A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-09-18 / 38. szám

és magas építőipari vállalat, a kom­munális üzemek, a járási egészség­­ügyi intézet, a Jednota, a Zdroj köz­pontja mellett is elhaladunk, s én lelki szememmel látom a huszas és a harmincas évek munkanélküliéinek, bérkövetelőinek az utódait betódulni ezekbe az épületekbe, vagy kirajzani az állami gazdaság és a szövetkezet földjére. A biztos megélhetést hozták a felszabadulást követő évtizedek, létbizonyságot teremtettek a Galán­­tát őrző fekete földeken, amelyeken most is gyakran végigsöpör a szárító, a nedvességet gyorsan elpárologtató szél. Rá-rácsodálkozom a városra, amely — képletesen szólva — óriási Személygépkocsival körülbelül húsz perc alatt futottuk körbe Galántát. Vajon a hétszázötven év előtti em­bernek mennyi időre lenne szüksége körülgyalogolni Mátyusföld legna­gyobb és leglakottabb településhe­lyét? 1869-től vezetik Galánta lélek­­számát. Akkor a kicsinyke mezővá­rosnak mindössze 3 620 lakosa volt. 1987-ben a lélekszám már megha­ladja a 17 ezret. 1237-ben indul el történelme göröngyös útján az élete, hogy szembenézzen a közeli Vág gya­kori áradásaival, a mocsaras terüle­tek veszedelmeivel, de a gazdagon termő feketeföld kínálta lehetősé­gekkel is. Víz és szél uralta mindig ezt a vidéket, az utóbbi rendszerint a Kis-Kárpátok felől zúdult a vidékre, szárította a fekete földet akkor is, amikor szükség volt rá az áradásos időkben, később is, amikor tartósí­totta a szárazságot. A történelem másféle viharaival is szembesülnie kellett Galántának, hiszen alig szer­veződött településhellyé, jöttek a mindent feldúló tatárok, aztán a tö­rök veszedelem árnyéka is rávetö­­dött Érsekújvár felől, s a későbbi viharok is sújtották. II. Rákóczi Fe­renc kuruc felkelése idején, de az 1848— 1849-es magyar szabadság­­harc is érzékenyen érintette követ­kezményeiben: közelében zajlott le a peredi és a zsigárdi csata. Hol vannak azok, akik védték, féltették városu­kat a történelem kis és nagy vihara­itól? Régi temetőkben porladtak el csontjaik. S hol vannak azok a legré­gibb épületek, amelyeknek az abla­kai sok mindent láttak a letűnt korok eseményeiből? Fut velünk a személygépkocsi egyik új negyedből a másikba. Mézes Sándor mérnök, a városi nemzeti bi­zottság elnöke meg mutogat, magya­ráz, ez micsoda, az mikor épült fel! Talán régen Petőfinek sem tetszett áhítatos szemlélődése közben a lo­vaskocsi gyorsasága, gyalogolva lé­nyegesen többet láthatott volna. Mit mondjak hát én? Gépkocsi ablakán keresztül nézve a várost, mintha filmkockák peregnének le gyorsan a szemem előtt. Az ötvenes évek elejé­től ismergetem Galántát, de a régeb­bi főutcai házaknak már alig találom nyomát. Az Universal Áruház, a Ház­tartási Bolt Vállalat és megannyi új üzlet kínálja a vásárlóknak portéká­ját s az egyetlen Druzba Szálló ágyait az ide tévedő vendégeknek. A -égeb­­bihez viszonyítva lényegesen maga­sabb a város, én azonban most nem fekvésének a tengerszint feletti ma­gasságára gondolok, hiszen sík ez a vidék, csupán itt-ott kapart össze idő és szél egy-egy hordalékdombot, ha­nem többemeletes épületeire, ame­lyek központjában és a peremrésze­ken törnek az ég felé. Nem mondom Mézes Sándornak, hogy az a szépen fásított utca, amelyben csupa családi házak sorakoznak, igen-igen kelle­mes, pihentető látványt nyújt. Inkább azt kérdezem tőle, hol van az az iskola, ahová Kodály Zoltán járt, ami­kor az apja a galántai vasútállomás főnöke volt? Azt már lebontották, kapom a gyors választ, s ez a közbe­vetett mondat újra visszavisz a le­tűnt időkbe. Galántának már 1519- ben volt iskolája, plébános pallérozta benne a gyermekek helyét, polgári iskolához