A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-06-05 / 23. szám

MARK ALLEN

JOGI TANÁCSOK

HIDEGVÉRREL

— Nahát, azt a Santandrea melletti barátságos helyet mintha csak neked teremtették volna — csicseregte folyvást Caroline a férjének. Conrad Arens rendező ugyanis teljesen kikészült. Komoly szivbántalmai voltak. Éppen most, a dicsőség tetőfokán kellett fájdalmasan tudomásul vennie, hogy fogytán az ereje. Ha egészséges lenne, most Cannesban éppen a legújabb filmjének sikerét ünnepelhetné. Ehelyett feküdhet valamelyik eldugott szanatóriumban és várhatja, hogy egészsége helyreálljon.

— A legszívesebben itthon maradnék — ellenkezett.

— Miért nem hallgatsz az orvosodra? — próbálta meggyőzni a felesége. — Abszolút nyugalomra van szükséged, s azt itthon lehetetlen biztosítani. Nap mint nap megjelenne nálad valamelyik barátod. Az újságírók sem hagynának békén.

Conrad felsóhajtott. Ezt belenyugvásnak vélte a neje és folytatta:

— Nagyszerű hely, s a klímája is ideális. Ne aggódj, gondoskodom majd rólad, teljesítem minden kívánságodat.

Azzal leült az ágya szélére és gyengéden simogatni kezdte a homlokát.

Conrad nem hitt neki. Nem hitte el, hogy ennyire megváltozott volna. Csak a házasságuk után látott át rajta. Dörzsölt volt a hölgy — föl sem észlelt igazán, és már házasok is voltak. Néhány hónap múlva — ahogy megszabadult anyagi gondjaitól — már szeretőt tartott. Manuel Morált színésszel szűrte össze a levet. Fiatal volt, férfias, vonzó. Conrad hamar rájött, és az ifjú imádót egyszerűen kidobta. Attól a pillanattól kezdve kimondottan gyűlölte őt az asszony.

És most egyszeriben itt ül mellette, mint maga a megtestesült gondos feleség. Gyanús volt neki ez a hirtelen pálfordulás. Ennek ellenére rövid gondolkodás után azt mondta:

— Hát jó, odamegyünk.

Hamarosan meggyőződött róla, hogy jó

helyet választott — pihenésre valót. A levegőben mandulafenyő illata lengett, s a tenger halk morajlással dúdolta örökös dalát. Végtelen kékje fölött fáradhatatlan sirályok csapata keringett.

Érezte, hogy javul, egyre erősödik, lassacskán helyrebillen egészségi állapota. Caroline példásan gondját viselte. Nem próbált rátukmálni semmi olyat, ami nem érdekelte. Néhanapján inkább egyedül ment úszni, vagy sétát tett a környéken.

— Holnap eljönnél velem? — kérdezte egyik nap, amikor úgy látta, hogy már elég jól érzi magát a férje. — Készítek néhány szendvicset, s viszek valami innivalót is. Akár estig is kinn maradhatunk.

Mezítláb indultak a tengerhez vezető ösvényen. A nyirkos homokban való séta hamar kimerítette Conradot. Milyen jó, hogy a felesége pokrócot is hozott magával, gondolta hálásan a bágyasztó gyaloglás után. beterítette, hogy kicsit megpihen. Carolinet hagyta, ússzon egyet, hadd frissüljön fel.

Kecsesen ugrott*a vízbe, s csak akkor bukkant föl, mikor elfogyott a levegője. Gyors, egyenletes csapásokkal szelte a vizet, egyre távolodott. Szöszi fejecskéje hol eltűnt, hol meg felbukkant a hullámok taraján. Nagyszerűen úszik, bármilyen vízben, vigyorgott kényszeredetten Conrad. Aztán hirtelen nyugtalanság fogta el. Úgy

tűnt neki, hogy a felesége már messzire úszott a tengerbe. Ugyanakkor azt is észrevette, hogy az öbölben, ahová letelepedtek, emelkedni kezd a víz szintje. Kezdődik a dagály. Nyugtalanul nézte a növekvő hullámokat, aztán a háta mögött emelkedő meredek sziklákat. Érezte, hogy nem képes fölkapaszkodni oda, de hogy a dagályban ússzon, azt sem bírja sokáig. Rádöbbent, hogy elveszett.

Carolinet már nem látta többé felbukkanni a vízben. Biztosan kiúszott és fölkapaszkodott valamelyik sziklára, s most várja, hogy az öblöt vele együtt elönti a dagály, gondolta rémülten.

— Pokolfajzat! — átkozódott magában.

— Ezt jól kitervelte. A halálát véletlen balesetnek tartják majd, s ő meg nyugodtan éli világát a lovagjával.

Néhány nap múlva a hullámok a parthoz sodorták Conrad Arens holttestét. Carolinet a fájdalmas gyászában megtört özvegyet — beidézték a spanyol bűnügyi rendőrség helyi irodájába.

