A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-06-12 / 24. szám

‘:v’' Jyitrára jelentkezik, azt külön felkészítte­icépzelete. Falujára, Nagyráskára tereli a jpppatik valamelyik jobb magyar szakos tanár-||pf|$gyelmemet, ahonnan paraszt szülők jj^ral, de a hiányok a felvételin így is meg-|||Sgyerrnekeként jött, s ahol maga is végezte ^^mutatkoznak. Pedig nem sokat kérünkf|f|ö paraszti munkát, de már akkor úgy|| f||pszámon. Nyugodtan kijelenthetem, hogy,^»találta, hogy a tanulásban, olvasásban;, |||j| irodalomtörténetből és -elméletből a ko- ^tobb örömét lelné. Elemi iskolai tanítója^ zépiskolai anyag fontosabb tudnivalóit»! ösztönzésére adták szülei gimnáziumba, követeljük meg, ami meg a nyelvtant £ de csak a hetedik elemi osztály elvégzése^; illeti, állítom, hogy nem lépjük túl az " után ülhetett be 1941-ben a régi nyolc- I alapiskolai követelményeket, teli.it akit osztályos sárospataki gimnázium első | az alapiskolában jó magyar szakos peda-.^j osztályának padjába, mert akkor a tanít-|f| gógus tanított, az nálunk megállja a hé^yptatás még pénzbe került, és a falusi szülőig; ľ.lyét a felvételin. Nem egy hallgatóm jelen- - jj joggal félt attól, hogy majd nem bírja _Íétte már ki, hogy ö nem a közép-, hanen^^pfedezni a költségeket. Szerencsére ked-lj jjpite alapiskolai osztályokban tanulta meg a ’A\ vezményes diák volt, később ösztöndíjas. ?f|j ;||||pnyelvtant, s a felvételi vizsgán ezeket aa^^^ztán egy borús szemvillanás idejéig szó*J| Ismereteit érvényesítette. BU^a hozza a második világháborús éveket! ŠÉIfís, amelyeket felserdült fiatalként vészetiffjl Te milyen tanuló voltál, és milyen,^' a másodjk háború utánj ldőkrí^ Éjlfeosztályzatokat kaptat magyarból? — tar*5®55- - ^l^Éazólva azt is elmondja, hogy az iskolává*®?; Sf*"1 mag a nem etjeszen .de illa ^"«'fjjjost és # Szülsfa|ujá, üjra hatér választót^ Hágómmal. ............. jglpta el egymástól, s ő egyszerre külföldi lettM — A jobb tanulók közé tartoztam ondja múltba révedő tekintettel. — Hol ték. visSzatér­­íjeles, hol kitűnő előmenetelő voltam. Ma'':fÄ •^Patakon, akitől érettségi után megkérdez­gyárból mindig egyesem volt. Egyformán! e Csehszlovákiába, vagy ikéri a magyar állampolgárságot? ÚgvpM] mm-----­­------; ~ s^sérezte, vissza kell jönnie, itt a helye. Képe* »szerettem az irodalmat as a nyelvtant. D^te,ítés nélkü, kezdett tanítani az akkortájt: szívesen tanultam Patakon nyolc evig a?f..szerve2Ődő iskolákban. ÉrezteRS K|atint Is aminek később nagy hasznai ^ azonban, hogy touább ke|, képeznie ma.| vettem. Magaban a nyelvészetben es *5^, és JelentkeZett a pedagógiai karra 'I indennapi eleiben. Úgy velem, ma i^Sva|ezíi *„,*,*«*. Működési helye «I sszükseg volna bizonyos, esetleg =zere-Ä,20nb3n messza eMtt Bratis|avát6|, ezért«-ryebb mértékű latintamtasra. ^elhatározta, hogy átlép a nappali tagozat,*'1 És ha már más nyelvet is szóba hoztunk,!®’ ra.-arról is beszél, hogy aktív nyelvismerete Az emlékezés újra visszahozza a nagy-i inkább csak a szlovákra szorítkozik. DeÄgvárosba, ahol huszonhat éve dolgos hét!» tud csehül is, ismeri passzívan a németefj^^köznapjait éli. Beletartozik az egyetem, a|g ^^és angolt is. Némileg az orosszal is boldo!