A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-08-21 / 34. szám
Európa várakozással tekint Bécsre Július utolsó napján Bécsben befejeződött az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó utótalálkozó harmadik szakasza. A tanácskozásokat szeptember 22-én folytatják azzal a céllal, hogy az év végéig kidolgozzák és elfogadják a záródokumentumot. Mint azt olvasóink bizonyára tudják, ezeken az utótalálkozókon a 12 évvel ezelőtt aláirt helsinki konferencia záróokmánya alapján tanácskoznak. A most befejeződött utótalálkozó zárónapján felszólalt Bohuslav Chöoupek, hazánk külügyminisztere is. A többi szocialista ország küldöttjével összhangban azért szállt síkra, hogy a helsinki folyamat valamennyi kérdését kiegyensúlyozottan kezeljék, hogy megfelelő hangsúlyt kapjanak a katonai biztonság kulcsfontosságú kérdései, valamint a gazdasági, kereskedelmi együttműködés fejlesztése is. Külügyminiszterünk bizonyos csalódottságot fejezett ki amiatt, hogy a találkozót nem sikerült még befejezni. Rámutatott arra. hogy a bécsi utótalálkozó kezdete óta eltelt hét hónap alatt a 16 NATO-ország egyetlen javaslatot sem terjesztett elő a katonai biztonság területén, és ezt csak néhány nappal az egész találkozó eredetileg tervezett befejezése előtt tették meg. Mindez mutatja azokat a problémákat és nehézségeket, amelyekkel szövetségi rendszerünk országainak szembe kellett nézniük. A Varsói Szerződés tagállamai a nemzetközi politikában új gondolkodásmódot igyekeznek meghonosítani. Abból indulnak ki, hogy amikor a világon felhalmozott nukleáris fegyverkészletek az emberiség fennmaradását veszélyeztetik, nem lehet már régi módon megközelíteni a háború és a béke kérdését, mert a fegyverkezési hajsza nem erősíti a szemben álló felek biztonságát, hanem akadályozza az egyetemes biztonság megteremtését. Mint azt külügyminiszterünk is hangsúlyozta, minden népnek létérdeke létrehozni egy általános nemzetközi béke és biztonsági rendszert, szakaszosan felszámolni az évszázad végéig a nukleáris és a többi tömegpusztító fegyvert és minél szélesebb körű, kölcsönösen előnyös együttműködést kialakítani különböző területeken, korunk globális problémáinak megoldása érdekében. A nemzetközi helyzet az utóbbi időben úgy alakult, hogy lehetővé válik az események veszélyes menetének megállítása. A békés együttélés elősegíti a gazdasági együttműködést is. Külügyminiszterünk megismételte azt a korábbi javaslatát, hogy Prágában rendezzenek egy európai gazdasági fórumot. Kormányzatunk számol azzal, hogy e fórum mozgató erői a kereskedelmi, vállalkozói, bank- és tudományos körök képviselői lennének. A kereskedelmi együttműködésen kívül nem zárkózunk el a humanitárius együttműködés elöl sem. Külügyminiszterünk leszögezte, hogy egyedül az előítéletek konfrontációs hordalékától mentes együttműködés, a kiegyensúlyozott érdekek és az európai realitások tiszteletben tartása vezethet a humanitárius kérdések megoldásához. Ami minket illet — mondotta Bohuslav Chöoupek — újabb lépésekre készülünk. Támogatjuk az idegenforgalom bővülését, érdekünk, hogy a külföldi vendégek közvetlenül megismerkedhessenek országunk reális képével. Joggal zárhatta tehát külügyminiszterünk azzal beszédét, hogy Európa várakozással tekint Bécsre, reméli, hogy a találkozó még az idén fontos döntések elfogadásával befejeződik. STRASSER GYÖRGY A bécsi utótalálkozon július 31-én beszédet mondott Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter. Értékelte az eddigi tanácskozást és reményét fejezte ki, hogy a bécsi utótalálkozó elöreviszi az összeurópai folyamatot. Bohuslav Chnoupek Bécsben találkozott osztrák partnerével, Alois IVIockkal. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről és a két ország közti kapcsolatok fejlesztéséről. ■VISSZAPIILAWTÓ JULIUS—AUGUSZTUS '87 Francois Mitterrand francia államfő és Margaret Thatcher brit kor mányfö Párizsban ünnepélyes keretek közt kicserélte a La Man-SZERDA 29 che-csatorna alatti vasúti alagút megépítéséről szóló megállapodás ratifikációs okmányait. Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök ellen a repülőtéri búcsúztatásakor Colombóban támadást haj tott végre a díszegység egyik tagja. Gandhi — lélekjelenlétének kő CSÜTÖRTÖK 30 szönhetően — gyakorlatilag sebesülés nélkül úszta meg a támadást. Testőrei és a Sri Lanka i biztonsági emberek a támadót azonnal lefogták A devizaügyletek ellenőrzéséről, valamint a külkereskedelemről szóló törvényhez fogadott el kiegészítő javaslatot a japán kormány. Ennek célja, hogy megszi-PENTEK 31 goritsa a büntetéseket azon cégek ellen, amelyek megsértik a szocialista országokba irányuló kiviteli korlátozásokat, vagyis a COCOM-listát. Ladislav Gerle szövetségi miniszterelnök-helyettes meghívására hivatalos látogatásra hazánkba SZOMBAT 1 érkezett Brian Thomas Burke, Nyugat-Ausztrália miniszterelnöke. Jurij Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes szombaton és vasárnap Damaszkuszban tárgyalt. Fogadta öt Hafez Asszad államfő is. Áttekintették a közel- és VASÁRNAP 2 közép-keleti helyzetet, s elemezték, púként lehetne leghamarabb véget vetni az irak—iráni háborúnak a Biztonsági Tanács határozata alapján. Hosszas huzavonák után Szöulban a parlament épületében megkezdődtek a tárgyalások az alkotmányreformról. A kormányzó Demokratikus Igazság Párt és az el-HÉTFŐ 3 lenzéki Újraegyesítés Demokratikus Pártja képviselői augusztus 20-ig akarják kidolgozni az új délkoreai alkotmány tervezetét. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ismét tárgyalt Joaquim Alberto Chissanóval, a Frelimo párt elnökével. Mozambik államfőjével, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetuni-KEDD 4 óban. Megvitatták az együttműködés kérdéseit, valamint a jelenlegi mozambiki helyzetet, összefüggésben a dél-afrikai fejleményekkel. HÉTVÉGI IEVÉL Nem is volt az olyan régen, amikor az ember mindennapi beszélgetéseiben egy-egy mesterember nevét valamilyen jelzővel illették. Általában dicsérő jelzővel. Ilyeneket mondtak: aranykezű kőműves, derék ácslegény, precíz órás, becsületes kereskedő. Szó se róla, akkor is voltak csapnivaló mesterek, csak éppen kevesebben, mint manapság. Ráadásul azoknak akkor az álluk is felkopott, így aztán óhatatlanul megtörtént, hogy a hányaveti patkolókovács elszegődött kubikosnak, vagy elment házmesternek. Manapság ezt pályamódosításnak nevezzük. Ilyen pályamódosítások ma is vannak. De mert ma a kubiko/ást gépek végzik, a házmesterséget senki sem végzi — a pálya módosítások nem egészen a régiek. Olyasmik történnek inkább, hogy a buszvezető elmegy kőműveskedni, az asztalos bádogosmunkát vállal és televíziót javít a vasutas. Teszik mindezt hétvégeken, munkaidő után. tusiban. Lévén pedig az ilyen tevékenységek célja elsősorban a pénzkeresés, talaja pedig a szolgáltatások nem éppen eszményi állapota — nevük mellől a dicsérő jelző érthető módon lekopott, illetve hozzá sem ragadt. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyáltalán nem ragadt jelző a nevükhöz. Ragadt tehát, de egyik sem idézhető, merthogy ezek a jelzők nem szalonképesek. Mint ahogy az ilyen mesteremberek sem azok... Bizony, láttam én már autófényező kútásót, ami igen dicséretes lenne, ha utólag dicsérhetném is a munkáját Sajnos, nem tehetem, mert a munkája fabatkát sem ér, mi több, kárt okoz. Igaz, gyógyszervegyészt is láttam már dolgozni kőművesek mellett — mert hol fusizzon egy gyógyszervegyész? — de ő a maltert tisztességesen megkeverte, míg a kőműveskedő állatgondozó ebből a malterból olyan vakolatot „remekelt", hogy arra ránézni is rossz volt De nekem nem is azzal van bajom, ami a jelenség felszíne, hiszen a rossz mesterembert még ínségben sem veszi igénybe másodszor senki. Igazán aggasztónak azt találom, hogy a jelenség mögött ott csúfítanak a leromlott normák, s ezek a normák immár beszivárogtak az eredeti mesterségüket űző mesterek munkájába is. Tessék csak megnézni egy éppen tegnap átadott lakóházat, azonbelül a kőműves, az épületasztalos, a lakatos, a gumipadlózó vagy akár a villanyszerelő munkáját! Mi tagadás: gyakrabban elszomorító, mint örömteli. Az ő munkájuk mögött persze ott van az építésvezető, nemkülönben pedig a vállalatvezető rossz munkája is. Megbeszéltem a témát egy mesteremberrel is. Ő emigy „érvelt": kinek kell ma már az órás, amikor nyolcvan koronáért vehetek egy „dzsigitálkyt" ?/ Elromlik, eldobom. Miért ne, ha egy hétvégi falazással legalább tizenöt ilyen óra árát tudom megkeresni tusiban? Nem vitatkoztam tovább. Minek? A minap ismét találkoztam az illetővel, aki feltételezvén jóltájékozottságomat arról érdeklődött nálam, hogyan is lesz azzal az új vállalkozási formával január elsejétől? Merthogy ö meg a haverjai terveket szövögetnek. Már nevet is adtak a tervnek: Aranykéz Mondtam, én jobb nevet tudok. Ki vele, mondta, és én kimondtam, ő pedig megsértődött. Pedig tudja, hogy tudom: mit ér a munkája ? Ez van. 3
