A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-10 / 28. szám
telenség, a mennyiségi mutatók egyszerűen háttérbe szorítják a minőségi követelményeket. Persze, mondjuk, lelkiismeretesség vagy munkafegyelem tekintetében, az építkezéseken is bőven van még javítanivaló. Példám is van rögtön: építőipari nagyvállalataink egyikében tavaly 164 ezernél is több volt az igazolatlanul mulasztott órák száma. Könynyen kiszámítható, mennyi ebből az igazolatlanul hiányzott napok száma, vagy ahogy a humoros köznyelv emlegeti: mennyi volt a bumedli, azaz a rendkívüli vasárnap, a nagy „A" betűvel jegyzett abszenció. A társak szerint V. Tibor a „bumedlikirályok" egyike. Májusban csupán két napot töltött a munkahelyén. Amikor megszólítom, szemrehányó arccal visszakérdez: — Mit akar tulajdonképpen? Most is éhes vagyok, mint az agár, és éhes hassal dumálni sincs kedvem. — Az a két nap érdekelne ... — Akkor éppenséggel dolgoztam. — És a többi húszvalahány napon? — Üres gyomorral nehéz lapáthoz nyúlni. Előleget meg nem akartak adni. Kiléptem hát, hogy legalább azt a két napot kifizessék. Én nem hagyok packázni magammal, érti? — Nem. Érdekelne viszont a munkahelyeinek száma. — Ilyet ne akarjon tőlem, nem káptalan a fejem. Ha valahol nem tetszik, vagy nem akarnak előleget fizetni, gyorsan odébbállok. Nem állítom, hogy becsületes vagyok, de hitvány sem. Csak nem tudok egy helyen meglenni, és utálom, ha dirigálnak. Szeretem a szabadságot, nekem ne csörögjön az óra! — Ilyesminek börtön szokott a vége lenni... — Nem ettem meszet! Ismerem a törvényt. Az előírt határidőn belül mindig elhelyezkedek. Előfordul, hogy ugyanannál a vállalatnál többször is. És hogy különben hogyan élek, ahhoz senkinek semmi köze, igaz?... S. Vladimír, festő-mázoló: — Aki nem lusta és nemcsak a szájával akarja megfogni a szerszámot, az egész szépen kereshet, de ha nem töri magát, még inkább jól jár. Amikor idejöttem, olyan szorgalmasan dolgoztam, ahogy az iskolában tanították. Egyszerre csak azt vettem észre, én kapom a legkevesebb pénzt. Aztán az öregek elmagyarázták, miképp vastagszik a boríték. Elkezdtem nagyolni, közben meg ki-kihagytam egy két műveletet. Rájöttem, Így is jó, a mennyiség a lényeg. Főleg márciusban, júniusban, szeptemberben, nomeg decemberben, amikor a főnöknek is kell a statisztika. Ebben a sajátos ritmusú hajtásban kiveszett a lelkiismeret. Azt ritkán mérik. Újra a panelszerelök között lábatlankodom. Már délután van, de úgy tűnik, mintha ma megszállta volna valami a tréleseket: fordulnak be sorban a behemót elemekkel a felvonulási területre. Mintha ezúttal a házgyár akarna némi előnyre szert tenni az örökös versenyben. A panelszerelők csoportvezetője odaint magához néhány embert a brigádból: — Fiúk, húzzunk rá estig! — mondja határozottan. Hazudnék, ha most azt állítanám, hogy a többiek kitörő örömmel fogadják az ajánlatot, de azért az is épp úgy igaz, hogy zokszó nélkül beleegyeznek. Wéber Károly, az építésvezetői iroda ablakában állva, elégedetten mosolyog: — A sok baj, a sok gond ellenére a törzsgárda azért mindig megteszi, amit az építkezés érdeke megkíván tőlünk. Miklósi Péter A Hét és az IBUSZ közös nyári képes versenye Ismerik Budapestet? Valószínűleg tudják hol van a Skála áruház, a Centrum, a Sugár. Tudják, hol található Vajdahunyad vára. a Citadella, s azt is, mit láthatnak a Szépművészeti Múzeumban. Ismereteink felfrissítéséül, s azok számára, akik kevésbé ismerik a várost, egy kis útikalauzt állítottunk össze Budapest látnivalóiból, kulturális értékeiből. Budapest 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével jött létre. Lakosainak száma 2,1 millió. Utazzunk együtt! BUDAPEST A VÁRHEGY Buda legrégibb lakott része, Budapest történelmi városmagja. A hegy déli részén az ősbudai Vár magaslik, az északi részen pedig a középkori városrész, a