A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-22 / 21. szám
ÉLETÉBŐL szinten meghirdetett többfordulós versenyek az alsóbb fordulók rendezéséért felelős intézmények számára is meghirdetettnek kell tekinteni. Az irányítás alacsonyabb fokán levő intézmények kötelesek saját alapjaikat mozgósítani a hatáskörükbe tartozó versenyek megrendezése érdekében." A Közép- és Nyugat-szlovákiai kerület népművelési központjainak hozzáállása miatt, az irányelvekkel ellentétben válogatással voltunk kénytelenek megoldani a döntőbe jutás kérdését. A 20 kórus közül a legjobb teljesítményt elért 8 jutott a VII. Kodály Napok versenyének döntőjébe. Probléma, hogy a kerületi verseny elmaradása miatt néhány élvonalbeli kórusunk csak félig kész repertoárral állt ki az öt meglátogató válogatóbizottság elé. inkább csak ígérve, mint bizonyítva, hogy az alig elsajátított kórusművek hangzása júniusig kialakul, tökéletes lesz. Ez a tény negatívan befolyásolhatja a VII. Kodály Napok művészi színvonalát. A néprajzi szakelőadó irányításában megvalósuló X. Tavaszi szél vizet áraszt népdal- és népzenei versenyről már a járási fordulók indulásakor irtunk. Beszámoltunk a versenyszabályban eszközölt változásokról. A lezajlott járási fordulók tapasztalatai kedvezőek. Kevesebb a sértődöttség, a továbbjutás körüli meddő vita. Sajnos, nem minden Csemadok jb tett eleget annak az elvárásunknak, hogy a járási fordulók résztvevőit az oklevélen kívül részesítsék tárgyi jutalomban is. A verseny területi fordulóira ez év októberben kerül sor. Négy ilyen versenyforduló lesz. A Nyugat-szlovákiai kerület versenyzői járásonként két területre osztva versenyeznek. A területi versenyek aranyfokozatú minősítést elért versenyzői jutnak a központi döntőbe, amelyre novemberben kerül sor. A versenyzők területi felosztása viszonylag megfelel a magyar nemzetiségű lakosság járásonként megoszlásának, amit a vers- és prózamondók esetében még nem sikerült elérnünk. Külön szeretnék szólni azokról a művészeti ágazatokról, amelyeknek az idén nincs központi versenyük. Néhány járásban gyakorlattá vált, hogy függetlenül a verseny meghirdetőjétől járási szinten minden évben minden műfaj versenyét (fesztiválját) megrendezik. Különbség csak abban van, hogy a központi szinten meghirdetett évben versenyjelleggel, egyébként fesztiválként szervezik meg. Minden művelődési központ számára, minden műfajban követendő példaként szeretnénk megemlíteni az Érsekújvári Járási Népművelési Központot a gyermek kórusmozgalom érdekében kifejtett tevékenységéért. Ebben a járásban évente 3 rendezvény keretében kerül sor a gyermekkarok aktivizálására. Először külön-külön találkoznak a szlovák és a magyar iskolák kórusai, majd a legjobb 3-3 kórus a jnk vándorserlegéért méri össze tudását. A kórusok számára kötelező müveket írnak elő. A kötelező mű legszínvonalasabb tolmácsolásáért az Érsekújvárt (Nové Zámky) Jnb iskolaügyi osztályának 5 ezer koronás vásárlási utalványa jár. A versenyek rendszeres látogatójaként állíthatom, ennek az énekkari rendezvénysorozatnak köszönhető, hogy a járás gyermekkarai nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is fejlődtek. Bizonyítja ezt, hogy 1977-ben a Csengő Énekszón a járásnak még nem volt képviselője, pedig a fesztivált rendszeresen Érsekújvárott rendeztük. 