A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-08-07 / 32. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A Hét és az IBUSZ közös nyári képes versenye Miklósi Péter: TURIZMUS - APOSTOLOK LOVÁN Koller Sándor: POPTURMIX -interjú Fenyő Miklóssal Fister Magda: NYÁRON NAGYOBB A VESZÉLY Dénes György: A KÖLTŐI MÉZESHETEK Norbert Wiener: AZ AGY (elbeszélés) Címlapunkon Zsurzs Kati, Bordán Irén és Inna Csurikova, az Égető Eszter című tévéfilmsorozatban (Inkey Alice felvétele) A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. CsI. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 332—919 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsva/d Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král Pétemé Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6 Nyomja a Vychodoslovenské tlaőiame n. p., KoSice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavaterstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. KÖTŐDÉSEK — Gyakran vagyok időzavarban. Csakis azért engedhetem meg magamnak, hogy pedagógusként, közéleti emberként, néprajzosként is a legtöbbet nyújtsam, mert a szüleim mindenben támogatnak. Sőt, nemcsak támogatnak! Céljaim az ő céljuk, örömeim az ö örömük. Fia történetesen éjfélkor érek haza, akkor az anyu felkel és elmondja, ki keresett aznap, átadja az üzeneteket és még beszélgetünk is egy jót. Az apu kölcsönadja a Moszkvicsát a Csalló ügyeit intézni —, éppen tegnap történt, hogy az autó útközben elromlott, úgy húzattak haza, ma egész nap a javításán dolgozik, remélem sikerrel... — A családi indíttatásról, a Csemadok somorjai (Samorín) helyi szervezetéhez való szoros kötődésről el kell mondani,.hogy nem újkeletű, nem akkortól datálódik, amikor Marika közreműködésével megalakult a Csalló Népművészeti Együttes és annak zenekara. Somorján még sokan emlékeznek a kezdeti évekre, amikor színjátszó együttesükkel járták a vidéket, ez volt az az amatőr színjátszó együttes, amelyből a Matesz is toborozott tagokat. — Édesapám is aktiv tagja volt ennek a színjátszó csoportnak. Emlékszem, egyszer feketére mázolva jött haza — mert ő alakította a Gül babát — és sokáig kínlódott a mosdó fölött, mire ismét visszanyerte az eredeti arcszinét. Édesanyám, bár nem színpadi szereplőként, de mindenüvé elkísérte a csoportot. Itt kezdődött az a családi hagyomány, hogy örülni tudunk egymás sikerének. — Munkahelyem a nagyiégi (Lehnice) magyar tannyelvű általános iskola. Matematika-zene szakos pedagógus vagyok. Szeretem azt az iskolát, a gyerekeket, a kollégákat is, a falut is megszerettem. Kollégáim azzal segítik Csalló-beli és néprajzi gyűjtő munkásságomat, hogy eljönnek és megnézik a műsort, véleményt mondanak, felhívják a figyelmemet egy-egy rólunk szóló újságcikkre. Iskolánk jó hírét igyekszem öregbíteni azzal, hogy citerazenekart szervezek a tanulókból. Most már furulyásaink és énekeseink is vannak. Már túl vagyunk az első sikeres fellépéseken. — Vagyis az iskolának, falunak is van haszna matematika szakosságon kívüli szenvedélyedből. — A gyerekek adják az erőt a további munkához. Amikor nagyon elegem van a zsűrizések következetlenségeiből, a szervezési pontatlanságokból, amikor már-már hitemet veszítem, akkor jönnek a gyerekek és elkezdenek noszogatni: Tanító néni, mikor lesz már próba? Citerázzunk már egy kicsit! Sajnos, országos versenyben nem tudom őket indítani. Nincs megfelelő „skatulya”, melybe beleférnének. — Tegyük most félre a népművészeti együttesek körüli problémákat Beszéljük rólad. Például arról, kikből áll a baráti köröd? — Elsősorban néprajzosokból, a Csalló volt és jelenlegi tagjaiból. Bár az újakkal még csak most barátkozom. Legnagyobb örömöm, ha autóbusszal utazunk és azt veszem észre, hogy már nem a popzene vagy a kemény rock szól a magnóból, hanem a dalainkat éneklik. Ezzel könnyen levesznek a lábamról. A régi csatlósokkal élő a kapcsolat. Főleg mostanában, mert elhatároztuk, hogy a tizedik évfordulóra összehozzuk az eredeti gárdát. Otthonülő típus vagyok, már amikor Somorján vagyok, így gyakran felke-ÜRGE MÁRIA tanítónő, a Csalló zenekar vezetője * • resnek, ki sem teszem a házból a lábam, mégis mindenről értesülök. • — Lokálpatrióta vagy? — Igen. Ha valami somorjai, az mindig szebb. Itthon tudok csak pihenni, erőt gyűjteni. Számomra az otthon a létbiztonság. Innen tágul a világ. — Néprajzi gyüjtőutaid? — Mit gyűjtesz leginkább? — Első gyűjtőutam Léghez