A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-23 / 4. szám
— Nem számoltam. — Nem lenne egyszerűbb kiírni egy feltűnő helyre? — Annyi körlevél, meghívó, felhívás lóg már mindenfelé, hogy oda se figyelnek rá. Ha sikert akarunk, külön kell szólni mindenkihez. Egy idős szaki mondja, hangjában némi indulattal: — Lapozza végig a napilapok hirdetéseit! Gyárak, intézmények csak úgy vadásznak ott a munkaerőre. Aztán, ha már kapun belül van az illető, lényegesen kevesebbet törődnek azzal, hogy mit csinál. Vagy pedig rosszul értelmezik a törődést: sorra kapja a különböző juttatásokat, de hogy értékes munkát végez-e, azt már kevésbé ellenőrzik. Mit gondol, miért fogy el innen-onnan a gyári, az üzemi törzsgárda. Egy részük nyugdíjba megy, a többiek pedig oda mennek, ahol a munkahelyváltoztatás keretében magasabb órabért kapnak. Ezért esnek szét a kisebb-nagyobb kollektívák, és amíg újabbak alakulnak, az bizony eltart egy ideig. Ugyanabban a nagyvállalatban az ifjúsági funkcionáriusként is tevékenykedő művezető mondja: — Mit lát a fiatal az idősebbektől? ' Sajnos, olykor rosszat is. Az iskolából hozzánk kerülő fiatalok zöme még teli van tettvággyal. Előfordul, hogy az igyekezetüket fölösleges stréberkedésnek veszik a többiek. Tavaly például három szakmunkáslevéllel rendelkező fiatal azért akart elmenni tőlünk, mert az idősebbek állandóan piszkálták őket. Áttettük őket egy más brigádba, és a három fiú ma is nálunk van. Most olyan közösségben vannak, ahol a csoportvezető nemcsak a szakmáját szereti, hanem jó légkört teremtve az emberekkel is tud bánni. Megkívánja a munkát, de el is ismeri a jó teljesítményt. — Hány ehhez hasonló brigád van a vállalatnál? — Sajnos, a meglévőknek csak mintegy harmada ilyen. „A kedvező tendenciák ellenére józanul látnunk kell a problémákat és a fogyatékosságokat is. Nem téveszthetjük szem elől. hogy a kongresszusi gondolatok nem minden szakaszon valósulnak meg a szükséges ütemben. Ennek fő akadálya a szokás hatalma, a túlzott kényelemszeretet, a már megszokott gyakorlat megváltoztatását célzó hajlandóságok hiánya és a kitaposott utak követésére szorítkozó igyekezet. Növekszik az olyan vezető dolgozók és tisztségviselők száma, akik keresik és követik az igényesebb feladatok teljesítésének új útjait, de különféle területeken és irányítási szinteken még mindig sok az olyan ember, aki szóban ugyan egyetért a kongresszusi határozatokkal, ám régi módon cselekszik. " — mondta Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 1986 őszén tartott. 4. ülésén. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Torma János 13 Téli Universiade a Tátrában Egy hónap múlva, február 21. és 28. között nálunk találkoznak a világ legjobb főiskolás sportolói a Téli Universiadén. A színhely a Magas- és az Alacsony-Tátra, illetve a jégkorongozók Poprádban, Liptovský Mikulášban és Spišská Nová Vesben mérkőznek meg egymással. Az Universiade kétségkívül az év legnagyobb nemzetközi sporteseménye lesz hazánkban, ezért megkértük Balogh Gézát, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának alelnökét, a Téli Universiade szervezőbizottságának alelnökét, hogy tájékoztassa olvasóinkat. • Hová rangsorolják az Universiadét a nemzetközi sportéletben és milyen megfontolásból vállalkoztunk a lebonyolítására ? —- Az Universiadénak és a Főiskolai Sportok Nemzetközi Szövetségének (FISU) rangja van. Ez az egyetlen nemzetközi szövetség, amely a főiskolás sportolókat tömöríti és több mint 80 tagországa van. Kétévenként rendezi meg a Nyári, illetve a Téli Universiadét, tehát gyakrabban, mint az olimpiai játékokat. Ezek néha — elsősorban a Téli Universiadék esetében — részvétel és színvonal tekintetében vetekszenek az olimpiai játékokkal. Hogy miért kétévenként rendezzük? Mert a főiskolai tanulmányok általában minden országban 4—5 évig tartanak, és így minden főiskolás sportolónak legalább egyszer alkalma van a részvételre. A soron következő Téli Universiade lebonyolítására többféle megfontolásból vállalkoztunk. Először is nálunk a főiskolás sportnak gazdag hagyományai vannak, erkölcsi