A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-09-04 / 36. szám

Neszebart a 40 templom városának is nevezik A műemlékváros bejáratánál szélmalom terpeszkedik

A bástyafalon gyorsfestők kínálják munkáikat

A kíváncsi turisták mindent látni akarnak

NESZED A MÜEMLEKWQS

Még most, hetek múltán is álomszerűnek tűnik, ami a nyár elején Neszebarban esett meg velem. Úgy kezdődött, hogy a bolgár tengerpart csodaszép műemlékváros-félszigetén délelőtt tizenegy órakor, szikrázó napsütésben megszólított egy lány. Épp a mesés óvárost Új-Neszebarral, s egyúttal a szárazfölddel összefogó autóútnyi „köldökzsinór" magas kőkorlátján egyensúlyoztam, mivel a félúton terpeszkedő, török időkben épített, s mára szépen felújított múltidéző „csupafa" szélmalmot igyekeztem lencsevégre kapni, amikor megállt mellettem, nézett egy darabig, majd kedvesen rám köszönt:

— Már régóta figyellek. Látom turista vagy. Meghívlak a házunkba, bemutatlak a szüleimnek...

Nem mentünk sokat, csupán néhány meredek lépcsőfokon kellett felkapaszkodnunk és máris a Neptun utca egyik takaros portája előtt állapodtunk meg

Peter gazda — alkalmi ismerősöm apja — hasas porcelánkancsóból torokkaparó, méregerős rákijával, pálinkával kínál, aztán a hüs-árnyékos szőlőlugasban, késsel-villával felfegyverkezve, asztalhoz ültünk. A családfő alig csipeget az elé rakott halételekből.

— Barátom — magyarázza — a nagyapám minden idejét a vízen töltötte: kör-A kékruhás leány beleszeretett a Ne szebar lábánál fecsegő habokba "

nyékszerte híres halász volt az öreg. Apám tengerjáró hajón szolgált, s látod, én már a halat se szeretem.

Asztalbontás után felkerekedünk, városnéző sétára indulunk. A ház előtti, gondosan ápolt aprócska tér közepén háborús emlékmű áll.

— Városunk sokszor volt ádáz csaták, pusztító harcok színtere — szólal meg a házigazda. — Sokan közülünk életüket áldozták a haza védelméért vívott hősi harcokban is. Mint Nyikoláj Trondafilov Bogdanov

— torpanunk meg a sírhely előtt —; szegény fiút 1944. szeptember elsején itt végezték ki a fasiszták.

A rekkenő hőségben gondolatainkba merülve lépdelünk tovább.

— Neszebar apró, mindössze háromszáz méter széles és nyolcszázötven méter hoszszú, gyalogszerrel is egykönnyen bejárható, hajóra emlékeztető gyönyörűséges félsziget

— kezdi Petar bátyám a történelemórát —, több mint három évezrede lakott terület. Első ismert lakói trákok voltak, a várost viszont a megyarai görögök, dór telepesek alapították. Az új idők hajnalán élt görög földrajztudor, Sztrabón szerint Neszebar, Mészembria, vagy még ősibb nevén: Menebria elnevezése az alapító Menész nevé-20