köt. Azóta az ottani gyerekekkel is végeztünk már Légen gyűjtést és az anyagot színpadra is vittük. Főleg gyermekjátékokat. Azután tovább tágult a kör, s a Somorjától távolabb eső falvakba is eljutottam. Mégis lelkiismeretfurdalásom van, mert a Zoboralját jobban ismerem. Ez tán a Nyitrán töltött főiskolai éveknek,tán Jókai Marikához fűződő barátságomnak köszönhető. — Zenészek után kutatok. Harmonikást, citerást könnyebb találni, hegedűst még csak egyet találtam. Népdalokat és gyermekjátékokat is gyűjtök. A Csalló számára táncos szokásokat, nem hagyhatom elveszni a táncrendre, a báli szokásokra vonatkozó néprajzi adatokat. Ezt az együttesben hasznosítjuk. / — Tanult vagy amatőr néprajzosnak tartod-e magad? — Az egész néprajzos tevékenységem szorosan összefonódik a Csallóval. De meghatározó az a tény is, hogy Nyitrán Ág Tibor tanította a szolfézst. Ma intonáció néven ismerik ezt a szót. Alakult ott akkor egy néptánccsoport én is jelentkeztem, persze táncosnak. De azt mondták, hogy zenekar nélkül semmit sem ér a csoport és a zenekart a zene szakosoknak „illik" kiállítani, így nyomtak a kezembe egy citerát. Akkor láttam életemben először ezt a hangszert. Megbarátkoztunk, később már meg is szólalt, két hónap múltával néhány dalt tűrhetően eljátszottam. Már kezdett érdekelni a dolog. Felkerestem egy idős nyárasdi citerást, tőle is eltanultam néhány fogást. Akkor felkeresett Presinszky Lajos és azt mondta, hogy ö már mindent megbeszélt az édesa-KÖTŐDÉSEK pámmal és én vállaljam el Somorján a citerazenekar alakítását. Ezek a hetek egyben a Csalló alakulásának hetei-hónapjai is. így lettem a zenekar vezetője. Abból az időből ered az a kedves szokás, hogy fellépés előtt a „varázsfésümmeT megfésülöm a gyerekeket. Most, amikor ismét tiz-tizenkét éves lányokból, fiúkból alakult parasztzenekart vezettem el a hangszerrel való ismerkedéstől az Országos Népművészeti Fesztiválon szerzett nagydíj harmadik fokozatáig sem maradt el a „varázsfésű" alkalmazása. — Ezzel oldod a lámpaláz okozta feszültséget? — Nem, csak játszunk. Szeretek játszani, főleg, ha gyerekekkel van dolgom. Játékosan megoldani a problémát mindig könnyebb. — Milyen viszonyban vagy a hangszereiddel? — Először volt a már említett citera. Kölcsönbe persze. Díszes volt, de a hangja gyatra. Azután következett a brácsa, amely nem is brácsa volt, hanem hegedű, eredeti tulajdonosa pedig a fotós Gyökeres György. Azt a hegedűt alakítottuk át brácsává. Le is kötődtem a kontrához, mindig úgy alakul, hogy éppen ebből nincs utánpótlás. Később sok gonddal és családi összeköttetéssel hozzájutottam egy dorombhoz. így lett gazdagabb és sokrétűbb a zenekar szólása. Most egy nyenyerével barátkozom, ezt úgy értsd, hogy a szerkezeti elemeit, a hangolási technikáját a Néprajzi Lexikonból és más zenei könyvekből tudom csak megtanulni. — Fontos kötődésed még... — Ki ne hagyjuk! A Hid Vegyeskar. Nagyon szeretek énekelni. Szeretem azt a társaságot. Abban az a jó. hogy csak egy vagyok a sok közül és nincs vezetői felelősség, nem kell mást tennem, mint tiszta szívből énekelnem ... — Miért vállalod mégis a gyűjtés, a zenekarvezetés felelősségét? Aki belekóstol a néprajzi gyűjtőmunka örömébe, aki átéli azt a csodát, hogy ismeretlenül bekopogok egy emberhez, és két-három órai beszélgetés után jóbarátként válunk el, akinek volt alkalma fellelni egy gömöri népdal változatát a Zoboralján az többé nem szabadul, a múlt értékei fogva tartják. Fáj, hogy a gyűjtött anyagot nincs időm azonnal feldolgozni, közreadni. Talán valamit segítene, ha az Országos Népművészeti Fesztivál műsorfüzetében az előző évi gyűjtés adatközlőinek nevét közzétennénk. Hadd lássák az emberek, hogy nem hiába töltötték velünk az időt. Az anyag azért nem vész el. Talán nyugdíjas koromban lesz időm feldolgozni. A Csalióhoz a szereplés sikerélménye is köt. A jól sikerült fellépés új erőt ad. A közönség lelkesedése nem feledhető. Ilyen gyönyörű, dédelgetett emlékem a Csalló ötéves fennállása alkalmából rendezett fellépés. A közönség vastapssal kisérte be a színpadra a zenekart és persze a táncosokat is. Olyan fonal ez, amely köldökzsinórként köt. Éreztem, hogy tudják: nekik játszunk, táncolunk. Lelkében mindenki táncos és zenész lett. Másik szakomat, a matematikát is szeretem. Tanítani is szeretem. Átérzem a felelősséget: a matematikáé a jövő. így fonódik össze lényemben, munkámban a múlt és a jövendő. FISTER MAGDA 2
