A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-23 / 4. szám
ÉLETÉBŐL^^^^_^_íbiíiií^ Egy év értékelése A napokban tartotta évzáró taggyűlését a Csemadok Hetényi (Chotin) Helyi Szervezete. A beszámoló első részében Dékány György mérnök, a helyi szervezet elnöke a nemzetközi helyzetet elemezte, majd értékelte az alapszervezet munkáját. A Csemadok 1987. január elsejével ismét tagja lesz a Nemzeti Frontnak. Ezért nem lehet közömbös, hogy a szervezetnek hány tagja van, és felszólított minden kultúrtársat, hogy a Csemadok rendezvényeire hozza el ismerősét, és nem tag barátját is. Hiszen a szervezet célja az anyanyelvi kultúra ápolása és a szülőföld szeretete, amit legszebben Radnóti Miklós fejezett ki: „Nem tudom, hogy másnak e tájék mit jelent nekem szülőföldem itt. e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyermekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatőrzsből gyenge ága s remélem, testem is majd e földben süpped el. Itthon vagyok." Itthon vagyunk, s nekünk e helyen kell tevékenykednünk. Hetényen hagyománya van a népdal ápolásának. Énekkaruk, mely a „Fodor• Egyre ritkul azoknak a veterán harcosoknak a sora, akik harminchét évvel ezelőtt 1949. március 5-én megalapították a Csemadokot. Egyebek között ezért is indokolt, hogy most, a Csemadok közelgő XIV. Országos Közgyűlése alkalmából rájuk is egyre többet gondoljunk és hivatkozzunk. A Csemadok alakuló közgyűlését például a jelenleg Bratislavában élő Kugler János, az egykori agrárproletár, a csehszlovák munkásmozgalom harcosa nyitotta meg, aki később az SZLKP Központi Bizottságának dolgozója, majd a Szabad Földműves főszerkesztője volt. Kugler János a Csemadok alakuló közgyűlésén elhangzott megnyitójában egyebek között ezeket mondta: „Alakuló közgyűlésünk történelmi jelentőségű, mivel tartalmában új, népi szocialista kultúrát hivatott adni magyar ajkú dolgozó népünknek. Annak a népnek, mely ki akarja venni részét a népi demokráciánk által célul tűzött szocialista menta" nevet vette fel, példásan teljesítette küldetését. A Csemadok KB szemináriumot rendezett a népművelő csoportok számára, s a hetényi csoport is azok között volt. melyek bemutató előadást tartottak. Az éneklőcsoport révén népdalaink is kijutottak szükebb hazánkból. A Lakitelek-i kulturális szervezettel már régi kapcsolata van a szervezetnek. 1986- ban is három kellemes napot töltöttek ott, s nagyon jól szerepeltek a szüreti felvonuláson is. A kulturális munka másik fontos területe az irodalmi színpadok működése, melynek vezetője Szalai Miklós és Kis- Péntek József. A Kis-Péntek József által vezetett csoport eljutott egészen a Jókai-napokig. Meg kell említeni azt az előadássorozatot is, melyet a hetényi születésű Zajos Ernő, budapesti egyetemi tanár tartott a falu történetéről. Ezt ugyancsak a Csemadok szervezte. Sajnos, be kell ismerni, hogy az alapszervezet vezetősége itt nem állt a szervezés magaslatán. Kevés volt a résztvevő, az idős építésből. Azt mondjuk, népi kultúrát akarunk adni a Csehszlovákiában élő magyar dolgozóknak. Mit jelent ez ? Azt jelenti, hogy szakítani kell a reakciós kultúrmegnyilatkozásokkal. Kultúréletünket széles alapokra kell fektetnünk, szocialista tartalommal megtölteni. »A népből a népért!« jelszó alapján." Kugler János beszédében tisztelettel emlékezett Július Fučikra, Ján Švermára, Steiner Gáborra, Kosik Istvánra, Karol Černockýra, Szabó Istvánra, akik életüket áldozták a kommunista eszme győzelméért és a felszabadulásért folytatott harcokban. • Az 1980-as népszámlálás adatai szerint a Rozsnyói (Rožňava) járás lakosainak száma 85 622, ebből 22 736 magyar nemzetiségű, azaz a járás összlakosságának 26,56 %-a. Közülük mintegy ötezren tagjai a Csemadoknak. A járás 77 faluja közül a Csemadoknak 35 faluban van helyi szervezete. A 35 helyi szervezet közül a Csemadok-tagok szervezettsége Vígtelkén (Stavec) a