1980-tól pedig rendszeresen, kiváló minősítést szerzett gyermekkaruk vett részt központi rendezvényünkön. A versenyben többször szereplő kürti (Strekov) alapiskola gyermekkara mellé azóta színvonalban felzárkózott az Érsekújvári Czuczor Gergely utcai Alapiskola és a štúrovói alapiskola, valamint a művészeti népiskola gyermekkara: A jnk vándorserlegéért folyó versenyben is a kürtiek szerepeltek a legsikeresebben, Kovács János karnagy vezetésével, aki a CSMTKÉ alapitótagjaként a tanítók énekkarában ismerkedett meg a karvezetéssel. Pedagógusként és karnagyként az idén vonul nyugdíjba, ezért ezúton is köszönjük az énekkari mozgalmunkban kifejtett sokéves munkáját. Az Érsekújvári Jnk az egyedüli Szlovákiában, amely évente — hacsak néhány füzetlap terjedelemben is — kórusművek partitúráit jelenteti meg a gyermek- és felnőtt kórusok tevékenységének elősegítése érdekében. Köztük magyarországi és csehszlovákiai magyar zeneszerzők müveit is. Az idei verseny kötelező száma pl. Szíjjártó Jenő művei voltak. A szlovák gyermekkarok részére Ján Kostra V máji (Májusban), a magyar tannyelvű alapiskolák számára Juhász Gyula Előre, föl című megzenésített verse volt. Ezenkívül, mindkét tannyelvű alapiskola gyermekkarai számára Ivan Hrušovský Jar (Tavasz) című háromszólamú kórusmüvét ajánlották. A három kórusmü kijelölése a választás lehetőségét kínálta. A járási versenyre való benevezéshez legalább egyet, a vándorserlegért kettőt kellett műsorra tűzni. Az elgondolást csak dicsérni lehet és ajánlani, mások is kövessék az Érsekújvári Jnk példáját. Főleg azokban a műfajokban, amelyekben nincs, de szeretnék, hogy élvonalbeli együttesük legyen. DEBRÖDI 0. GÉZA ni, hogy azok, akik a színpadra tépve először tátják egy-egy tánc alaplépéseit nehezebben tudják azt megtanulni és elsajátítani, mint azok, akik már rendelkeznek valamilyen ismeretekkel. Az előbbiek vannak többségben. Mert bizony nekik, kezdőknek, egyáltalán nem egyértelmű, hogy egy adott pillanatban melyik a jobb, illetve a bal lábuk és hogy mit is kell csinálniuk. És akkor még nem szóltunk arról, hogy közben a zene ritmusát is hallgatni kell. Elgondolkoztató tapasztalat az, hogy sokszor egy órával /vagy még előbb) a táncház megkezdése után már csak azok vannak a színpadon, akik már azelőtt is ismerték a táncot A többieknek kisebb-nagyobb mértékben csalódva, de félre kell vonulniuk. Ha pl. a táncházat vezető táncoson túl azok is aktívan bekapcsolódnának a tanításba, akik már nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek, egy-egy kezdőt maguk mellé véve eredményesen taníthatnák őket. A tábori délutánokon mindig akad idő arra, hogy a tanultakat átismételjék. így az ismétlésekkel együtt nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kezdő a következő estén már nem kezdőként fog a színpadra lépni. A szép elmélet a gyakorlatban is megvalósítható, csak türelmesebb s tanítani is tudó vezetőkre van szükség. A régi táborozok gyakran emlegetik az esténként fellobbanó, s olykor hajnalig is égő tábortüzeket. Itt lehetett közvetlenül megvitatni a nap eseményeit, beszélgetni, ismerkedni. Sajnos a sok, olykor túlzsúfolt műsor jelentősen csökkentette a tábortűz értékét. Néha még fel-fellobban, de vagy a tábor, vagy a tűz nélkül. Tábortűzként már csak ritkán. A táborozás hagyományos eleme és jelképe a kopjafa. S bár faragása körül (ki, hogyan, kikkel, mikor stb.) örökösek a viták a tábor befejezésekor, a résztvevők, nagyobbik része mégis a magáénak érzi. Úgy, olyan mértékben, ahogyan részt vett a faragásban, a tábor életében. A kopjafa értékét nem a szépsége határozza meg, hanem a táborozók beléfektetett közös munkája. A faragásért felelős táborozó a közösség része, s a faragást is ennek megfelelően kell irányítania. S ezt bizony néha elfelejtik. Mert az önálló alkotás lehet szép, szemet gyönyörködtető, csak épp nem lesz meg a közösségi értéke. Puntigán József KASSÁK LAJOS- emlékest Kassák Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából a Csemadok Érsekújvári (Nové Zámky) Helyi Szervezete emlékestet rendezett a költő és képzőművész, városunk nagy szülötte tiszteletére, a szövetség székháza nagytermében. A megjelent