A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 4. szám

Kedves olvasóink! Popzenével foglalkozó rovatunkban számos sikerszerzemény előadóival, azaz David Bowie énekessel és a magyarországi Neoton Famíliával foglalkozunk bőveb­ben — ezúttal megint innen-on­­nan! A rock kaméleonja A rock világában így nevezik David Bowiet, azt a kitűnő rockzenészt, ki­nek előadásmódja, stílusa elsősorban az igényes zenehallgatókhoz szól. Az énekes 1948. május 26-án született Angliában, s már gyermekkorában vonzódott a könnyű műfaj iránt. Igazi sztárrá csak a hetvenes. évek végén lett, amikor felkerült a popranglétrára ; szokatlan megjelenésével, érdekes előadásmódjával és hangszínével, va­lamint exkluzív műsoraival különböző korosztályok érdeklődését keltette fel. A kiismerhetetlen, csapongó David máig is jobbnál-jobb dalokkal rukkol elő, s tehetsége szinte páratlan. Nem­csak a rock területén, hanem a film­­művészetben is számos szép sikert ért el, együtt forgatott a világhírű színésznővel, Marlene Dietrich-hel is. Extázis helyett jó sok finom csoki massza ... A Neoton Família az a magyar együt­tes, mely iránt külföldön talán na­gyobb az érdeklődés, mint hazájában. Spanyolország, Japán, Dél-Korea, Dánia, az NSZK, a Szovjetunió, az NDK, Svédország, Lengyelország, Brazília stb. közönsége már tudja, hogy ez a csapat bárhol és bármikor kellőképpen reprezentálja hazája popzenéjét. Nem véletlenül nyerték meg a tokiói Yamaha fesztivált, való­ban kiérdemelt jutalom „hullott" az ölükbe. A Pragokoncert nemzetközi osztá­lyának igazgatójától, dr. Milan Novák­­tól tudtam meg, hogy a csapat az idén Csehszlovákiába is ellátogat. írásom­mal ezért az 1980-tól napjainkig ter­jedő, néha bizony göröngyös útjuk egy-egy állomását villantom fel — a teljesség igénye nélkül. KEZDJÜK A KÖZEPÉN A hetvenes évek kezdetén a szakem­berek és a közönség jelentős része is a hasát fogva nevetett, amikor egy-két hírfoszlány a Neoton hosszútávú, gaz­dag jövőjéről jósolgatott. A csapat ebben az időben ugyanis annyira a popmezöny végén kullogott, hogy még optimista szemmel nézve is le­hetetlennek tűnt a magasabb szintre való „felkapaszkodásuk". És mégis! Talán a szerencséjüknek köszönhetik, hogy a MHV elsősorban anyagilag kezdte támogatni a csapatot, annak érdekében, hogy a külföldi poppiacot meghódítsák. Mindez nem volt- elég! Változtatni kellett a zenei hangzásvi­lágon is, ezért az ABBA arculatát, az eurodiszkó stílusjegyeit próbálták le­­kopírozni. Egyre több könnyű, egysze­rű, épp ezért fülbemászó muzsika ke­rült ki a zenekar műhelyéből, mígnem megjelent egy biztos sláger. A NEOTON HAJÓRA SZÁLL A Santa Maria egészen a japán parto­kig sodorta a csapatot, ahol már a Toshiba-EMI hanglemeztársaság kép­viselői várták őket, hogy szerződést sok zenés film főszerepét játszotta. Többéves hallgatás követte ezt a termékeny időszakát, majd legutóbb 1983-ban újra megjelent a legnép­szerűbb sztárok névjegyzékén. A „Let's Dance" című dala hónapokig uralta a világ slágerlistáit, a tini lányok meg szájtátva csodálták ezt az „isme­retlenségből" egyszerre feltűnő ele­gáns megjelenésű urat. Újabb alkotá­sait a színház és a képzőművészet terén