kötelezettségünknek tartottuk, hogy vállaljuk a rendezést. Másodszor szeretnénk népszerűsíteni téli sportközpontjainkat, Szlovákiát, hazánkat, szocialista társadalmi rendszerünk előnyeit, mert meg akarjuk pályázni az 1991. évi sívilágbajnokságot alpesi számokban, amelyet Jasnában rendeznénk. • Milyenek az esélyeink ? — Elég jók. Jasnában már rendeztünk junior VB-t, női Világ Kupa futamokat és mindenki elégedett volt. Jómagam részt vettem a Nemzetközi Síszövetség (FIS) legutolsó kongresszusán Vancouverben, ahol a szavazáskor a második helyre kerültünk és megelőztük még a házigazda kanadaiakat is. A végső döntésre 1988-ban a FIS isztambuli kongresszusán kerül sor. Legnagyobb ellenfelünk Szófia, amely csak hajszál híján maradt le az 1992. évi olimpia rendezéséről. Reméljük, hogy bolgár barátaink újfent az olimpiára összpontosítanak és a világbajnokság rendezési jogát átengedik nekünk. Minden esélyünk megvan rá, hogy nekünk ítéljék oda az 1991. évi sívilágbajnokság rendezési jogát alpesi számokban. Először lenne alpesi sí-VB szocialista országban. • Hogy készültünk fel a világ legjobb főiskolás sportolóinak fogadására és hol zajlanak majd a Téli Universiade versenyei? — A Téli Universiade központja a Csorbatón lesz, ahol szabályos olimpiai falut nyitunk. A műkorcsolyázók kivételével, akiket a közeli Poprádban helyezünk el, hogy közel legyenek a verseny színhelyéhez a téli stadionhoz, a többiek valamennyien az olimpiai faluban laknak. Ez teljes mértékben megfelel a FISU és a mi elképzeléseinknek, hogy a rendezvény ne csak versenysorozat, hanem társadalmi esemény is legyen. Hogy a különböző népek fiai együtt legyenek, barátkozzanak, ismerkedjenek, ápolják a kölcsönös megértés és együttműködés szellemét. Primo Nebiolo, a FISU olasz elnöke mondta, amikor a múlt év elején Bratislavában járt a szövetség kongresszusán, hogy a mi szervezetünk nem ismeri a bojkottot, politikai zsarolást, mi egy meghitt, öszszetartó család vagyunk. Meggyőződé sem, hogy így lesz ez a Tátrában is. Adós maradtam a helyszínekkel. A klasszikus számok versenyét Csorbatón rendezzük, ahol 1970-ben elég sikeres világbajnokságot bonyolítottunk le. Az alpesi, lesikló számok Jasnában lesznek. Ez a színhely is jól vizsgázott már a Világ Kupa futamokon és nem sokkal az Universiade után újabb női futam lesz Jasnában. A jégkorongozók a már említett három város téli stadionjaiban játszanak, a műkorcsolyázók is a poprádi téli stadionban mutatkoznak be. Az összes létesítményt felújítottuk, korszerűsítettük, ötvenmillió koronát fordítottunk rá. A FISU és maga Nebiolo elnök már a múlt év elején megelégedéssel állapította meg, hogy minden a legnagyobb rendben várja a sportolókat. • Hány.ország sportolóinak a részvételére számítunk, kik lesznek itt a nevesebb versenyzők, esetleg a nemzetközi sportélet prominens személyei közül? — November végéig kellett nevezni, de mi kitoltuk a nevezési határidőt és eddig 27 ország nevezett be hivatalosan, illetve Spanyolország és Franciaország telefonon jelezte részvételét. Velük tehát 29-re emelkedett a résztvevő országok száma és eddig — rajtuk kívül — 1 020 sportolót neveztek be, tehát majdnem annyit, mint a legutóbbi zágrábi téli olimpiára. Soha még ilyen népes mezőny nem gyűlt össze a Téli Universiadén. Először indul az NDK, Afganisztán és további országok. A név szerinti nevezést január 21-ig kell közölni, erre vonatkozólag tehát még semmi bizonyosat nem mondhatok. Biztos, hogy itt lesz Toni Innauer osztrák síugró világbajnok, aki már járt is a közelmúltban a helyszínen. Jégkorongban 9 ország nevezett, de még ez a szám sem végleges. A kanadaiak az olimpiai csapat magvát küldik, amelyben a profi liga számos várományosa játszik. Nálunk is megszakad akkor a jégkorongliga, hogy a legjobbak indulhassanak az Universiadén. Dél-Korea, a legközelebbi nyári olimpiai játékok rendezője, 57 tagú különítményt küld, s jelezte részvételét a sportügyi miniszter, az olimpiai játékok rendezőbizottságának elnöke. Valószínűleg eljön Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is. PALÁGYI LAJOS
