A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-22 / 21. szám
A CSEMADOK MERRE TART A NÉPMŰVÉSZET (A művészeti mozgalom versenyeinek járási fordulóiról) Szövetségünk Központi Bizottsága az idén öt versenyjellegű központi rendezvényt szervez. A népdal- és népzenei verseny kivételével túl vagyunk a járási fordulókon és javában zajlanak a kerületi fordulók, illetve a központi döntőkre történő válogatások. Bár már túl vagyunk az első központi rendezvényünk, a XXIV. Jókai Napok megnyitásán, úgy érzem, szükség van a járási fordulók összegezésére, áttekintésére, elsősorban a művészeti mozgalmak állagának rögzítésére és az ismétlődő problémák feltérképezésére. A drámai műfajok kategóriájában két seregszemlét tartunk. Az említett Jókai Napokon kívül a műfaj gyermekkategóriái a XII. Duna Menti Tavaszon mérik össze tudásukat. A szép szó művészetének műfajait jelenleg 258 csoport ápolja, közülük 96 az iskolai gyermekkollektivák száma. A vers- és prózamondás iskolai, körzeti és járási versenyeibe közel 3,5 ezren kapcsolódtak be. Ez a létszám kisebb-nagyobb ingadozással évente jelen van a drámai műfajok mozgalmában. A járási művelődési központok és a Csemadok járási bizottságai közös szervezésében évente rendszeresen megvalósítják a Jókai Napok és a Duna Menti Tavasz járási fordulóit. Elvétve fordul elő, hogy valamelyik jnk megfeledkezik a pódiumművészet magyar képviselőinek rendezvényéről. Visszatérő probléma vers- és prózamondásban fordult elő. Pontosabban: Nyugat-Szlovákia képviselői a járási versenyről a kerületi versenybe jutók számát meghatározó kulcsot igazságtalannak tartják. A problémát az okozza, hogy Kelet- és Közép-Szlovákia esetében, 4, ill. 3 járásból járásonként és kategóriánként 2-2 versenyző jut tovább a kerületi versenybe. Nem Így Nyugat-Szlovákia esetében, a 7 járás mindegyikéből kategóriánként csak a győztesek jutnak tovább (1-1 versenyző). Bratislava külön kerületnek számít, ahol 2 iskolából egyenesen a döntőbe jutnak a versenyzők. A probléma egyik részét, a kerületi versenyből a döntőbe jutást már korrigáltuk az idén azzal, hogy kategóriánként Bratislavából egy, Nyugat-Szlovákiából 4, Kelet- és Közép-Szlovákiából 3-3 versenyző jutott a Jókai Napok és a Duna Menti Tavasz döntőjébe. A Nyugat-szlovákiai kerületben élő magyar nemzetiségű lakosok arányához mérten a járási versenyből a kerületi fordulóba jutás kulcsa még mindig pontatlan, módosításra szorul. Várható, hogy az 1988-ra szóló verseny meghirdetésekor Nyugat-Szlovákia járási egyedi továbbjutási kvótát kapnak, amely tekintetbe veszi majd a járás területén élő magyar nemzetiségű lakosok számát. Javítani kell a Nyugat-szlovákiai kerület versenyzői számára a kerületi fordulóból a döntőbe jutást is. A mozgalmori belül, a többi műfaj esetében ilyen probléma nincs. A területi hovatartozástól függetlenül csak a legjobbak jutnak el a központi versenyekre. A néptáncmozgalomban az idén a gyermektánccsoportok központi versenyére kerül sor. Versenyfelhívásunkra 15 csoport jelentkezett. Kerületenként: 3 Kelet-, 2 Közép- és 10 Nyugat-Szlovákiából. Tekintettel a csoportok, alacsony számára a verseny csupán kétfordulós, a kerületi seregszemlével kez-Kovács János kürti gyermekkara dödik. Örömünkre szolgál, hogy a Kelet-szlovákiai Kerületi Népművelési Központ költségvetésében számolt a magyar gyermektánccsoportok versenyével és megrendezték a kerületi fordulót. Közép- és Nyugat-Szlovákia esetében ez az elvárásunk még nem teljesült. Pedig főleg a nyugat-szlovákiai magyar gyermektánccsoportok megérdemelnék a kerületi szintű seregszemlét. Az idén ezt a problémát csak áthidaló módon oldottuk meg; a Vágsellyén (Šaľa) rendezett kerületi gyermektánccsoportok versenyén együtt versenyeztek csoportjaink a szlovák tánccsoportokkal. Bár az általunk kiírt versenyszabály eltért a szlovák gyermektánccsoportok számára előírt feltételektől, az itt látottak alapján kellett megállapítani csoportjaink színvonalát és dönteni a továbbjutás kérdésében. A benevezett 10 csoportból 5 jutott járási győztesként a kerületi versenyre, a többi csoport utazásáról és ellátásáról a járási népművelési központok gondoskodtak, illetve a válogatóbizottság működési helyükön látogatta meg őket. Ez utóbbi értékelési formát viszont szeretnénk kiiktatni versenyeinkből. Sem a csoport, sem a bizottság számára nem teremt reális alapot a teljesítmények felméréséhez. Az ének-zenei mozgalomban, a néprajzi