykupolás templomok, rendházak töltik ki. Az orosz történelem kőbe, fába faragott krónikájáról tanúskodnak a térség kolostorai; bennük a különböző elnevezésű és rangú templomok, székesegyházak sorát a Moszkva—-Volga—Kljaz-A Blagovescsenszkij székeseyyház a moszkvai Kremlben ma folyók és mellékvizek találkozása tájékán Aranygyűrűnek nevezi a népnyelv. Moszkva, Zagorszk, Pereszlavl-Zalesszkij, Rosztov-Velikij, Jaroszlavl. Uglics, Szuzdal, Vlagyimir— a középkori orosz történelem fordulójának viharos időszakában alakult ki, amikor az ázsiai sztyeppékról érkező nomád hódítók csapásai alatt a XIII. századra összeomlottak a Dnyeper vidéki ősi Moszkva déli városrészében: Kolomenszkoje szláv államok (Kijev). A mongolok-tatárok nyilai elől menekülve ekkor jutottak el a szlávok „az erdőkön, a hegyeken túlra" (Zaleszje, Zagorszk), 20