váralja nyújtózkodik. A Vár építését a tatárdúlás után, a 13. században kezdték el. A török hódoltság idején (1541—1686) és a törökök kiűzése után Buda nagy része romokban hevert. Az újjáépítés hosszadalmas munkája Mária Terézia uralkodásának idején fejeződött be, a legutolsó rekonstrukciót pedig az 1890— 1903-as években neobarokk stílusban végezték el. A budai Várpalota a Várhegy csaknem egész déli oldalát elfoglalja. Itt több kiállítást, tárlatot is megtekinthetünk: a Vármúzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát a Munkásmozgalmi Múzeumot és a Széchényi Könyvtárat. A Mátyás-templomot először egy 1247- ből származó okiratban említik. Végleges formáját Mátyás király uralkodásának idején kapta. Az 1723-as tűzvész után sokáig romos állapotban volt. Újjáépítését az 1873—1896-os években végezték el. A Halászbástyát 1899—1905 között építették a középkori várfal helyén. Nevét azért kapta, mert a középkorban a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védelmezte és itt volt a halpiac is. Ismert budai cukrászda a Ruszwurm, ahol a látogatók a cukrászipar emlékeinek gyűjteményét is megtekinthetik. A BELVÁROS A Péterffy-palota (Barnabás u. 2) Pest egyetlen barokk épülete. 1831-töl folyamatosan stílusos vendéglátóipari egység működött itt. A mai Vörösmarty Cukrászda a hajdani kávéházak hangulatát idézi. A Vigadó (Vigadó tér) Pest legdíszesebb épületei közé tartozik. Romantikus stílusban épült 1839—1896 között. Régen is az volt, ma is a kulturális élet központja. Európa A Lánchíd esti fényben A 0 kilométerkő — háttérben a Sikló legismertebb énekesei, zongoraművészei, karmesterei léptek itt pódiumra. Az első állandó kőhidat a Duna fölé 1839—1849 között Széchenyi István építtette Clark Ádám angol építész tervei szerint, ez a Széchenyi Lánchíd. A Magyar Tudományos Akadémia neoreneszánsz stílusú épülete 1862—1864-ből származik. A homlokzatot díszítő szobrok az Akadémia hét fö tudományágát jelképezik. Az Országház (Kossuth Lajos tér) Magyarország egyik legnagyobb épülete, Budapest szimbóluma 1884—1902 között épült neogótikus stílusban. A Néprajzi Múzeum az 1893—1896 között épült palota eredetileg a legfelsőbb törvényszék számára készült. 1957 — 1976 között ez az épület adott otthont a Magyar Nemzeti Galériának. Ma a magyar népművé-A Hősök tere szét összegyűjtött anyaga tekinthető itt meg. A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1837—1847 között épült. A legszebb klaszszicista stílusú épületek közé tartozik Budapesten. A földszinten kiállított régészeti anyag Magyarország lakóinak őstörténetét mutatja be. A díszteremben a magyar királyok koronázási ékszerei láthatók. Az épületben székel az Állami Történelmi Múzeum és a Természettudományi Múzeum. A Gellérthegy 130 méterre magasodik a Duna fölé. A hegyoldalban látható Szent Gellért 1904-ben felállított szobra. Az 1848—49-es forradalom után a bécsi kormány egy erődítményt építtetett a Gellérthegyen, a Citadellát, mely Budapest védelmét szolgálta, s így biztosította Bécs a város ellenőrzését. Ma étterem, hotel működik itt. A VÁROSLIGET A Gundel étterem Budapest leghíresebb vendéglője volt. 1980 óta ismét a régi hagyományokat folytatja. Az állatkert 13 hektár területen fekvő park, ahol 500 állatfajt és 1 500 fajta növényt csodálhatnak meg a látogatók. A Fővárosi Nagycirkusz története 1891- ben kezdődött. Mai modem épülete 1971- ben készült el. A Vidámpark a gyermekek paradicsoma, rengeteg látványossággal. Vajdahunyad vára — ez az épületkomplexum Magyarország építészeti stílusainak fejlődését dokumentálja. Jelenleg itt székel a Mezőgazdasági Múzeum. KÉRDÉS: A II. világháború alatt a német fasiszták felrobbantották Budapest hídjait. Újjáépítésük óriási anyagi áldozatokat követelt. Utolsóként Európa első függőhídját 1961—64 között építették fel ismét. Mi a híd neve ? 5