mozgalomhoz csatolt Tavaszi szél vizet áraszt népdal- és népzenei versenyen kívül a VII. Kodály Napokra kerül sor Galántán. A felnőtt kórusok seregszemléjére 20 énekkar nevezett be. Kerületenként: 6 Kelet-, 3 Közép- és 11 Nyugat-Szlovákia képviselője. Sajnos, az énekkarok esetében is csak a Kelet-szlovákiai kerület tett eleget az SZSZK Kulturális Minisztériumának 6148/85—31 számú, az amatőr művészeti mozgalmak 1986—90-ig szóló versenyei irányelvének, melynek I/6 cikkelye kimondja: „A központi Nyári művelődési táborok Amikor kb. egy évtizeddel ezelőtt megszervezték az első művelődési tábort, akkor még senki sem gondolt arra, hogy egy hosszú életű rendezvénysorozatot indítanak el. Az ötletet az akkor már sikeres és népszerű honismereti kerékpártúra adta. A cél is hasonló volt: néhány napon keresztül szórakozási és művelődési lehetőséget biztosítani az érdeklődőknek, elsősorban a fiataloknak. A túrával ellentétben, egy helyszínen. Éveken keresztül a folytonosság érdekében, és azért is, hogy akiket érdekel, mindkét rendezvényen részt vehessenek, a két esemény időpontját és helyszínét úgy hangolták össze, hogy azok egymást kövessék. A túrázók vagy a táborból indultak, vagy oda érkeztek. Ez a hagyomány csak két éve szakadt meg. Azóta mind a tábor, mind a kerékpártúra lényegében önálló életet él. Az idén ez már harmadszor lesz így. S míg a kerékpártúra jellegében, hangulatában jelenleg is egyedülálló (s talán épp ezért sokakat vonzó), addig a művelődési tábor régen elveszítette „monopolhelyzetét". Jelentős vetélytársai lettek a Somodi Járási Művelődési Tábor a Gímesi Ifjúsági Találkozó, a Latorca menti találkozó stb., — amelyek, s ez hozzátartozik az igazsághoz, sokszor nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a nyári művelődési tábor. Az elmúlt évek alatt fokozatosan alakult ki és formálódott a tábor műsora, tábori rendje. Az ismeretterjesztő előadások, a szórakoztató műsorok és a táncház kapták a főszerepet — kiegészítve a hagyományos műsorelemekkel : a kopjafafaragással, közös kirándulásokkal, esti tábortűzzel stb. Azonban a szervezők és a résztvevők között egyre gyakrabban esik szó arról, hogy ezek a műsorelemek már nem mindig töltik be eredeti szerepkörüket. Gyakran mutatkoznak rajtuk az öregedés, a túlszervezés vagy épp az elégtelen előkészítés jelei. Ugyanakkor a tábort előkészítő szervezők elképzelései sem mindig találkoznak a táborban érkezők igényeivel. A művelődési tábor gerincét a különböző tematikájú előadások képezik. Tegyük hozzá, ezek jórészt társadalomtudományi jellegűek (irodalom, történelem, jog stb.). A tábori forma azt igényelné, hogy az előadást követően vita, beszélgetés alakuljon ki, amelyben lehetőség adódna a téma mélyebb megismerésére. Az előadásnak csak a bevezető gondolatokat kellene tartalmaznia. Természetesen úgy, hogy ebbe a beszélgetésbe a táborozok nagyobbik része bekapcsolódjon. Az utóbbi években a táborozok száma magas (olykor több mint száz) könnyen beláthatjuk, hogy nem mindenkit érdeke! minden. Az előadások látogatottsága a résztvevők számához viszonyítva alacsony. Természetesen néhány kivétel azért akad. A probléma egyik megoldását talán a párhuzamos előadások, foglalkozások rendezése jelentené. De ilyen műsorrendszer egyelőre nem ajánlott: úgymond megosztanák a társaság figyelmét Érdemes lenne azonban elgondolkozni azon, hogy mi a jobb? A párhuzamos műsorok, vagy egy előadás kevés hallgatóval és unaloműzés saját utakat járó csoportosulásokban. Mondok egy követendő példát a legutóbbi Gímesi Ifjúsági Találkozóról. A néprajzi délután keretében kosárfonás, hímzés és faragás bemutatója és tanítása zajlott egyszerre, és nem zavarták egymást. Valószínűleg ugyanígy békében elférne egymás mellett pl. egy természettudományi és egy társadalomtudományi előadás is. Hiszen kisebbségben vannak azok, akiket mindkét témakör érdekel (ill. mindkettőhöz értenek). A legnépszerűbb tábori rendezvények egyike a rendszerint este, a többi műsor után kezdődő s a késő éjszakába nyúló táncház. Ez a szórakozási forma csak néhány éve nyert létjogosultságot a táborok életében, de azóta azok elmaradhatatlan része. A táncház eredeti és fő feladata a közösségi érzésre való nevelésen túl, a tánctanítás. A jelen igazságához azonban az is hozzá tartozik, hogy ezt csak részben vagy egyáltalán nem teljesíti. A táncházak vezetői általában nagyon türelmetlenek. Úgy tűnik, nehezen tudják megérte-6
