A Hét 1987/2 (32. évfolyam, 27-52. szám)
1987-08-07 / 32. szám
Az országos vita kezdetén Megkezdődött az országos vita az átlami vállalatról szóló törvénytervezetről. A tervezetet a CSKP Központi Bizottsága és a Szövetségi Kormány hozta nyilvánosságra július 18-án. A vita 1987. október 31-ig tart. Az illetékes szervek minden javaslatot mérlegelnek úgy, hogy a várhatólag 1988. február elején elfogadásra kerülő törvény a dolgozók javaslatait messzemenően figyelembe vehesse. A törvénytervezet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági mechanizmusa átépítésének irányelveiből indul ki, tulajdonképpen ezeket az elveket konkretizálja. A törvény célja a valóban intenzív gazdálkodás megteremtése, amely ugyan már az elmúlt évek szinte valamennyi gazdasági dokumentumában benne volt, de a gyakoriat a működö irányítási rendszer nem hatott elég következetesen ebbe az irányba. Nem kétséges, hogy az új vállalati törvény gyökeresen átalakíthatja gazdaságirányítási rendünket. A törvénytervezet legfőbb eleme, hogy lényegesen kiszélesíti a vállalatok jogait, megnő a gazdálkodói önállóság. A törvénytervezet értelmében a vállalatok munkájukat az állami terv alapján alakítják ki, de annak megvalósítása már az önelszámolás, az önfinanszírozás és a rentabilitás elvei szerint történik. Arról van tehát szó, hogy a vállalati kollektívák a választott vezetőkkel az élen maguk döntsenek a vállalatot érintő minden termelési és szociális kérdésben. A szocialista önigazgatás elve teljesen újszerű a tervezetben. Az önigazgatás abban a formában valósul meg, hogy az egész kollektíva és társadalmi szervezetei részt vesznek a vállalat irányításában, a legfontosabb döntések előkészítésében, teljesítésük ellenőrzésében. valamint azáltal, hogy a gazdasági vezetők választhatók lesznek. A gazdasági vezetők megválasztása szintén újszerű momentum állami vállalataink irányításában. A törvénytervezet 24. cikkelye kimondja, hogy a vállalat igazgatóját az illetékes önigazgatási szerv titkos szavazással választja meg, rendszerint ötéves időszakra és ez a szerv hívja is vissza. Az igazgató megválasztására és visszahívására vonatkozó javaslatot a vállalat alapítója terjeszti elő a dolgozó kollektíva tanácsában történt megtárgyalás után. Kimondja továbbá a cikkely azt is, hogy az igazgatói munkakör betöltésére a jelölteket olyan jelentkezők közül választják ki, akik magasfokú politikai, szakmai és erkölcsi feltételekkel rendelkeznek e funkció betöltéséhez, mégpedig rendszerint a vállalat alapítója által kiirt pályázati eljárás eredményei alapján. Az elképzelések szerint a törvény 1988 és 1990 között fokozatosan lépne majd érvénybe. Alapvető követelmény azonban, hogy a 9. ötéves terv előkészitésének idejében már rendelkezésre álljon a vállalatról szóló törvény. E törvény rendelkezései nem vonatkoznak a szövetkezeti vállalatokra és szövetkezeti szervezetekre, feltételezhetően ezeket majd külön törvény szabályozza. Az október 31-ig tartó vitában az irányító szervek konstruktív kezdeményezést várnak a Nemzeti Front tagszervezeteitől, így a Csemadok tagjaitól is. Szerkesztőségünk is szívesen közöl olvasói véleményeket e törvénytervezetről. STRASSER GYÖRGY A Csehszlovák Néphadsereg és a szovjet hadsereg szárazföldi egységei július 15. és 21. között hadgyakorlatot tartottak, amelyet Viktor Jermakov vezérezredes, a hazánkban állomásozó középső szovjet hadseregcsoport parancsnoka vezetett. A stockholmi konferencia záródokumentumával összhangban a gyakorlatot 18 országból érkezett 34 megfigyelő nézte végig. VISSZAPIILANTÓ JÚLIUS '87 Afganisztánban fél évvel meghosszabbították a hat hónappal ezelőtt meghirdetett egyoldalú tűzszünetet. A kabuli döntés annak bizonyítéka, hogy a kormány az Afganisztán körüli helyzet bé-SZERDA 15 kés rendezésére törekszik. Az afgán sajtó nyilvánosságra hozta az ország új alkotmányának tervezetét, s ezzel össznépi vitára bocsátotta azt. Ulánbátorban nyilvánosságra hozták a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak a határozatát CSÜTÖRTÖK 16 a népgazdasági tervezés javítására és a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére vonatkozó intézkedésekről. Gustáv Husák köztársasági elnök Lányban fogadta Alois Mockot, az Osztrák Köztársaság szövetségi alkancellárját, külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson PÉNTEK 17 tartózkodott hazánkban. A találkozón nagyra értékelték a csehszlovák-osztrák kapcsolatok pozitív fejlődését. Befejeződtek a szovjet—magyar kormányfői tárgyalások. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára még pénteken fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP KB PB tagját, a minisztertanács elnökét. A talál-SZOMBAT 18 közön a szovjet vezető kiemelte az SZKP KB júniusi ülésének határozatait, amelyek a gazdasági, politikai és társadalmi változások meggyorsítását szorgalmazzák. A dél-libanoni Szidon város térségében tovább folytatódtak a heves összecsapások az Amal síita mozgalom és a palesztin szerve-VASÁRNAP 19 zetek fegyveresei között. Hírügynökségi jelentések szerint a harcoknak több mint húsz halálos és sebesült áldozata van. A Közös Piac külügyminiszterei Brüsszelben kétnapos ülést kezdtek az EGK Egyesült Államokhoz és Japánhoz fűződő viszonyáról. HÉTFŐ 20 A tárgyalások napirendjén szerepelnek a kiélezett francia—iráni kapcsolatok. Várkonyi F*éter magyar külügyminiszter hivatalos látogatásra az NSZK fővárosba érkezett. Nyugatnémet kollégájával a kétoldalú viszonyról és a kelet—nyugati kapcsolatokról folytat tárgyaié-KEDD 21 sokat. Mindkét fél nagy figyelmet szentel az európai biztonság ügyének, beleértve a leszerelést és a fegyverzetellenőrzés kérdéskörét is. HÉTVÉGI LEVÉL Azért ültem az írógéphez, hogy a munkáról írjak. Szokatlan téma ilyenkor nyár végén, amikor minden ember a szabadságát tölti, pihen az egész évi munka után, de most is, sőt amiről szólok, az éppen most aktuális. Sokan, a középkorúak és az idősebbek még jól emlékeznek fiatalkoruk nyári szünideire, amikor a pihenésre szánt időt különböző nyári munkákra: aratásra, cséplésre, gyümölcsszedésre fordították, egyrészt hogy segítsék a népgazdaságot, másrészt hogy keressenek egy kis zsebpénzt, mert abban az időben minden fiatalnak jólesett egy kis mellékes. Én magam is, városi létemre, dolgoztam és külön élmény volt számomra a mezőgazdasági munka. Nem törődtünk azzal, hogy reggel ötkor kellett felkelni és késő estig a határban dolgoztunk. Ráadásul a munkánkért bár keveset, de fizetést is kaptunk. Volt azért idő pihenésre is, mert a hátralevő 2—3 hetet rendszerint a nagymamánál töltöttük. Mindez akkor jutott az eszembe, amikor ismerőseimmel gyerekeinkről és a nyári szünidőről beszélgettünk. Egyetemista gyerekeinket nyári gyakorlatra osztották be, ami nagyon helyes, ám mindkettő az első napon azzal jött haza, hogy a munkahelyen, ahol jelentkezniük kellett, nincs számukra munka és csak arra kérik őket, hogy munkaidő alatt ne olvassanak és ne kártyázzanakI Nem kutattam utána, hogy más üzemek hogy jártak el, hogyan osztották be a fiatalokat de ez az eset felháborított Amikor az én korosztályom fiatal volt minket arra tanítottak, hogy a munka nemesit és aki nem dolgozik, az ne is egyék! Éppen mi, akik magunkévá tettük e jelszókat, gyerekeinket nem tanítjuk meg dolgozni? Hogyan használják ki ismereteiket a gyakorlatban az olyan fiatalok, akiket nem jól irányítunk. Legtöbbször ahelyett, hogy magyaráznánk nekik, nincs hozzájuk türelmünk. A másik dolog a fizetés. Hallottam a rádióban egy riportot amelyben gimnazisták őszintén bírálták a nyári társadalmi munkákat Azt mondták, hogy bár úgy dolgoznak akár a felnőttek, de a fizetés csak éppen arra elég, hogy kifizessék a szállást és az ennivalót Ilyen problémák nagyon elrontják a fiatalok munkakedvét Hiába fogjuk azt mondani a gyerekeknek, hogy emberi közösségben étünk és ahogyan dolgozni fognak úgy élnek majd. Nagyon hamar észreveszik, saját bőrükön tapasztalják a hanyagságot, nemtörődömséget a munkahelyeken, és törvényszerű az, hogy az emberek többsége jóra is rosszra is hajlik, s hogy mi győz benne, mi erősödik meg lényegében, az a környezettől függ. Az elismeréssel sem szabad fukarkodni. Nem lehet a fiatalt elintézni kézlegyintéssel, mondván, te még fiatal vagy nem értesz hozzá; magyarázni kell neki és ha a munkája sikerül és elismerik a kezdeti dicséret hatására alakul ki benne az a jó érzés, ami később felnőtt korban is elég jutalomnak. Nem engedhetjük meg, hogy a fiatalok abban a hitben éljenek, hogy értékmérő munka nélkül mesebeli javakra lehet szert tenni. Lehetséges, hogy egyeseknek ideig-óráig hasznot hoz az ügyeskedés De a becsületesen élő és dolgozó emberek — s ők vannak többségben — érvényt szereznek annak a társadalmi igazságnak, hogy: mindenki munkája szerint részesülhet a javakból. Mi felnőttek nem feledhetjük, hogy a felnövekvő nemzedék mindig az elődök vonásait hordozza jellemén. 3
