A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-08-21 / 34. szám
A CSEMADOK • VÉLEMÉNYEK, ÉSZREVÉTELEK, JAVASLATOK • • VITA A VÁLLALATI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL • A VÁLLALAT NÉPGAZDASÁGUNK LEGFONTOSABB LÁNCSZEME Társadalmunk igen fontos gazdasági és politikai döntések időszakában él. A párt- és állami szervek jóváhagyták az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot és úgy döntöttek, hogy a tervezetet nyilvános vitára bocsájtják. A hazai sajtóban ez év július 18-án közzétett dokumentumról véleményt mondanak a munkaközösségek, a nemzeti bizottságok, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervei és szervezetei, a Nemzeti Front más szervei — köztük a Csemadok — és magánszemélyek is. Az állami vállalatokról szóló törvénytervezet vitájába — amint ezt már egy előbbi cikkünkben is jeleztük — a Hét szerkesztősége is bekapcsolódik, és a lap hasábjain rendszeresen közöljük olvasóinknak és a Csemadok tagjainak a dokumentummal kapcsolatos véleményét, észrevételét és javaslatát. A törvénytervezet legnagyobb elvi jelentősége abban.rejlik, hogy számol a demokrácia széles körű fejlesztésével, s a szocialista önigazgatás elvein alapul. Jól tudatosítja azt a felismerést, mely szerint a társadalmi haladás fő mozgatóereje mindig az ember volt és az is marad. Lenin szavaival kifejezve a szocialista társadalom a nép érdekében és a nép közreműködésével történik. Ezért tartják szükségesnek a központi párt- és állami szervek, hogy a nyilvánosság, az olvasók, egyes szervek és szervezetek nyíltan kifejezzék észrevételeiket és 1987. október 31-ig küldjék el javaslataikat a CSKP Központi Bizottságának, a CSSZSZK kormányának vagy a CSSZSZK Központi Bizottságának. ÖSSZHANGBAN AZ ÁTALAKÍTÁS CÉLKITŰZÉSEIVEL Az állami vállalatról szóló törvény előkészítése szerves része gazdaságirányítási rendszerünk átalakításának. A gazdasági mechanizmus átalakításának fö célja: a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítása, s új lendületet adni a szocializmus építésének. Ma nagyon sokan úgy látják az országban, hogy ütemes előrehaladásunk megköveteli termékeink minőségének lényeges emelését, hogy minden tekintetben kielégítsék mind a hazai, mind a külföldi vásárló igényeit. A világgazdasági folyamatokhoz történő igazodás megfontolt és tartós termékszerkezet-átalakítást igényel az egyes ágazatokban és állami vállalatokban. Feltétlenül szükséges, hogy a kulcságazatok korszerűsítése (gépipar, elektrotechnikai ipar, vegyipar stb.) a kívánt időben és minőségben menjen végbe. A hatékony, gazdaságos termelés megköveteli a tervszerű műszaki fejlesztést, a gépberendezések nagyfokú kihasználását. Nem lebecsülendő tartalékok rejlenek az energia, nyersanyag és munkaerő ráfordítások csökkentésében, a munkaidő jobb kihasználásában, a szállítási, raktározási és nem termelési jellegű (szervezési, adminisztratív) költségek minimalizálásában. Az átalakítás értelmét tömören a következő szavakkal lehet kifejezni: több szocializmust, több demokráciát. Fő kérdés, hogyan lehet létrehozni szocialista alapon a gazdasági, a tudományos-műszaki és a társadalmi haladás ösztönzését, hogyan lehet hatékonyabban összekapcsolni a tervszerű irányítást az egyén, a csoport és a társadalom érdekeivel. Mindez szigorúan feltételezi, hogy a dolgozók jövedelme összhangban legyen teljesítményükkel, munkakollektívájuk eredményeivel. Az egyén jövedelmét és életszínvonalát törvényszerűen függővé kell tenni az egész ország eredményétől — a nemzeti jövedelem nagyságától. Az átalakítás legfőbb célja új növekedési források bekapcsolása. É növekedési források a népgazdaság intenzív fejlődésének a szakaszában a költségek csökkentése, a jövedelmezőség növelése, az anyagtakarékosság, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiterjesztése. Az átalakításhoz feltétlenül szükséges, hogy felszabadítsuk és megsokszorozzuk a társadalom szellemi potenciálját és a dolgozók alkotóképességét. MIIÉRT VAN SZÜKSÉG VÁLLALATI TÖRVÉNYRE? A kidolgozott törvénytervezet központi gondolata az, hogy a népgazdasági mechanizmusnak olyan társadalmi és gazdasági feltételeket kell létrehoznia, amelyek aktivizálják a dolgozói kollektívák tevékenységét. Olyan fejlesztési ösztönzőket kell bevezetni, amelyek a