A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-05-22 / 21. szám

ÉLETÉBŐL szinten meghirdetett többfordulós versenyek az alsóbb fordulók rendezéséért felelős in­tézmények számára is meghirdetettnek kell tekinteni. Az irányítás alacsonyabb fokán levő intézmények kötelesek saját alapjaikat mozgósítani a hatáskörükbe tartozó verse­nyek megrendezése érdekében." A Közép- és Nyugat-szlovákiai kerület népművelési központjainak hozzáállása mi­att, az irányelvekkel ellentétben válogatással voltunk kénytelenek megoldani a döntőbe jutás kérdését. A 20 kórus közül a legjobb teljesítményt elért 8 jutott a VII. Kodály Napok versenyének döntőjébe. Probléma, hogy a kerületi verseny elmaradása miatt néhány élvonalbeli kórusunk csak félig kész repertoárral állt ki az öt meglátogató váloga­tóbizottság elé. inkább csak ígérve, mint bizonyítva, hogy az alig elsajátított kórusmű­vek hangzása júniusig kialakul, tökéletes lesz. Ez a tény negatívan befolyásolhatja a VII. Kodály Napok művészi színvonalát. A néprajzi szakelőadó irányításában meg­valósuló X. Tavaszi szél vizet áraszt népdal- és népzenei versenyről már a járási fordulók indulásakor irtunk. Beszámoltunk a verseny­­szabályban eszközölt változásokról. A lezaj­lott járási fordulók tapasztalatai kedvezőek. Kevesebb a sértődöttség, a továbbjutás kö­rüli meddő vita. Sajnos, nem minden Csema­­dok jb tett eleget annak az elvárásunknak, hogy a járási fordulók résztvevőit az oklevé­len kívül részesítsék tárgyi jutalomban is. A verseny területi fordulóira ez év októberben kerül sor. Négy ilyen versenyforduló lesz. A Nyugat-szlovákiai kerület versenyzői já­rásonként két területre osztva versenyeznek. A területi versenyek aranyfokozatú minősí­tést elért versenyzői jutnak a központi dön­tőbe, amelyre novemberben kerül sor. A versenyzők területi felosztása viszonylag megfelel a magyar nemzetiségű lakosság járásonként megoszlásának, amit a vers- és prózamondók esetében még nem sikerült elérnünk. Külön szeretnék szólni azokról a művészeti ágazatokról, amelyeknek az idén nincs köz­ponti versenyük. Néhány járásban gyakorlat­tá vált, hogy függetlenül a verseny meghirde­tőjétől járási szinten minden évben minden műfaj versenyét (fesztiválját) megrendezik. Különbség csak abban van, hogy a központi szinten meghirdetett évben versenyjelleggel, egyébként fesztiválként szervezik meg. Min­den művelődési központ számára, minden műfajban követendő példaként szeretnénk megemlíteni az Érsekújvári Járási Népműve­lési Központot a gyermek kórusmozgalom érdekében kifejtett tevékenységéért. Ebben a járásban évente 3 rendezvény keretében kerül sor a gyermekkarok aktivizálására. Elő­ször külön-külön találkoznak a szlovák és a magyar iskolák kórusai, majd a legjobb 3-3 kórus a jnk vándorserlegéért méri össze tudását. A kórusok számára kötelező müve­ket írnak elő. A kötelező mű legszínvonala­sabb tolmácsolásáért az Érsekújvárt (Nové Zámky) Jnb iskolaügyi osztályának 5 ezer koronás vásárlási utalványa jár. A versenyek rendszeres látogatójaként állíthatom, ennek az énekkari rendezvénysorozatnak köszön­hető, hogy a járás gyermekkarai nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is fejlőd­tek. Bizonyítja ezt, hogy 1977-ben a Csengő Énekszón a járásnak még nem volt képvise­lője, pedig a fesztivált rendszeresen Érsekúj­­várott rendeztük. 