Í||!gyakorlati nyelvművelés: cikkek írása ém lapokba, rádióba; az olvasás, a lapok. — Visszatérek a szigorúságodra. A ret-|fp^olyóiratok böngészése, mert hiszen azok-®! ' tegett tanárok közé sorolod magad ? 1isi .bán találkozik az élő nyelvvel, nem utolsó-ľ, lÉjl — Én nem, esetleg a tanítványaim so-iÄ'?Sorban a nyelvi hibákkal, amelyekkel a*|| r^pl^rolnak közéjük. De talán még azok sem^^frásaiban foglalkozik. És hát a közéleti! Ha már megismertek, barátságos ember- ^tevékenység! Tágas világ az övé, mióta a " nek tartanak, akihez bizalommal fordul-;^ szülőfaluját elhagyta. Hosszú évekig a|| piainak ügyes-bajos dolgaikkal. Másképp §f|Csemadok Központi Nyelvi Szakbizottság iS^fVsem tapasztalom a rettegettséget. Szlo- ^^ának titkára, jelenleg alelnöke. Előadáso-i! vákia legtöbb középiskolájában vannateJj^ftat tart szerkesztőségekben, művelődési»! ,-thár tanítványaim. Úgy érzem, szíveserí^p|dubokban, iskolákban. A Kazinczy Nyelv-|| ^találkoznak velem, sőt sokukkal szoro^|jművelő Napok szervezésében kezdettől Isabb emberi kapcsolatban állok, mint di|p|grészt vesz, időnként előadást tart ott is. Áff lékkorukban. Ök maguk mondják: Mostná rádió anyanyelvi adásában is rendszere*^ fmár értik, miért követeltem tőlük annyit^pgsen szerepel, cikkeit az Új Szó Kis Nyelvőr^* nagy hasznát veszik annak, amit rovata közli, s a rádióadások és újságcik-||3 ■ - i .... ... +4........ I tanszékünkön kaptak. Némelyikük arról isí^Jkek gyűjteményes kiadásban is megjelen W ; beszámol, hogy idősebb kollégák fordul-nek ‘"M !«ak hozzájuk szakmai tanácsért. Ez nem-_ Harmadik önálló nyelvművelő köte*! ^0! csak számukra, számomra is öröm. Tulajy^pptem van a nyomdában — közli kérdésem-’!; bonképpen elismerés ... Kötetei sorrendje: Nyelvünkről — nyel- , ,^'yi — Már diákkorodban is nyelvésznek,gyünkért, Nyelvünk és mi, s a nemsokára:;! ^^készültél? -I»; megjelenő Nyelvi vétségek és kétségekül — Dehogy. Sokáig magam sem tudtam^^Tudományos publikációi is napvilágot lát-g mi akarok lenni. Gondoltam arra, hogyj^^nak, és nemcsak folyóiratbeli tanúimé!! Ilpfpanér vagy orvos leszek, de határozottj^nyok, két önálló tudományos kötete is;fd elképzelésem nem volt. Nem is magyarj^megjelent, ez utóbbiak a budapesti Aka-J|] W0- szakra, hanem kémia—biológia—földrajz M%Jémiai Kiadó gondozásában: A magyar ! I ^^^!Äzakra jelentkeztem a Szlovák Egyetem jgekötök állományi vizsgálata, valamint Ap L-g^/f^edagógiai Karán, de mivel az nem tét-magyar igekötő szófajtan-! útja. Régebben^ "^^«zett, egy hónap múlva átléptem ma-^j nyelvtan és a helyesírás tanításának ai|| v H gyár—történelem—polgári nevelés szak-^módszerével is foglalkozott. Ilyen jellegű! ra. És úgy éreztem, hazaértem végre. Egy-^^önyve is napvilágot látott a Szlovák Pe-| lliarinnál • ^gtori tanárom, Mayer Imre felkarolt, ami-^dagógiai Kiadónál :or látta, nem egészen üres tarsollyal^^." Az egész magyar nyelvterületen ismerik5| eztem a sárospataki gimnáziumbóíc^|;jjevét és munkásságát a szakemberek. Eztílí. ^ Nemcsak ezen a karon végeztem, amely;íg!|;persze nem ö mondja, én gondolom, mi-%; I I, I■.