A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 1. szám

A CSEMADOK A moszkvai együttes nyitó es zaro képe a Gogol-előadásban Egy hétig tartott (Élménybeszámoló egy fesztiválról) Miroslav Kasprzyk Yokohamái Kis Színház — jelenet a Ha nako című előadásból Színházi vásárral kezdődött 1986 októ­berében, s ezzel 64. évébe lépett, a nemzetközi hírű és nemzetközi részvé­tellel megrendezett színházi szemle a „Scénická žatva" Martinban. A feszti­válnak otthont adó történelmi város teljes díszben várta a hazai és külföldi együtteseket, szakembereket, érdeklő­dőket a fesztivál hivatásos és amatör híveit, barátait. Örömmel és tisztelettel léptem be a város kapuján, ahol az idén is az amatör színjátszó együttesek, bá­bosok legjobbjai találkoztak. El kell mondani, hogy ez a rendezvény az amatör színjátszás valamennyi műfajá­nak teret, színpadot ad, hogy az év legjobbjai megismerhessék egymás produkcióit. A „főhadiszállást" képező Kino Stro­­járban a csehszlovák együtteseken kívül jelen voltak az amatör színjátszók nem­zetközi szövetségének (AITA/IATA) képviselői, valamint egy osztrák, egy japán, egy magyarországi és egy szovjet együttes. A szlovák együttesek közül a központi rendezvények győztesei vonul­tak fel valamennyi művészeti kategó­riában. A hazai magyar mozgalmat a Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Járási Népművelési Központ bábjátszó együt­tese képviselte. A nap a színházi szemlén fórummal kezdődik. Lényegében ennek mintájára tértünk át az 1986-os Jókai Napokon a hagyományos szakmai értékelésről a vitafórumra. Érdekesek és színvonala­sak ezek a viták. Különös légkört teremt az állandó moraj, amely nem a fegyel­mezetlenség jele, hanem a tolmácsok szorgos munkavégzése. Mert a vendé­gek itt is jelen vannak, sőt jelen vannak a Népművelési Intézet által meghívott rendezők és a rendezői tanfolyam hall­gatói. Ha már fórumot létre tudtunk hozni, szeretnénk ezeken, a mi berke­inkben, legalább ilyen arányú részvétel­lel találkozni. Délután háromkor kezdődnek az elő­adások, aztán folytatódnak este hétkor és kilenckor. Más-más helyszínen, hogy minden együttes az előre kidolgozott Plaszky Tamás Babszem JankovaI pontos és részletes harmonogram alap­ján fel tudjon készülni, hogy a házigaz­dák mindent be tudjanak biztosítani, amit egy-egy együttes igényel. A Strojár előcsarnokában egy kedves meglepetés: A szlovák nyelvű fesztivá­lok plakátjainak kiállításán ott van a 23. Jókai Napok plakátja is. Jövőre szeret­nénk az odalátogatókat részletesebben informálni mozgalmunkról. Biztosan szívesen fogadják. A fesztiválújság, pontos neve Festiva­lový denník, naponta megjelenik elég bö terjedelemben, de aki nem ügyes, annak nem jut. Bevallom, a martini seregszemle hatására sikerült megje­lentetni a Jókai Napokon is a Visszhang hét számát... Az első számban egy figyelmesség: az üdvözlő írásokon kívül információ a fontosabb telefonszámok­ról, szálláshelyekről, helyiségekről, ahol a stáb, a bíráló bizottság, a szerkesztő­ség található. Ezek után néhány gondolat az elő­adásokról. A szlovák felnőtt együttesek műsorai közül nekem legjobban a Mar­tini Szakszervezeti Művelődés Házáé tetszett. Shakespeare Makrancos höl­gyét játszották el, Roman Polák rende­zésében. Meglátszik, s ez javára válik, hogy hivatásos és jónevü színház mű­ködik a városban, hivatásos művészek segítettek az előadás létrehozásában. A darab játszódhatotf mindenhol és min­denkor. A lényeg a groteszk és emögött a mély emberi sors. Találkoztunk új utak keresésével is. A partizánskej együttes a B kategóriás együttesek győzteseként lépett fel. A kísérletezési szándékot mi sem bizonyította jobban, mint a nézők elégedettsége és elége­detlensége. A fekete-fehér színház esz­közeivel, a horrorok sejtelmességével játszották el Gogol Játékosait. Örömmel láttam a bratislavai Gong bábegyüttest, mely szlovákiai méretben az él-gyermekegyüttesek közé tartozik, s az idei Duna Menti Tavaszon is láthat­tuk őket. A szólisták kategóriájában kedves frappáns pantomim előadást láttunk Stb ... címmel. Az előadó Mi­roslav Kasprzyk, a rendező, Tatiana a felesége. Érdekes látni, hogy egy teher­autó kerekének belseje miképpen ala­kul át megvadult lóból csónakká, s az ezekkel küzdő, küszködő kisember ho­gyan jár pórul, s ennek ellenére opti­mista marad. Szeretném Miroslav Kasprzykot vendégként a Jókai Napo­kon is látni. Lehet tőle tanulni. Mint azt már említettem, a hazai magyar öntevékeny színjátszást a du­naszerdahelyi bábcsoport képviselte, melynek vezetője Szabó Jolán. Antonín Wolf Kecafán vagy Hacafán című játé­kát mutatták be — nagy sikerrel. Ezzel az előadással szép eredményt értek el a 23. Jókai Napokon is. Jelenleg ez az egyetlen létező felnőtt bábcsoportunk. Remélem, hogy a jövőben lesznek kö­vetőik. Örültem, hogy ezen a nemzetkö­zi seregszemlén egy olyan produkciót 6

Next

/
Thumbnails
Contents