vállalatokat legfőbb feladatuk elvégzésére, a népgazdasági és lakossági igények minél teljesebb kielégítésére, a szükséges termékek minél kisebb ráfordítással történő előállítására buzdítják. A termelés és a szociális fejlesztés az új törvény bevezetése után közvetlenül a vállalati tevékenység eredményeitől, a kollektíva munkájával megkeresett eszközök nagyságától függ majd. A szociális fejlesztés és gondoskodás területén a vállalat szorosan együttműködik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom illetékes szerveivel, a Nemzeti Front további szervezeteivel és a nemzeti bizottságokkal. A vállalatokról szóló törvény kitér a vállalatok és állami szervek kölcsönös kapcsolatára. Alapvető változást jelent, hogy a központi szervek (minisztériumok) a vállalatok jogainak bővülésére való tekintettel, mindenekelőtt a távlati (15 éves) gazdasági és szociális fejlődés terveivel, az ötéves tervek megfontolt kimunkálásával, az innovációs és szerkezeti változások elkészítésével, kiemelt népgazdasági feladatok megoldásával és a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódás kérdéseivel foglalkoznak majd. A központi irányító szervek feladata lesz továbbá az irányítási rendszer folyamatos tökéletesítése, az igényes ösztönző rendszerek bevezetése (javadalmazás; vállalatok közötti versengés; stb területén) és nem utolsósorban a társadalmi szükségletek kielégítésének biztosítása. Mindez lehetővé teszi, hogy a központi szervek megszabaduljanak az operatív jellegű tevékenységtől és hogy ne kelljen részletesen beavatkozniuk a vállalatok mindennapi munkájába. A folyamat másik oldalát jelenti a vállalatok önállóságának megerősítése. Az önálló gazdálkodáson alapuló gazdálkodás bevezetése) a teljes hozrazcsot lényege: saját bevételekből fedezni az összes kiadást) a szocialista önigazgatás alapelveinek az érvényesítését, a vállalatok jogainak lényeges kibővítését jelenti. Nincsenek azonban jogok kötelességek nélkül. A vállalat nem élősködhet az államon. Minden vállalat köteles hozzájárulni az állami költségvetéshez. A termelőeszközök használatáért, a munkaerő szociális biztosításra történő elvonások, a nyereség egy részének elvonása stb., nemcsak az állam jövedelmének fontos és állandó forrásai, hanem fontos ösztönzést is jelentenek a termelési források ésszerű kihasználására. A gazdasági önelszámolás gyökeres változásokat feltételez a tervezésben is. Az állami ötéves terv a vállalatok viszonylatában csak a népgazdasági jellegű feladatokat a korlátozott források és nyersanyagok volumenét határozza meg. Az állam központi irányítással szabja meg az árakat és az árképzés szabályait, valamint meghatározza a megtermelt források elosztásának szabályait és az elosztási kulcsot a társadalom és a vállalatok között. Ugyancsak illetékes állami szervek döntenek új vállalatok létesítéséről, illetve 'megszüntetéséről. A törvénytervezet értelmében lehetővé válik különböző típusú vállalatok létesítése, nagyságuk, tevékenységi irányzatuk és belső elrendezési, szervezési vagy területi tényezők célszerű kihasználásának megfelelően. A nagy gazdasági vállalatok, főleg kombinát típusú „óriás" vállalatok mellett kis középnagyságú vállalatok is létesülhetnek. KI VÁLASZTJA AZ IGAZGATÓT? A III. fejezet 23. cikkelyének értelmében a vállalat élén igazgató áll, aki egyedüli vezetőként irányítja a vállalat tevékenységét és felelősséget visel annak minden ügyéért. A vállalat igazgatóját az illetékes önigazgatási szerv, (a dolgozókollektiva gyűlése, esetleg a dolgozókollektíva küldöttjeinek gyűlése) titkos szavazással választja meg, rendszerint ötéves időszakra, és ez a szerv hívja is vissza. Az igazgatói munkakör betöltésére a jelölteket olyan jelentkezők közül választják ki, akik magas fokú politikai, szakmai és erkölcsi feltételekkel rendelkeznek a funkció betöltésére, mégpedig a vállalat alapítója által kiírt pályázati eljárás eredményeinek alapján. A vállalat további vezető dolgozóit (az igazgatóhelyetteseket) az igazgató nevezi ki a tanácsban történt megtárgyalás után. A vállalati törvény lehetővé teszi a veszteséges vállalatok megszüntetését, amennyiben az új feltételek között nem hoznak eredményeket. MIHÁLY GÉZA mérnök, az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma Titkárságának igazgatója 6