^n loll/oraho^om áo o uil I onwfámioe V ^|# tem. Már egyetemi hallgató koromban^J szabad ég alatt, működtem megbízott előadóként a leve- 0|igépkocsi között P^^jaz alapiskolák pedagógusait készítettjükpzben felkerekedem, és a villanyfényéé! í^^eL Középiskolai tanári oklevelet is szerez-cjf! éjszakában hazaindulok. Hűvös az idő, s megannyi kint parkoló;.' ott didereg a Kelemen, a» ^Mlező tagozaton. Nyelvtant tanítottam nár-^pTrabant, amely a „rettegett", de inkább!; -& ;lam jóval idősebb pedagógusoknak. Aztái#^|szeretett és tisztelt tanárt s feleségét!|l Jpg 1% néhány évi alap-, illetve középiskolai ig'; Nagymegyerre röpíti hétvégeken : munka után úira az eavetemre kerültem-^ mács József! Gyökeres György felvételei^ munka után újra az egyetemre kerültem^# !Ü>mint oktató ■ • • 'Mlfc: Az este, majd az éjszaka csendességé ÉSljbén gyermek- és ifjúkora tájaira ragadja rc-V !#■; Mecemet (Medzevj Kulturális örökségünk ápolása Az utóbbi években a Kassa (Košice)-vidéki járásban is nagy előrelépést tettünk a kultu­rális emlékek feltárása, leltározása, védelme, megújítása és karbantartása területén. Je­lenleg 107 ingatlan kulturális emléket tar­tunk nyilván, s további 200 vár csoportosí­tásra és minősítésre. Ezenkívül csaknem 500 ingó kulturális emléket is állami jegyzékbe vettünk. Legjelentősebb kulturális örökségünk közé tartozik a jászói (Jasov) kolostor, mely nem­zeti kulturális emlék. Nagy jelentőségűek fali festményeik révén a román stílusú templo­mok Csécs (Čečejovce), Sároskőszeg (Kysak) és Petőszinye (Svinica) községekben. Értékes kastélyok vannak Alsókemence (Nižná Ka­menica), Hornádgecse (Geča), Kecerovce, Semse (Šemša), Nagyida (Veľ. Ida), Csécs, Polské, Budamér (Budimír), Tornaváralja (Turnianske Podhradie) és Somodi (Drieňo­­vec) községekben, várromok Szaláncon (Sla­nec) és Tornaváralján, köznemesi házak Roz­­gonyban (Rozhanovce) és Polskéban, vala­mint a volt megyei ház Tomaváralján. Vannak újkori kulturális emlékeink is. Kö­zéjük tartozik a dargói és a szkárosi emlék­mű, melyek a fasiszták fölött aratott győzel­met hirdetik. Ezekhez több községben csat­lakoznak hasonló jellegű kisebb emlékmű­vek. Nagyra értékeljük és ápoljuk Fábry Zol­tán házát Stószon, azt a házat Aranyidán (Zlatá Idka), amelyben élt és az ellenállási harcot szervezte Karol Šmidke. Csaknem minden községben emléktábla hirdeti azt a napot, amelyen a község a második világhá­ború befejezésekor elnyerte a szabadságát. Foglalkozunk a múzeumok hálózatának és speciális berendezések megépítésének a gondolatával. Néprajzi kiállítást készítünk Budaméren, felújítjuk a kovácsműhelyt a népi termékek kiállításával Szepsiben (Mol-Szkáros (Skároš) dava nad Bodvou), néprajzi és mezőgazda­sági-műszaki kiállítást tervezünk Hornádcsá­­nyon (Čaňa), valamint tíz, a szocializmus építését tükröző dokumentációs központot még ebben az ötéves tervben. A közelmúltban felújítottuk a petöszinyei templomot, a rozgonyi köznemesi házat, a dargói és szkárosi emlékműveket. Tervszerű­en tatarozzuk a kastélyokat, a jászói kolos­tort például lengyel építészek és festők te­szik rendbe. Készül a mecenzéfi (Medzev) vízihámor helyreállítási terve, a tornai várrom pusztulását is szeretnénk megelőzni, s a további kulturális örökségünk megőrzése ér­dekében is mindent megteszünk, amit esz­közeink megengednek. IVÁN SÁNDOR 13

Next

/
Thumbnails
Contents