— A férjem halálát szerencsétlen véletlen okozta, nem értem hát... — próbált uralkodni magán, hogy leplezze izgatottságát.

— A rendőrség másként vélekedik férje haláláról, Arensné asszony — mondta a felügyelő. Azzal az íróasztala fiókjából előhúzott egy darabka papírt, és átadta az ifjú hölgynek.

— Tessék, olvassa el!

Egy pillanatra borzadály futott át rajta, ahogy megismerte férje kezeírását. Conrad röviden, érthetően és tárgyilagosan leírta a körülményeket, amik a halálát okozták és bizonyították, hogy gondosan előkészített gyilkosságról van szó.

— Csak nem dőltek be ennek?! — mondta fölényesen. — Ez csak blöff!

A felügyelő határozottan csóválta a fejét.

— Alaposan átkutattuk az öblöt. Minden jel arra vall, hogy az események úgy játszódtak le, ahogy a levélben áll.

— S ezt a cetli papírt postán küldték önöknek, ugye? Egyenest a túlvilágról! — vetette oda cinikusan.

— Nem, nem a túlvilágról küldték. A férje testén találtuk.

— Hát ez nevetséges! A tengervízben a papiros szétázna, az írás elmosódott volna

— borult ki Caroline. Már nem tudott uralkodni magán, szinte hisztérikusan kiabált.

A felügyelő türelme is fogytán volt.

— Nem vette észre, hogy a papírt milyen szokatlanul tekerték össze? Nézze csak meg jobban, a szélein barna foltokat lát... — tette hozzá rejtélyesen a felügyelő.

— Na és? — buggyant ki az özvegyből.

— Azok a foltok kávétól származnak —

magyarázta a nyomozó. — A férje levelét ilyen összetekert állapotban találtuk egy termoszban, amit ön a faluban vásárolt. Otthon megfőzte a kávét, úgy vitték a kirándulásra. A termoszt nadrágszíjjal szorosan a férje testére csatolva találtuk, amikor kihúztuk a tengerből. Meg kell hagyni, csodálatos művészi hajlamai vannak, Arensné asszony. Vállalkozhatna akár forgatókönyv írására is. Egy hibátlan balesetet kívánt tálalni nekünk. Hanem a férje mégis túljárt az eszén. A jó rendező képes megőrizni hidegvérét a leglehetetlenebb helyzetben is. Vércse Miklós fordítása

A dolgozók fegyelmi felelősségéről és kártérítési kötelezettségéről

A Munka Törvénykönyve minden dolgozó kötelességévé teszi, hogy betartsa a munkafegyelmet és teljesítse mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a munkaszerződés alapján el kell végeznie. Csak így tudja a munkaadó szervezet a feladatait eredményesen teljesíteni.

Minden dolgozó alapvető kötelessége, hogy a rábízott munkát ereje, tudása és képességei szerint becsületesen, lelkiismeretesen és rendesen végezze, a feljebbvalói utasításait teljesítse és munkatársaival az elvtársi együttműködés alapelveit betartsa. A munkaidőt és a rábízott termelőeszközöket gazdaságosan kell kihasználnia, be kell tartania a munkájára vonatkozó technológiai, munkabiztonsági és a munkajogi előírásokat és ügyelnie kell arra, hogy se a maga, se a munkatársai egészségében kárt ne okozzon.

Minden dolgozó általános kötelességéhez tartozik, hogy a rábízott anyaggal és eszközökkel gazdaságosan bánjon, védje a szocialista tulajdont és vigyázzon arra, hogy abban kár ne keletkezzék.

A munkahely vezető dolgozóinak ügyelniük kell arra, hogy a dolgozók ezeket az elveket betartsák, kötelesek jó példával és nevelő hatással elérni, hogy a rájuk bízott dolgozók a fenti elvek szerint járjanak el és ha netán megsértenék ezeket, maguk is belássák eljárásuk helytelenségét és a káros következményeket jóvátegyék, az okozott kárt megtérítsék.

Ha valamelyik dolgozó kevésbé súlyosan sérti meg a munkafegyelmet, akkor a vezetője ezt felrója neki és kioktatja eljárásának helytelenségéről. De megteheti azt is, hogy felkéri valamelyik társadalmi szervezetet, amelynek a dolgozó is tagja (szakszervezet, pártszervezet, ifjúsági szervezet), hogy a munkafegyelem megsértését a tagjával megtárgyalja.

Ha az ilyen nevelői ráhatás elégtelennek bizonyulna, vagy ha a munkafegyelem súlyosabb vagy ismételt megsértéséről van szó, akkor a dolgozót fegyelmi intézkedéssel lehet sújtani.