is megpróbálta hasznosítani, s egy ideig az irodalombarátok is ismer­kedhettek személyiségével, egyéni lá­tásmódjával. Legutóbbi nagy meglepetése az volt, amikor Tina Turner egyik kon­certjének kellős közepén megjelent a színpadon, s közösen az énekesnővel egy táncot lejtett. Itt hangzott el elő­ször közős daluk is, mely elsöprő si­kert hozott. Bowie persze nem utasí­totta vissza Bob Geldof felkérését sem, így az afrikai éhezők megsegíté­sére rendezett gálaműsorban ő is fel­lépett. Kortársával, a Rolling Stones egyé­niségével, Mick Jagerrel lépett pódi­umra, újra bizonyítva, hogy a rock nagy öregjei is tudnak még elég él­ményt nyújtani a nyolcvanas évek ze­nekedvelő közönségének. kössenek. Az európai ember csodál­kozással, némi ámulattal figyelt oda a Neoton távol-keleti sikerére, mert olyan országokban kezdtek koncer­tezni, ahonnét korábban csak kevés­szer jött egy-egy pophír. Hongkong, Tajvan, a Fülöp-szigetek, stb. sora­koztak a Neoton tervei közt. A Neoton hajója „megkönnyebbült” Pál Évától, ezért az illetékesek igye­keztek gyorsan egyensúlyt kialakítani. Tokióban, a Neoton és nem kevésbé a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat örömére a „Holnap hajnalig" című dalukat a maximális pontszámmal ju­talmazta a zsűri. Első helyezés! A Neoton egyre népszerűbb lett odahaza is. A Pago Pago, a Karnevál és a Magánügyek című nagylemezük már gyors tempóban fogyott el a pul­tokról még akkor is, ha akadt köztük gyenge produkció is. Külföldi sikereik­nek köszönhetően a hazai közönség is megszokta, elfogadta a csapatot. Egyrészt, mert dalaik a legkorszerűbb technikával készülnek, másrészt meg azért, mert a fiatal generációnak tet­szik a sokszor semmitmondó, butács­ka, csacska dalszöveg. Minek ez a cirkusz? — kérdezik új nagylemezük címadó dalával, s tényleg, minek? A Neoton dalai jók, vidámak, gyerekesek miért is ne tetszene a fiataloknak és nem fiataloknak egyaránt? Elvégre valljuk be, extázis helyett mi is szíve­sebben „fogyasztunk" jó sok finom csoki masszát! Ham, ham ... KOLLER SÁNDOR (A fotoreprodukciót Hajdú Endre készítette) l,t Otto Dix „félelmetesen termékeny" művész volt, aki a második világhá­ború után rengeteg olyan képet al­kotott, melyek egyetlen katalógus­ban sem szerepelnek. Gyakran elő­fordult ugyanis, hogy mihelyt befe­jezett egy festményt vagy rajzot, nyomban elcserélte azt egy kör­nyékbeli paraszttal egy zsák krump­liért vagy más hasonlóért. Ezért nem keltett évekig feltűnést, hogy egyre-másra kerültek elő addig is­meretlen Dix-képek a műtárgypi­acon. A hamisító a Bódeni-tó köze­lében fekvő Singen városka polgá­ra, a 44 esztendős Rüdiger Faller. A képen a hamisítványok és az erede­ti Dix-mű látható. m /jüá} 1926. októberében ősbemutatót tartott a Budapesti Operaház. Elő­ször csendültek fel a Háry János néphagyományokból született dal­lamai. A négy kalandban, elő- és utójátékkal előadott mű „Háry Já­nos kalandozásai Nagyabonytúl a Burg váráig" címmel azóta is Ko­dály Zoltán egyszerű, szívből jövő és szívhez szóló muzsikáját hirdeti. A kép az 1934-es felújítás szereplői közül Nagy Izabellát (Örzse) és Palló Imrét (Háry) mutatja. 8

Next

/
Thumbnails
Contents