A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)

1987-08-07 / 32. szám

◄ Ipolykeszi egyetlen épen maradt cse­lédházát négy család lakja pihenteti meg tekintetét a rokonságon. Örül a lelke, nem is tagadja: két fia, három leánya, no meg 9 unokája és 8 dédunokája van. Gyermekei saját házat építettek maguknak. — Mozgalmas életem volt — invitál takaros lakásukba a fiatalos mozgású nyugdíjas —, tizen valahány esztendő­sen már traktort vezettem. Nekem volt a faluban az első jogosítványom. Iskolá­ba leginkább csak télvíz idején jártam. Nyolc éves koromban már Kondor ura­ság földjén dolgoztam. A felszabadulás után mi, volt cselédek is kaptunk az elgazosodott birtokból. Sok hasznunk azonban nem lett belőle: gazdasági állatok, gépek, fölszerelés nélkül nem tudtunk mit kezdeni a parcellákkal... Házépítésbe fogtam. Nagy dolog volt ez, kérem. Amikor először léptem át a kész lakás küszöbét, bizony örömöm­ben elsírtam magam. A feleségem meg mellettem itatta az egereket. Apám 36 éven át mások kiszolgálója volt, én viszont a magam ura lettem. Mindez a demokráciának köszönhető. Párttag va­gyok. Kanyó István könnycseppet morzsol el az arcán. — Suhanc koromban — mereng — karácsonyra is mindössze egy fél kiló juhhúst tudott apánk hatunknak vásá­rolni, a köznapi étkezéseink nagyon ha­sonlítottak egymáshoz: legtöbbször bab váltakozott krumplival. Feleségem szobalány volt. Kicsi koromban édes­anyám nyűtt alsószoknyáiból varrt ru­hákat nekem. Most meg vasalt élű nad­rágot húzok, ha csak a boltba megyek is bevásárolni. Az unokám meg orvos­­tanhallgató! A hajdanvolt cselédek, meg ivadékaik közül többen a faluszéli „cselédsoron" építették fel új otthonaikat. Bodzsár Sándorék tizenöt esztendeje költözhet­tek lakásukba. Bekopogtatok hozzájuk. — Azon a területen — jegyzi meg az uzsonnázó házigazda —, ahol apu szol­gált, én most a saját magam gazdája vagyok. Cselédszobában éltünk, apus kocsis volt. Anyuska meg egy köcsög aludttejért egész nap dolgozott. Iskolá­ba nem mindig jártunk, még szombaton és vasárnap is munkára fogtak minket. Gyermekeimnek már szakma van a ke­zében. Bodzsár Sándor 1971 óta hnb-elnök, Ipolykeszi „polgármestere". Nagy Gyula gépész volt az uradalom­ban. Azonban iparosember létére sem keresett sokat. Szükség volt a munkájá­ra, kenyéradó gazdái mégsem becsül­ték túlságosan. Már Gyula bácsi nyug­díjas, a konyhakertben azért még dol­gozgat, és persze nyulakat tenyészt. A cselédsoron van már emeletes épület is. A házak előtt asszonyok beszélget­nek. Most ráérnek, tehetik. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei A Hét és az IBUSZ közös nyári képes versenye Nehéz lenne felsorolni az összes magyaror­szági kulturális-társadalmi rendezvényt, any­­nyira gazdag és változatos a kínálat. Ezért az alábbiakban csak a legismertebb és rend­szeresen ismétlődő fesztiválok felsorolására szorítkozunk. A Budapesti Tavaszi Fesztivált 1981-től minden évben március második felében ren­dezik meg. A fesztivál vendégei színházi ősbemutatók, koncertek, ismert magyar és külföldi művészek fellépésének lehetnek a részesei, s ebben az időszakban a kiállítótér-Utazzunk ^ POn | együtt! KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK ként rendezik. Jellege is más, mint az előző kettőé. Itt történelmi eseményeket eleveníte­nek fel, például lovagi fogatversenyt rendez­nek, korhű ruhába bújtatott harcosok közép­kori fegyverekkel vívnak meg egymással. A Balatonfüredi Anna-bál hagyománya 1825-ig vezethető vissza, akkor rendezték az ún. felsőbb körök az első helyi Anna-bált. Ez a hagyomány mindmáig él. A Debreceni Virágkarnevál — egyike a legeredetibb kulturális rendezvényeknek, melyre augusztus második felében kerül sor. [jftifel Ff. j W ül rrfffjm Sjgfeffi jt j Jak; $ ff ÍS ' !