Ilyen fegyelmi intézkedés a megrovás, a nyilvános megrovás valamely kollektíva előtt, a prémiumok, jutalmak vagy egyéb, a bérnek a személy értékelését kifejező részének a csökkentése vagy megvonása legfeljebb három hónapra, esetleg gyengébben fizetett munkára való besorolás legfeljebb három hónapra, végül az alapfizetésnek legfeljebb 10 százalékkal való csökkentése, szintén legfeljebb három hónapra.

Fegyelmi intézkedést csak a munkaadó szervezet vezetője vagy az általa meghatalmazott vezető dolgozó adhat. Ebből következik, hogy a mesternek, üzemvezetőnek, művezetőnek vagy a közvetlen hivatali elöljárónak ilyen joga nincs.

Mielőtt valakinek fegyelmi intézkedést adnának, a tényállást pontosan meg kell állapítani. E célból a dolgozót meg kell hallgatni és módot kell neki adni a védekezésre.

Az nincs kizárva, hogy a fegyelmi intézkedés előtt a dolgozót a szakszervezeti üzemi bizottság is megidézi és meghallgatja, tekintettel arra, hogy jobban ismeri a dolgozója munkakörülményeit, személyi viszonyait és egyéni tulajdonságait.

A fegyelmi intézkedés megválasztásánál tekintettel kell lenni a vétkes dolgozó eddigi munkájára, eddigi viselkedésére, valamint a

munkafegyelem megsértésének mértékére és súlyosságára, az esetleg okozott kár nagyságára és figyelembe kell venni az eset különös körülményeit is.

Fegyelmi intézkedést csak attól a naptól számított egy hónapon belül lehet adni, amikor a munkaadó szervezet a munkafegyelem megsértéséről tudomást szerzett, de legkésőbb a munkafegyelem megsértését követő egy éven belül.

A fegyelmi intézkedést mindig írásban kell kiadni és a dolgozónak kézbesíteni kell. Kiskorú dolgozó esetében a fegyelmi intézkedést a törvényes képviselőjének (szülőjének, gyámjának) is kézbesíteni kell.

Ha a dolgozó nem tartja a fegyelmi intézkedést indokoltnak vagy a kirótt büntetésfajtát túl súlyosnak találja, akkor ellene jogorvoslattal élhet. Ebben az esetben indítványozhatja a fegyelmi intézkedés megsemmisítését, amely indítványt a fegyelmi intézkedés kézbesítésétől számított 15 napon belül a szakszervezeti döntőbizottsághoz, vagy ahol ilyen nincs, közvetlenül a járásbírósághoz kell beadnia. Ha az a fegyelmi intézkedést alaptalannak vagy túl súlyosnak találja, akkor megsemmisíti, ellenkező esetben jóváhagyja. De sem a döntőbizottság, sem a bíróság nem hozhat más döntést, így nem adhat más fegyelmi büntetést sem.

Ha a dolgozó a fegyelmi intézkedés kiadásától számított egy éven belül nem követ el újabb munkafegyelem-sértést, akkor úgy kell venni, mintha nem is kapott volna fegyelmi intézkedést.

A fegyelmi intézkedés nem zárja ki, hogy a dolgozót ezenkívül az általa okozott kár megtérítésére is kötelezzék.

Minden dolgozónak úgy kell viselkednie, hogy más egészségében vagy vagyonában kár ne keletkezzék. Ha azt látja, hogy kár fenyeget, köteles a vezető dolgozókat erre figyelmeztetni, sőt olyan esetben, amikor a közvetlenül fenyegető kár megelőzésére haladéktalan intézkedés szükséges, köteles intézkedni.

Ha a dolgozó a munkafeladatai teljesítése során vagy ezekkel közvetlen összefüggésben kárt okoz a munkaadójának azáltal, hogy kötelességeit vétkesen megszegi, köteles az okozott tényleges kárt megtéríteni. Gondatlanságból okozott kár esetében a kártérítés összege nem haladhatja meg a dolgozó háromhavi átlagfizetésének összegét. Azt, hogy a kárt a dolgozó okozta, valamint a kár nagyságát a munkaadó szervezetnek kell bizonyítania.

Ha a kár úgy keletkezett, hogy a munkaadó szervezet is megsértette a kötelességeit, akkor a dolgozó kártérítési felelőssége ennek arányában korlátozódik.

A szándékosan vagy részegségben okozott kárért a dolgozó a teljes kárért korlátlanul felel.

Ha a dolgozó írásbeli szerződéssel anyagi felelősséget vállal a rábízott értékekért, árukért, készletekért (pl. mint pénztáros, üzletvezető, raktáros, vagy elárusító), amivel elszámolni köteles, akkor az esetleges hiányért teljes mértékben felelős. Ez alól csak akkor mentesül, ha bebizonyítja, hogy a hiány teljesen vagy részben a hibáján kívül keletkezett.

Az ilyen anyagi felelősséggel járó szerződést csak nagykorú személlyel és érvényesen csak írásban lehet kötni.

Dr. B. G.

19