A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-09-11 / 37. szám

JOGI TANÁCSOK PAGANINI TITKA Visszataszító torzszülött. A zene varázslója. Patát visel a lába helyén. Angyalszárnyai vannak. Ellenszenves különc. Emelkedett szellemű zseni. Niccolo Paganini egész élete folyamán ilyen ellentétes véleményeket vál­tott ki környezetéből. A hegedűvirtuóz alak­ját nyilván azért övezte annyi titokzatos le­genda, mert briliáns játéka, technikai bravúr­jai a kortársak számára megmagyarázhatat­­lanok voltak. A magyarázatot csak nemrégiben szolgáltat­ta Myron Schenfeld amerikai orvos, aki nagy feltűnést keltő cikket közölt az amerikai orvosi társaság folyóiratában. Schenfeld állí­tása szerint Paganini Marfan-kórban szenve­dett. Ezt a betegséget csak ötvenhat évvel Paganini halála után. 1896-ban írták le elő­ször klinikaílag. A betegségnek jellegzetes testi tünetei vannak: feltűnően sovány test­alkat, esetlen mozgás, mélyen ülő szem, sápadt arcbőr, és — ami különösen fontos — hosszú, csontos „pókujjak". Paganini feltűnő külsejéről sokat írtak a kor­társ művészek — többek között Balzac és Goethe —, s szinte valamennyien így jellem­zik a hegedűvirtuóz külsejét: „halottsápadt", „mozgása esetlen", „viaszarcán mélyen ülő szempár". Nem meglepő, hogy a természet - tudományokban is jártas Goethe hozta első­ként kapcsolatba egymással a szokatlan anatómiai jegyeket és a művész csodálatos képességeit. Még ma is kevés olyan hegedűművész van, aki képes pontosan végrehajtani Paganini szerzői utasításait, amelyeket a legnehezeb­ben előadható müveihez irt. Ő azonban rendkívül hosszú és elképesztően mozgé­kony ujjaival minden látható erőfeszítés nél­kül csalta elő a hegedűből az „ördögi trillá­kat", s képes volt egy húron is lejátszani a Vagyis honnan és hogyan választanak az írók nevet a hőseiknek? Maupassant például cím- és névjegyzékekből válogatta össze művei szereplőinek nevét, míg Daudet sze­mélyes ismerősei nevét adogatta hőseinek. Pórul is járt vele. Híres regényhősét, Tarasco­­ni Tartarint ugyanis eredetileg Barbarinnek nevezte, s a név eredeti viselője emiatt perbe fogta. Persze az sem ritkaság, hogy véletle­nen múlik a névadás. Puskin egyszer keresz­tülutazott Torzsokon, és megpillantotta egy ottani szabó cégtábláján a Jevgenyij Anye­gin nevet. E szabócska nevét tette versesre­gényében halhatatlanná. Victor Hugo egy gyermekkori spanyol útjának Hemani város­ka volt az első állomása, és érett fejjel e városkáról nevezte el a francia színháztörté­netben fordulópontot jelentő drámájának Két dolog van, ami minden reggel elrontja Volker Schneider, negyvenhárom éves NSZK-beli belsőépítész kedvét. Az egyik az, amikor hallja, hogy a szomszédja vidáman fütyörészve munkába indul. Pedig nincsenek is haragban. A második az, amikor kinyitja a postaládát, és a megszokott leveleket találja benne, amelyekben visszautasítják munka­­felvételi kérelmét. Ha a leg-ek Quines-féle könyvében ilyes­mit is számon tartanának, akkor Volker Schneidert munkakérelmezésben egész biz­tos világcsúcstartóként tartaná nyilván. Az legbonyolultabb variációkat. Staccato-tech­­nikája mindmáig felülmúlhatatlan. A hege­dűt tartó bal kezével gyakran pizzicatókkal kísérte a vonóval játszott dallamot, s ezzel azt az érzést keltette hallgatóságában, hogy egyszerre két hegedűs játékát hallja. Egy szó mint száz, bár az emberek Paganini halála óta sok-sok nagyszerű virtuóz játékában gyönyörködhettek, újabb Paganini mindmáig nem született. A tizenkilencedik, sőt még a huszadik szá­zadban is sokan úgy vélték, hogy Paganini egyéni ujjtechnikáját egy különleges sebészi beavatkozásnak köszönhette, amelyet a mű­vészen még fiatal korában hajtottak végre. Schenfeld ezt a feltételezést határozottan visszautasítja: „Alig hihető, hogy a tehetsé­ges zenész sokat ígérő karrierje kezdetén ilyen kockázatos beavatkozásnak vetette vol­na alá magát, egy olyan korban, amikor ráadásul a sebészet ugyancsak kezdetleges volt. Nem, nem a sebészkés, hanem a termé­szet ajándékozta meg Paganinit a rendkívül hosszú