közönséget Blaskó László mérnök, a városi nemzeti bizottság titkára két nyelven üdvözölte, majd a helyi szervezet énekkara, Veszprémi Ferenc vezénylésével, megnyitotta az ünnepi estet. A változatos és színvonalas emlékesten Nátek Katalin gimnáziumi tanuló Kassák Egy ember élete című versét adta elő mély átérzéssel. Turczel Lajos nyugalmazott egyetemi tanár ünnepi beszédében méltatta Kassák írói, szerkesztői és képzőművészeti jelentőségét. Beszédének befejező részében kitért arra is, hogy Érsekújváron decemberben megnyílt a Kassák-emlékszoba és utcát is elneveztek Kassákról. Juhász Zita Kassák Lajos Költészetem című versével. Kolompárba jós pedig zongoraszámaival aratón sikert. Az emlékesten mintegy 120-an vettek részt. Dr. HOFER LAJOS • A Szlovák Nemzeti Tanács 5. ülése egyebek között a kulturális-nevelő munkával és a kultúrának a szocialista életmódra gyakorolt hatásával foglalkozott. A kormány beszámolóját Miroslav Válek kulturális miniszter terjesztette elő. A vitában 17 képviselő szólalt fel, köztük Sárközy Gizella. A Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás kulturális viszonyait taglalva — a Csemadokot is érintve — többek között ezeket mondotta: „Az elmúlt időszakban mint vegyes lakosú járás néhány gonddal találkoztunk az amatőr művészeti tevékenységben. Ezek főleg abban rejlettek, hogy a nemzetiségi együttesek nem vettek részt a szlovákiai versenyeken. Az utóbbi években sikerült ezt a problémát megoldanunk. Példaként említhetjük meg a Csalló Népművészeti Együttest, a somorjai (Šamorín) Híd Vegyeskart, a Bartók Béla Énekkart, valamint a Csallóközi Dal- és Táncegyüttest. Ezek eredményesen vettek részt a szlovákiai versenyeken és fesztiválokon. Több együttest és szakkört a Nemzeti Front társadalmi szervezetei, mindenekelőtt a Csemadok szervez és irányit... Ki szeretném külön emelni azt a tényt, hogy a Csemadok milyen eredményes munkát végez a nemzetiségek kultúrájának terjesztésében. Az élenjáró együttesek baráti kapcsolatokat tartanak fenn a szlovák és a cseh együttesekkel, valamint a Magyar Népköztársaság együtteseivel, amivel hozzájárulnak az internacionalizmus és a testvériség elmélyitéséhez." • Löffler Béla érdemes művésznek szobrászművésznek, a Munka Érdemrend kitüntetettjének 80. születésnapja alkalmából sokéves művészi munkásságáért a csehszlovák-magyar barátság megszilárdításához való jelentős személyes hozzájárulásáért és a csehszlovák—magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Csillag Érdemrendet adományozta. A kitüntetést április 16-án Kassán (Košice) Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete adta át. Löffler Béla a Csemadokot is segíti. Egyebek között az ö alkotása a stószi Fábry Zoltán és a rozsnyói (Rožňava) Czabán Samu emlékmű. • A Csemadok XIV. Országos Közgyűlésével a külföldi tömegtájékoztatási eszközök is több alkalommal foglalkoztak. Egyebek között a Magyar Televízió az április 16-án sugárzott Panoráma és az április 19-én sugárzott a Hét című műsora a közgyűlésen felvett képeket sugározta. A Népgazdaság április 15-i száma „Magyar művelődés Csehszlovákiában", a Magyar Nemzet április 11 -i száma „Csak az előítéletektől mentes ember tud kölcsönösen használni" címmel közölt a Csemadokkal kapcsolatos írást. Az utóbbi cikk beszélgetés Sidó Zoltánnal, a Csemadok Központi Bizottságának elnökével. Az interjúban Sidó Zoltán egyebek között elmondta, hogy „a Csemadok kulturális szövetség volt, az is marad. Ez a jelleg határozza meg elsődleges feladatainkat, céljainkat. Küldetésünk nem változik azáltal, hogy január elsejétől a Nemzeti Front kötelékében működnek; a magyar nemzetiségi kultúra fejlesztésével kívánunk hozzájárulni az egységes csehszlovák szocialista kultúra fejlődéséhez". 7