1980-tól pedig rendszere­sen, kiváló minősítést szerzett gyermekkaruk vett részt központi rendezvényünkön. A ver­senyben többször szereplő kürti (Strekov) alapiskola gyermekkara mellé azóta színvo­nalban felzárkózott az Érsekújvári Czuczor Gergely utcai Alapiskola és a štúrovói alapis­kola, valamint a művészeti népiskola gyer­mekkara: A jnk vándorserlegéért folyó ver­senyben is a kürtiek szerepeltek a legsikere­sebben, Kovács János karnagy vezetésével, aki a CSMTKÉ alapitótagjaként a tanítók énekkarában ismerkedett meg a karvezetés­sel. Pedagógusként és karnagyként az idén vonul nyugdíjba, ezért ezúton is köszönjük az énekkari mozgalmunkban kifejtett sokéves munkáját. Az Érsekújvári Jnk az egyedüli Szlováki­ában, amely évente — hacsak néhány füzet­lap terjedelemben is — kórusművek partitú­ráit jelenteti meg a gyermek- és felnőtt kórusok tevékenységének elősegítése érde­kében. Köztük magyarországi és csehszlová­kiai magyar zeneszerzők müveit is. Az idei verseny kötelező száma pl. Szíjjártó Jenő művei voltak. A szlovák gyermekkarok részé­re Ján Kostra V máji (Májusban), a magyar tannyelvű alapiskolák számára Juhász Gyula Előre, föl című megzenésített verse volt. Ezenkívül, mindkét tannyelvű alapiskola gyermekkarai számára Ivan Hrušovský Jar (Tavasz) című háromszólamú kórusmüvét ajánlották. A három kórusmü kijelölése a választás lehetőségét kínálta. A járási ver­senyre való benevezéshez legalább egyet, a vándorserlegért kettőt kellett műsorra tűzni. Az elgondolást csak dicsérni lehet és ajánla­ni, mások is kövessék az Érsekújvári Jnk példáját. Főleg azokban a műfajokban, ame­lyekben nincs, de szeretnék, hogy élvonalbeli együttesük legyen. DEBRÖDI 0. GÉZA ni, hogy azok, akik a színpadra tépve először tátják egy-egy tánc alaplépéseit nehezebben tudják azt megtanulni és elsajátítani, mint azok, akik már rendelkeznek valamilyen isme­retekkel. Az előbbiek vannak többségben. Mert bizony nekik, kezdőknek, egyáltalán nem egyértelmű, hogy egy adott pillanatban melyik a jobb, illetve a bal lábuk és hogy mit is kell csinálniuk. És akkor még nem szóltunk arról, hogy közben a zene ritmusát is hallgatni kell. Elgondolkoztató tapasztalat az, hogy sokszor egy órával /vagy még előbb) a táncház meg­kezdése után már csak azok vannak a színpa­don, akik már azelőtt is ismerték a táncot A többieknek kisebb-nagyobb mértékben csa­lódva, de félre kell vonulniuk. Ha pl. a tánchá­zat vezető táncoson túl azok is aktívan bekap­csolódnának a tanításba, akik már nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek, egy-egy kezdőt maguk mellé véve eredményesen taníthatnák őket. A tábori délutánokon mindig akad idő arra, hogy a tanultakat átismételjék. így az ismétlésekkel együtt nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kezdő a következő estén már nem kezdőként fog a színpadra lépni. A szép elmélet a gyakorlatban is megvalósítható, csak türelmesebb s tanítani is tudó vezetőkre van szükség. A régi táborozok gyakran emlegetik az esténként fellobbanó, s olykor hajnalig is égő tábortüzeket. Itt lehetett közvetlenül megvitat­ni a nap eseményeit, beszélgetni, ismerkedni. Sajnos a sok, olykor túlzsúfolt műsor jelentő­sen csökkentette a tábortűz értékét. Néha még fel-fellobban, de vagy a tábor, vagy a tűz nélkül. Tábortűzként már csak ritkán. A táborozás hagyományos eleme és jelképe a kopjafa. S bár faragása körül (ki, hogyan, kikkel, mikor stb.) örökösek a viták a tábor befejezésekor, a résztvevők, nagyobbik része mégis a magáénak érzi. Úgy, olyan mérték­ben, ahogyan részt vett a faragásban, a tábor életében. A kopjafa értékét nem a szépsége határozza meg, hanem a táborozók beléfekte­­tett közös munkája. A faragásért felelős tábo­rozó a közösség része, s a faragást is ennek megfelelően kell irányítania. S ezt bizony néha elfelejtik. Mert az önálló alkotás lehet szép, szemet gyönyörködtető, csak épp nem lesz meg a közösségi értéke. Puntigán József KASSÁK LAJOS- emlékest Kassák Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából a Csemadok Érsekújvári (Nové Zámky) Helyi Szervezete emlékestet rende­zett a költő és képzőművész, városunk nagy szülötte tiszteletére, a szövetség székháza nagytermében. A megjelent közönséget Blaskó László