legnagyobb. A falu 97 magyar nemzetiségű lakosa közül 73-an Csemadok-tagok. • A Nemzeti Front választási programjának teljesítése érdekében a Csemadok tagsága a Nagykürtösi (Veľký Krtiš) jáember, a középkorú, s ami a legfájóbb; a fiatalság hiányzott. A tagok számára a vezetőség számos kirándulást szervezett. Voltak a Jókainapokon, a budapesti Vígszínházban megnéztek egy operettet, és négy napos kirándulást szerveztek Erdélybe, ahol végigjárták a történelmi nevezetességeket, s megismerkedtek az ott élő magyarok életével, kulturális viszonyaival. A tagsági gyűlés még megemlékezett azokról a polgártársakról, akik segítik a szervezet munkáját. Ilyen például Silvester Tvrdoň, a szövetkezet elnöke, és jó kapcsolatuk van a helyi kulturális központtal is, melynek vezetője Tóth Balázsné. A többi tömegszervezettel, sajnos, kevés a kapcsolatuk, de ez nemcsak a Csemadok hibája. A tömegszervezetek nem keresik egymást, hogy közösen alakítsák a falu kulturális és társadalmi életét. A határozatban elfogadták: szorosan kell együttműködni a Nemzeti Front többi tömegszervezetével, tartalmi és szervezési szempontból emelni kell a rendezvények színvonalát. Figyelmet szentelnek a Hét, az Új Szó, és további magyar nyelvű lapok terjesztésének. GYÖRGY ELEK rásban a 7. ötéves tervidőszak idején 71 524 társadalmi munkaórát dolgozott le. A tagok többnyire művelődési otthonok építésénél, a falu- és városszépítési akciókban, valamint a szövetkezeteknek a tavaszi, nyári és őszi mezőgazdasági munkákban segédkeztek. • Fokozza aktivitását a Csemadok Aulházi (Dulovo) Helyi Szervezete. Arra törekszik, hogy sokrétű kulturális munkával tegye színessé és tartalmassá a falu művelődési életét. Ennek érdekében az elkövetkező időszakban irodalmi vetélkedőt vers-, prózamondó- és népdalversenyt, kézimunka-kiállítást és Tompa Mihály-em/ékestet rendez. Filmklubot alakít, verses-zenés összeállítást mutat be és író-olvasó találkozókat tart. A vezetőség munkatervét a Csemadok-tagok bővítésével és a tagoknak a kulturális életbe történő — az eddiginél nagyobb bevonásával szándékszik megvalósítani. KÉT TUDÓSÍTÁS A Csemadok Nagyölvedi (Veľké Ludince) Helyi Szervezete december 12-én megtartotta évzáró taggyűlé sét. Ezen a gyűlésen részt vett a Csemadok járási (Levice) elnöke Ábel Gábor is, aki értékelte a helyi szervezet munkáját és tájékoztatta a jelenlévőket az 1987-es évre tervezett járási versenyekről, valamint arról, hogy a Csemadok 1987. január 1 -töl ismét az NF tagja lesz. A taggyűlést kultúrműsorral fejezték be.-cseri-December 7-én tartotta meg évzáró taggyűlését a Csemadok nagysallói (Tekovské Lužany) helyi szervezete. Horváth Imre, a helyi szervezet elnöke beszámolójában értékelte a búcsúzó esztendőben folytatott tevékenységet, rámutatott a fennálló nehézségekre. Az 1986-os esztendő nem volt eseménytelen. Megrendeztük a hagyományos batyubált, méltóképpen megemlékeztünk az 1849-ben vívott dicső nagysallói csatában elesett honvédekről. Megrendeztük a „Nyár köszöntése Nagysallóban" című műsoros délutánt, melynek keretében vendégül láttuk járásunk legjobb folklóregyütteseit. A Csemadok zselízi országos fesztiváljának előestéjén három jó hírnévnek örvendő tánccsoport szórakoztatta közönségünket. Meghívásunkra több alkalommal vendégszerepeit falunkban a MATESZ és a THÁLIA színpada. Szervezeti életünkben mindezen események és eredmények mellett hiányosságok is jócskán mutatkoznak, amelyek felett nem szabad szemet hunynunk. Falumúzeumunk létesítése elé újabb és újabb akadályok gördültek, amelyekkel nem tudtunk megbirkózni. A szervezet kultúrcsoportja klubhelyiség hiányában csak ritkán tud összejönni. A szervezet jövő évi tervét a tagsággal Mészáros elvtárs ismertette. A tervek között szerepel író-olvasó találkozó, irodalmi est stb. Bízunk abban, hogy jövőre kevesebb problémánk lesz és jobb eredményeket érünk el. Hőnyi Lajos 7