Ü! «! É !JJéI 51 11 .*i »tóé Jg a 1 & W, ’f® JÍJ vy • m I *JL A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Ju hangulat mek is új tárlatokkal várják a látogatókat. Évente 850—900 ezerre tehető a Budapesti Tavaszi Fesztivál résztvevőinek száma. Nagy vonzereje van a Győri Balett fellépéseinek, de az operettkedvelők is megtalálják a ma­guk szórakozását, 1 987-ben például Kálmán Imre Csárdáskirálynőjével arattak nagy si­kert. Gyulai Várjátékok — a középkori gyulai vár történelmi termeiben 1964 óta a nyári hóna­pokban rendszeresen szerveznek színházi előadásokat. Az első bátortalan kísérletek után született az elgondolás, hogy a gyulai Várszínház a magyar történelmi drámák be­mutatójának színtere legyen. Az utóbbi évti­zedben a történelmi drámákon kívül zenés játékokat, vígjátékokat is bemutattak mind magyar, mind pedig külföldi szerzőktől. A Szegedi Szabadtéri Játékok — színtere a neoromán stílusú szegedi dóm előtti tér. Ez egyben Magyarország legnagyobb szabad­téri színpada. A kitűnő akusztikájú Dóm téren már 1931-ben bemutatták Madách Imre világhírű drámáját. Az ember tragédi­áját, és 1933-tól — a háborús évek kivételé­vel — minden évben megtartják a mindmáig közkedvelt, és rangját tekintve a legelismer­tebb nyári szabadtéri játékokat. A Visegrádi és az Esztergomi Nyári Játé­kok ideje alatt — a gyulai és szegedi nagy­szabású színházi előadásokkal ellentétben — sokfajta esemény részesei lehetnek az idelátogatók. Népművészeti vásár, népi együttesek fellépése, pantomim, bábszínház, különböző zenei műfajok, kisszínpadok fel­vonultatásából áll az itteni kínálat, melyek közül a leglátványosabbak a visegrádi kö­zépkori játékok. A nyári hónapok alatt rend­szerint háromszor-négyszer Visegrád két napra középkori várossá alakul. Középkori hangulatot idéző vásárok, korhű öltözetbe bújtatott eladók zajától hangos a város és az sem meglepő, ha „valódi" királyi kíséretbe botlik vagy középkori lovagi tornák résztve­vőivel találkozik az ámuló turista. A hortobágyi, apajpusztai és nagyvázsonyi lovasnapok vonzzák a nyári rendezvények közül a legtöbb látogatót. Július első felében A gyulai var Hortobágy a színtere a háromnapos ünnep­ségnek, ilyenkor, a lovasnapok ideje alatt, emberek tömege látogat el a hires-neveze­­tes hortobágyi csárdába és a Mátai lóver­senypályára. Apajpuszta Budapest közelében, a Baja felé vezető főútvonal mentén elterülő település. A helyi rendezvény fő látványossága a lovas póló. A Nagyvázsonyi tovasnapokat a hortobágyi­val és az apajpusztaival ellentétben kétéven-KÉRDÉS: Hol tartják Magyarország legrégibb és legrangosabb szabadtéri színházi elő­adásait? Több mint millió legkülönfélébb fajta virág­ból készített kompozíciókban gyönyörköd­hetnek a Debrecen utcáin felvonulók. Mind ez ideig kulturális rendezvényeket is­mertettünk, de ne feledkezzünk meg a rend­szeresen ismétlődő rendezvényekről, mint amilyen a Budapesti Tavaszi és Őszi Vásár, az áprilisban megrendezett mezőgazdasági kiállítás, a Agromasexpo. A kultúrához a sport is hozzátartozik. Ezek közül két híres rendezvényt emelünk ki: a Budapesti IBUSZ-maratont az idén ren­dezték meg negyedszer, de máris a legna­gyobb tömegeket vonzó rendezvény Buda­pesten. Az idei versenybe például 4 000-en neveztek be. Hungaroring — rekordidő alatt építették fel Budapesttől nem messze az 1986-ban Bu­dapesten megrendezett Forma 1 verseny si­keres lebonyolítása érdekében a Hungarorin­­get. Azóta is több sikeres versenyt bonyolí­tottak le itt, 1987-ben például 8 nemzetközi verseny megrendezését tervezik, közülük a leghíresebb a Forma 1 verseny augusztus 7— 9-e között. Az összes fent említett rendezvényre az IBUSZ utazási iroda jegyeket biztosít az ér­deklődők számára. i 5

Next

/
Thumbnails
Contents