és hajlékony ujjakkal." A fennmaradt feljegyzések tanúsága szerint Paganini élete végén csaknem teljesen elveszítette hangját. Schenfeld ezzel kapcsolatban fölhívja a fi­gyelmet arra, hogy a Marfan-betegség gya­kori kísérő tünete a hangszálbénulás és a vele járó erős rekedtség, sőt beszédképte­lenség. További bizonyító erejű adalék : Paganini há­ziorvosa naplót vezetett a művész betegsé­geiről, bár szerinte a művész nem szenvedett semmiféle különösebb betegségben, a fel­jegyzésekben megtalálhatók azoknak a tüne­teknek a leírásai, amelyeket ma bármely orvosi szakkönyv a Marfan-betegség címszó alatt sorol fel. Valószínű tehát, hogy Paganini csodálatos művészete, rendkívüli zenei te­hetsége és „démoni külseje" részben a Mar­fan-kór, egy súlyos örökletes betegség kö­vetkezménye. címszereplőjét, a nemes lelkű haramiavezért. Dumas pedig meglátogatta Olaszországban Napóleon akkor még élő fivérét, Bonaparte Jeromost, Vesztfália egykori királyát, majd az exkirály fiával elutazott Elba szigetére Napóleonhoz fűződő emlékeket keresni. A kirándulás egy szomszédos szigeten fejező­dött be, ahol vadászni akartak, de egyetlen állat sem akadt puskavégre. Helybeli vezető­jük ellenben megmutatott nekik egy közeli, sziklás, kopár szigetet: Monte Cristo szige­tét, azt állítva, hogy ott pompásan lehet vadászni vadkecskére. Bár a sziget éppen vesztegzár alatt vott, s nem lehetett kikötni partjain, neve bevésődött Dumas emlékeze­tébe. Róla nevezte el egyik legnépszerűbb regényhösét Monte Cristo grófjának. elmúlt három év alatt 990 esetben folyamo­dott munkáért — eredménytelenül. Ötszáz munkaadó válaszra sem méltatta, a többitől mindannyiszor udvarias visszautasítást ka­pott, amely mindig úgy kezdődött, hogy sajnos... A szerencsétlen belsőtervezö végső elke­seredésében levelet írt Helmut Kohl szövet­ségi kancellárnak. A kancellár nevében Nor­bert Blün munkaügyi miniszter válaszolt és a levél úgy kezdődött, hogy — sajnos ... (palágyi) K. H. olvasónk a magánszemélyek közötti kölcsönzés feltételei felől érdeklődik. Azt kérdezi, hogy a magánkölcsön után is kell-e kamatot fizetnie és mennyit, továbbá, hogy a barátjától kölcsönvett magnetofont meddig használhatja s mikor kell azt visszaadnia, ha annak idejéről nem volt köztük megállapo­dás? A magánszemélyek közötti kölcsönzés fel­tételeit a Polgári Törvénykönyvnek az állam­­polgári kisegítésről és a kölcsönzésről szóló 384—387. paragrafusai szabályozzák. Ezek a rendelkezések nem alkalmazhatók a pénzintézetektől (banktól, takarékpénztártól, más szocialista szervezettől felvett kölcsö­nökre, sem az erre hivatott kereskedelmi szervezetektől kölcsönvett tárgyakra. Ezekre külön rendelkezések érvényesek. A magánszemélyek közötti kölcsönzés az állampolgári kisegítés körébe tartozik, ami­nek mindig összhangban kell lennie a szoci­alista társadalmi együttélés elveivel. Kölcsönözni lehet készpénzt, más helyet­tesíthető dolgokat (pl. élelmiszert, italt, ter­ményeket stb.), vagy egyedileg meghatáro­zott tárgyat (rádiót, magnetofont, ékszert, menyasszonyi ruhát stb.). Pénzkölcsön esetében kamatot csak akkor lehet követelni, illetve kell fizetni, ha ezt a kölcsönzéskor külön megállapodással kikö­tötték. A törvényhez kiadott 1964. évi 45. számú hirdetmény 13. paragrafusa értelmé­ben magánkölcsönnél érvényesen csak 2 százalékos kamatot lehet kikötni. Minden más anyagi előnyről szóló megállapodás ér­vénytelen (pl. magasabb kamatláb vagy na­gyobb összeg visszafizetésére szóló kötele­zettség). A pénzkölcsönt akkor kelt visszafizetni, amilyen határidőben a felek megállapodtak. De ha ilyen megállapodás nincs, akkor az adósnak a kölcsönt akkor kell visszafizetnie, amikor a hitelezője kéri. A kölcsön visszafizetésének esedékessége napjától, ha ez nem történik meg, az adós késedelemben van és ettől a naptól kezdve késedelmi kamatot kell fizetnie, amelynek magassága az idézett hirdetmény 1. parag­rafusa értelmében évi 3 százalék. Ha valaki helyettesíthető, fajta szerint meghatározott dolgot vesz kölcsön, altkor ugyanilyen fajtájú és