A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-08-21 / 34. szám

— Törzsgárdatagunk több is van — teszi hozzá Szalay Jenő. Itt van például Markovics László csoportvezetőnk, aki szintén az édes­apja nyomdokaiba lépett. Az édesapa előbb szerelő volt itt, majd raktáros. Sajnos, korán meghalt. Az üzem múltjáról legtöbbet annak veze­tője, Szlama Andor mesélhetne, de vele nem találkozhattam. Remélem, mire e sorok meg­jelennek, már felgyógyul betegségéből és ismét munkába áll. Szalay Jenőt faggatom tovább. Ő mivel tölti a túlórával szerzett szabadidőt? — Mit mondjak? Nincs az én életemben semmi különös. Van két szép gyermekem, a fiú négy és féléves, a kislány nyolchónapos. — Gyönyörű lehet, az a nyolchónapos baba... — Nagyon szeretem — csillan fel az apa szeme —, gyönyörködöm benne, élvezem a növekedését, a fejlődését. Az első gyerme­kem születésénél mindez kimaradt az éle­temből. Akkor végeztem esti tagozaton a gépiparit. Lekötött a tanulás. Munkám van bőven most is, családi házat építünk, de mégis többet lehetek együtt a feleségemmel és a gyerekekkel. A fiam segítökészségét, munkára álló két kicsi kezét, dolgozni akará­sát csodálom. És a feleségem munkabírását is. Ha legalább a mosást automata géppel végezhetné! De építkezünk ... Íme egy autószerviz kívülről és belülről. A turista elindul és lerobban a kocsija, neki gyors és precíz szolgáltatás kell. Ezt nyújtják a szerelők, miközben a majdani pecázásra és az épülő családi fészekre gondolnak. A mér­leg nyelve végül mégis helyrebillen, mert mindkét fél megkapja azt, amire szüksége van. FISTER MAGDA Kontár Gyula felvételei járási idegenforgalmi hivatal szervezésében az autócampingben elszállásolt turistacso­portok étkeztetését is el tudjuk látni. — Az autós turista gyorsan és jót akar enni, lehetőleg tiszta levegőjű, kellemes kör­nyezetben. Ételkínálatuk és az áraik mennyi­ben elégítik ki eme igényt? — Kínálatunkat a harmadik árkategóriájú csoportba való sorolás elfogadhatóbbá teszi a,családdal utazók számára is. Két szaká­csunk: Juhász János és Molnár István nem­csak a szívét-lelkét, hanem a hozzávalókat is beleadja az ételekbe. Az étlapot tanulmányozva a specialitások közül válogatok. — Mit takar az az ételnév, hogy bográcsgulyás motorest módra. — Ez kérem marhalábszárból készül, egy adag 160 gramm húst tartalmaz, az ára 10,30. i — A töltött sertéskaraj összetevői? — Nem titok. Csak az arányokat és a fűszerezést nem árulom el. A töltelék gom­ba, tojás, hagyma, apróra vágott sonkás szalámi keveréke. „Túzok módra" ízesítve. Egy adag ára 20,50. — A tűzdelt sajt, az étlap szerint ugyan­csak „túzok módra" készül. Tán csak nem formálják oly nagyra, mint e gyönyörű ma­dár? — Dehogy! Ez esetben sajt és sonkás szalámi az alapanyag, azt forgatjuk tojásba, morzsába és kirántva, tartármártással tálal­juk. Az ára 13 korona. — A felsorolt ételek közül melyek a „me­nők" ? — A rostélyos, a rántott szelet, a tűzdelt sajt, a pisztráng, a bográcsgulyás és a bable­­/es. Ez utóbbi kettőből töméntelen mennyi­séget adtunk el az elmúlt egy hónap alatt. Ha semmi más nem, de ez igazolja létjogo­sultságunkat. p IVI Kontár Gyula felvételei A Hét és az IBUSZ közös nyári képes versenye Nincs pontos kimutatásunk arról, hogy jelen­leg hány kastély, vár, várrom vagy régi kúria található Magyarország területén. A nemes­ség nagy száma a középkorban lehetővé tette, hogy szinte minden településen épít­senek legalább egy kúriát. A történelmi ese­mények azonban nem kedveztek az építke­zések fejlődésének. A török dúlás, a Habs­­burg-ellenes felkelések, az 1848-as szabad­ságharc és a későbbi korszak harcai is hoz­zájárultak a várak, kastélyok pusztulásához. Ennek ellenére egy részük fennmaradt ere­deti állapotában, vagy csak részben rongáló­dott meg, ezeket rekonstrukciós munkákkal Nayycenk — előtérben Széchenyi István szob­ra helyreállították. Mai számunkban a fertődi, nagycenki és a keszthelyi kastélyt, valamint a siklósi várat mutatjuk be. Fertőd háromezer lakosú község Nyugat- Magyarországon. Kastélyát magyar Versail­­lesnek is szokták nevezni, és nem véletlenül vonzza a hazai és külföldi turistákat. Egyike a legszebb magyarországi barokk vadászkas­télyoknak, építtetését 1720-ban az