mérnök, a városi nemzeti bi­zottság titkára két nyelven üdvözölte, majd a helyi szervezet énekkara, Veszprémi Ferenc vezénylésével, megnyitotta az ünnepi estet. A változatos és színvonalas emlékesten Ná­­tek Katalin gimnáziumi tanuló Kassák Egy ember élete című versét adta elő mély átér­­zéssel. Turczel Lajos nyugalmazott egyetemi tanár ünnepi beszédében méltatta Kassák írói, szerkesztői és képzőművészeti jelentő­ségét. Beszédének befejező részében kitért arra is, hogy Érsekújváron decemberben megnyílt a Kassák-emlékszoba és utcát is elneveztek Kassákról. Juhász Zita Kassák Lajos Költészetem című versével. Kolompárba jós pedig zongo­raszámaival aratón sikert. Az emlékesten mintegy 120-an vettek részt. Dr. HOFER LAJOS • A Szlovák Nemzeti Tanács 5. ülése egyebek között a kulturális-nevelő munkával és a kultúrának a szocialista életmódra gya­korolt hatásával foglalkozott. A kormány be­számolóját Miroslav Válek kulturális minisz­ter terjesztette elő. A vitában 17 képviselő szólalt fel, köztük Sárközy Gizella. A Duna­­szerdahelyi (Dun. Streda) járás kulturális vi­szonyait taglalva — a Csemadokot is érintve — többek között ezeket mondotta: „Az el­múlt időszakban mint vegyes lakosú járás néhány gonddal találkoztunk az amatőr mű­vészeti tevékenységben. Ezek főleg abban rejlettek, hogy a nemzetiségi együttesek nem vettek részt a szlovákiai versenyeken. Az utóbbi években sikerült ezt a problémát megoldanunk. Példaként említhetjük meg a Csalló Népművészeti Együttest, a somorjai (Šamorín) Híd Vegyeskart, a Bartók Béla Énekkart, valamint a Csallóközi Dal- és Tánc­­együttest. Ezek eredményesen vettek részt a szlovákiai versenyeken és fesztiválokon. Több együttest és szakkört a Nemzeti Front társadalmi szervezetei, mindenekelőtt a Cse­madok szervez és irányit... Ki szeretném külön emelni azt a tényt, hogy a Csemadok milyen eredményes munkát végez a nemze­tiségek kultúrájának terjesztésében. Az élen­járó együttesek baráti kapcsolatokat tarta­nak fenn a szlovák és a cseh együttesekkel, valamint a Magyar Népköztársaság együtte­seivel, amivel hozzájárulnak az internaciona­lizmus és a testvériség elmélyitéséhez." • Löffler Béla érdemes művésznek szob­rászművésznek, a Munka Érdemrend kitün­tetettjének 80. születésnapja alkalmából sokéves művészi munkásságáért a csehszlo­vák-magyar barátság megszilárdításához való jelentős személyes hozzájárulásáért és a csehszlovák—magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Csillag Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést április 16-án Kassán (Košice) Kovács Béla, a Magyar Népköztár­saság csehszlovákiai nagykövete adta át. Löffler Béla a Csemadokot is segíti. Egyebek között az ö alkotása a stószi Fábry Zoltán és a rozsnyói (Rožňava) Czabán Samu emlék­mű. • A Csemadok XIV. Országos Közgyűlé­sével a külföldi tömegtájékoztatási eszközök is több alkalommal foglalkoztak. Egyebek között a Magyar Televízió az április 16-án sugárzott Panoráma és az április 19-én su­gárzott a Hét című műsora a közgyűlésen felvett képeket sugározta. A Népgazdaság április 15-i száma „Magyar művelődés Csehszlovákiában", a Magyar Nemzet április 11 -i száma „Csak az előítéletektől mentes ember tud kölcsönösen használni" címmel közölt a Csemadokkal kapcsolatos írást. Az utóbbi cikk beszélgetés Sidó Zoltánnal, a Csemadok Központi Bizottságának elnöké­vel. Az interjúban Sidó Zoltán egyebek kö­zött elmondta, hogy „a Csemadok kulturális szövetség volt, az is marad. Ez a jelleg határozza meg elsődleges feladatainkat, cél­jainkat. Küldetésünk nem változik azáltal, hogy január elsejétől a Nemzeti Front kötelé­kében működnek; a magyar nemzetiségi kultúra fejlesztésével kívánunk hozzájárulni az egységes csehszlovák szocialista kultúra fejlődéséhez". 7

Next

/
Thumbnails
Contents