minőségű dolgot kell ugyanolyan mennyiségben visszaadnia. Olyan megállapodás, amely szerint nagyobb mennyiséget kellene visszaadnia, mint amennyit kölcsönvett, vagy egyéb anyagi előnyről szóló megállapodás (pl. kölcsönzési díj kikötése) a törvény értelmében érvényte­len. A kölcsönzés harmadik fajtája, ha valaki egyedileg meghatározott konkrét tárgyat vesz kölcsön. Ebben az esetben a kölcsön­vett tárgyat csak a szokásos módon és a rendeltetésének megfelelő célra szabad fel­használnia. A kölcsönvett tárgyat másnak átadni, illetve tovább kölcsönözni csak an­nak a beleegyezésével lehet, akitől a tárgyat kölcsönvette. A kölcsönvett tárgyat a megállapodott időben kell visszaadni, vagy ha ezt nem kötötték ki, akkor a kölcsönadó felszólításá­ra. Ha azonban a tárgyat bizonyos konkrét célra vették kölcsön (pl. a magnetofont egy házi mulatságra, a menyasszonyi ruhát az esküvőre), akkor a visszaadást csak akkor lehet kérni, amikor ennek 'a céljának már megfelelhetett. A kölcsönadott tárgy azonnali visszaadá­sát lehet kérni akkor, ha ezt a kikötött vagy szokásos használati móddal ellentétben használják. A kikölcsönzött tárgy elhasználódásáért ellenértéket csak akkor lehet kérni, ha ezt a kölcsönzéskor kifejezetten kikötötték. Ennek az ellenértéknek az összegét a konkrét körül­ményekhez mérten lehet és kell megállapíta­ni, de nem lehet ellentétben a szocialista együttélés szabályaival (tehát nem lehet munkanélküli jövedelem forrása). Olvasónknak csak akkor kell a magánsze­mélytől kölcsönvett pénzért kamatot fizetnie, ha ebben megállapodtak, a kamatláb pedig 2 százalékot tehet ki. Ha idejében az esedé­kességkor nem fizeti vissza a kölcsönt, akkor ettől kezdve 3 százalékos késedelmi kama­tot kell fizetnie. A kölcsönvett magnetofont, ha semmi külön megállapodás nem volt, a kölcsönadó kérésére bármikor vissza kell adnia. „Szállóvendég" jeligéjű olvasónk azt kérde­zi, hogy mikor felel a szálloda a vendég holmijának eltűnéséért és hogyan kell a kár­térítési igényt érvényesíteni. A szálloda felelős mindazon tárgyakért, amit a szállóvendég a szobájában vagy az erre a célra kijelölt helyen helyezett el, vagy e célból a szálló valamelyik alkalmazottjának adott át. Készpénz és ékszerek esetében a szálló csak 1 000 korona értékig felel. De ha a kárt a szállodában dolgozó személyek okozták, akkor a szálló felelőssége korlátlan! Egyébként ezekért az értékekért a szálloda csak akkor felel korlátlanul, ha a vendég ezeket külön letétbe helyezte el. A kárt a vendégnek a szállodában hala­déktalanul jelentenie és érvényesítenie keli, hogy a tettes utáni nyomozást megkezdhes­sék, de legkésőbb attól a naptól számított 15 napon belül, amikor a károsult a káráról tudomást szerzett. E 15 napos határidő el­mulasztása esetén a kártérítési igény meg­szűnik. Ugyancsak kártérítési felelősséggel tartoz­nak azok az üzemek, ahol szokásos a vendé­gek holmijának letevése, mint pl. a vendég­lőkben, kávéházakban, egészségügyi intéz­ményekben. uszodákban, ha a vendégek ezeket a tárgyakat az erre a célra létesített helyeken (ruhatárban, kijelölt fogasokon) he­lyezik el. Ez alól a kártérítési felelősség alól az üzem azáltal sem mentesül, ha például ezt egyoldalú hirdetmény kifüggesztésével kizárja. „Lakáscsere" jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy mi szükséges ahhoz, hogy szövetkezeti lakását állami lakásra cserélje. A lakáscsere érvényességéhez írásbeli megállapodás szükséges, amit a hnb lakásü­gyi osztályának és a szövetkezet vezetőségé­nek is jóvá kell hagynia. A megállapodásnak tartalmaznia kell a szövetkezeti tagsági jo­gok és kötelességek átruházásáról, valamint a cserepartnerek kölcsönös vagyonjogi ki­egyezéséről szóló kijelentést. — A szövetke­zet nem hagyja jóvá a lakáscserét akkor, ha az állami lakás tulajdonosa, akinek a szövet­kezet tagjává kellene válnia, nem felel meg a szövetkezeti tagság feltételeinek, vagy ha a csere ellentétben volna az állami lakáspoliti­ka elveivel. Dr. B. G. HONNAN ERED A HŐSÖK NEVE? SAJNOS 19 á

Next

/
Thumbnails
Contents