akkori tulajdonos, Esterházy József kezdte el Marti­­nelli olasz építész tervei alapján. Az 1720- ban épített eredeti rész képezi ma is a kastély legmagasabb részét. Ezt 1764— 1 766 között Esterházy Miklós császári gene­rális építtette át a mai formájára. A kastély fekvése és a hozzátartozó 230 hektáros park Versaillest idézi, az építészeti megoldások viszont a schönbrunni kastélyra hasonlíta­nak. Az építkezések befejezése után a kor sok jeles személyisége megfordult a kastély­ban, tulajdonosai vendégül látták Mária Te­réziát és II. Józsefet is. Nagyon hiresek voltak az Esterházy család által szervezett zenei rendezvények. Saját színházuk és udvari ze­nekaruk volt, ez utóbbi élén 30 éven keresz­tül Josef Haydn állt. 1790-ben Esterházy Miklós halálával a kastély veszített fényéből, a zenészeket és színészeket elbocsátották és a család elköltözött a kastélyból. A patkó alakú belső udvar, a kovácsoltvas­ból készült három kapu pedig a lakatosmun­ka mintapéldánya is lehetne. A kastély leg­szebb része a fogadóhelyiség, a Sala terrena. Padlója carrarai márványból készült, a fala­kat és a mennyezetet falfestményekkel és stukkóval diszitették. Az emeleten található az egymásba nyíló zenei és ünnepi szalon, Utazzunk M 00 I I ■ együtt! KASTÉLYOK ÉS VÁRAK aranyozott stukkódiszítés és francia gobeli­nek ékesítik ezeket a helyiségeket. A kastély­ban alakították ki a Haydn Múzeumot. Ere­detileg ebben a kastélyban találtatott Ester­házy világhírű képgyűjteménye, de ennek nagy részét átszállították Budapestre a Szépművészeti Múzeumba. A gyűjtemény legszebb darabja Rafael Esterházy Madon­nája volt. A nagycenki kastély építésére Zsigmond király adta ki a parancsot 1436-ban. Később többször átépítették, mai arculatát a 19. századi átépítéskor kapta, melyet Széchenyi István végeztetett el. A második világhábo­rúban a kastélyt teljesen elpusztították. Ala­pos rekonstrukciós munkába került, hogy napjainkra berendezhették mégis a Széche-KÉRDÉS: Siklós várában forgatták a kuruc-la­­banc kort idéző több részes tévéfil­met. melynek Zenthe Ferenc volt a főszereplője. Mi volt a film címe? nyi István Emlékmúzeumot, melyben a nagy politikus és gazdasági szakember életútját mutatják be. A kastély elválaszthatatlan ré­sze a 2,6 km hosszú hársfa sétány, melyet 1752-ben Széchenyi Antal felesége Barkó­­czy Zsuzsanna ültetett. A hársfasor végén találgató Széchenyi István fiának Bélának és feleségének a sírja. Széchenyi István a falu temetője mellett magasló mauzóleumban nyugszik. A keszthelyi Festetics-kastély a Magyar Népköztársaság harmadik legnagyobb kas­télya. 1745-ben kezdték építeni, mai formá­ját 1883—1887 között kapta. A kastélynak 101 szobája van, s a termekben jelenleg múzeumot rendeztek be, nagyrészt az ere­deti bútorokkal. A kastély legszebb része az 50 000 kötetet számláló Helikon könyvtár. A kastély külső díszítése is pazar, dombormű­­vek, szobrok sokasága ékesíti a falakat. A bejáratnál Festetics György szobrát láthat­juk, s a parkban is rengeteg szobrot helyez­tek el. Siklós — a vár első említése 1294-ből származik, amikor is a Siklós család tulajdo­na volt. 1394-ben a Garay család birtokába került. 1401-ben öt hónapon keresztül a várban raboskodott Zsigmond király. Később a vár gazdája a Perényi család lett, majd a 19. század közepétől Batthyány Kázmér, az 1848—49-es magyar forradalmi kormány külügyminiszterének tulajdona. A szabad­ságharc leverése után Batthyány Párizsba emigrált, ahol 1854-ben meghalt. Ez év márciusában a magyar kormány hazahozatta földi maradványait és Siklóson a várkápolná­ban temették el. A várat 1873-ban a Be­­nyovszky család vásárolta meg és 1943-ig az ő birtokuk is maradt. Az évszázadok folyamán a várat többször átépítették, így az eredeti középkori formáját már rég elveszí­tette, s ma inkább várkastélynak, semmint várnak nevezhetjük. A vár legszebb része a várkápolna, mely megőrizte 15. századból származó gótikus alapformáját. A várnak három bástyája van, ebből egyben ma étte­rem működik. A vár déli részén helyezték el a középkori igazságszolgáltatás múzeumát, a 17—18. századi bútorkiállítást, a pincék­ben pedig a hajdani kínzókamrákat tekinthe­ti meg a látogató. 5

Next

/
Thumbnails
Contents