azonban csupán 1918 után a Csehszlovák Köztársaságban jutott. A második világháború utáni évti­zedek alakították ki iskolaváros ar­culatát. Három középiskolája van 1 800 tanulóval (egyik magyar taní­tási nyelvű). S három nyolcéves a­­lapiskolája 2 874 tanulóval (egyike szintén magyar tanítási nyelvű). Még mindig múltbéli dolgokhoz térek vissza! A galántaiakat uraló Esterhá­zyak építették azt a két kastélyt, amelyek ma is léteznek s műemlék­nek nyilváníttattak. Az egyik parkjá­ban Nagy János szobrászművész ro­konszenves és kifejező Kodály Zoltán mellszobra áll. Galánta a 17. század­ban már piac- és vásártartási joggal rendelkezik, azóta jegyzik híres-neve­zetes vásárait, s a múltba és a jövőbe leleményesen kacsintgató városi nemzeti bizottság a múlt héten ren­dezte meg — a 750. évforduló jegyé­ben — a harmadik felújított galántai vásárt, ilyen módon is tisztelegve a hajdani vásárváros emléke előtt. Va­sútvonalát és állpmását a múlt szá­zad közepén kapja, utána járási szék­hellyé állandósul. Bevezetik az utcai közvilágítást, takarékpénztárak léte­sülnek, rendezik a főutcát, miközben a városban művelődési kör, könyvtár létesül. 1892-től megjelent itt egy társadalmi hetilap is Galánta és Vidé­ke címmel. Galántán 1913-ban nem­zetközi mezőgazdasági gépverseny és gépkiállítás is volt, de aztán eldör­dült Szarajevóban az a bizonyos pisz­tolylövés, amely Ferenc Ferdinánd trónörökösnek és feleségének az éle­tét kioltotta, kitört a világháború, Galánta megrekedt fejlődésében, ka­tonai kórházat építettek, és a háború okozta szenvedést és nyomort enyhí­tették úgy, ahogy tudták. A huszas évek Csehszlovák Köztársasága is csupán felvillantotta a reményt de­mokratikusabb voltával, aztán jött a nagy kiábrándulás, Galánta a mező­­gazdasági munkások sztrájkjaitól és bérköveteléseitől volt hangos. 1923-ban még „csak" 1 420, 1932- ben viszont már 7 118 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván a já­rási székhelyen. Egymást követik a munkásmozgalmi megmozdulások, a Mézes Sándor mérnök, a vnb elnöke közeli Kosúton (Kosúty) a fegyverek is eldördülnek, életet oltanak ki, a felháborodás végigsöpör az országon és egész Európán. Suhan velünk a gépkocsi, a 4 706 hektáros szövetkezet és az 5 693 hektáros állami gazdaság központja mellett „röpülünk el", meg a bútor­gyár, a szerszámgépgyár, a mezőgaz­dasági gépjavítóüzem, a mézgyár (MEOOS), a tejfelvásárló és feldolgo­zó üzem (MILEX), a járási építőipari úszó hajónak tűnik föl, fedélzetén 17 ezernél több emberrel. S ha továbbra is béke kíséri az útját, kétezerben 28 ezer utasa lesz a hajónak. A 9. ötéves tervidőszakban 1 400 lakás felépíté­sével számolnak, s ez a szám kéte­zerre növekedik az ezredfordulóig. A Palma és a Tesla üzem elkészültével újabb 2 200 dolgozónak lesz biztos munkahelye. Van ennek a városnak autóbuszpályaudvara, a gyermekek örömére vagy tizenkét játszótere, egy nagyobb parkja a már említett s javításra váró Eszterházy kastéllyal, négy futballpályája; sajnos, egyelőre nem a legjobb labdarúgókkal, s nyolc teniszpályája: szaunája, uszodája a városon kívül, automatikus tekepá­lyája, hét tornaterme, a nyolcadik jövőre készül el, és befejezés előtt áll az új sportcsarnok építése. A Druzba Szálló szomszédságában áll a hatalmas művelődési ház, amelyben mindig történik valami. A SZISZ Városi Bizottsága és a Csema­­dok városi szervezete teszik élénkké. A művelődési házban van majdnem ötezer olvasójával a 71 ezer kötetes könyvtár, a mozi, a fiatalok klubhe­lyisége, az esztrád- és kiállítási te­rem, az érdekköri tevékenység helyi­ségei, de itt találkoztak májusban először Galánta város barátai klubjá-4

Next

/
Thumbnails
Contents