A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-01 / 18. szám
A CSEMADOK AMATŐR TÁNCMŰVÉSZETÜNK HELYE ÉS PROBLÉMÁI tok, táncegyüttesek, hagyományőrző folklórcsoportok mintegy 25—30 százalékának egy-két órás műsora van. Ezek a csoportok jelentik az élvonalat. Ezek azok, melyeknek a munkáját a rendszeresség, a hetente egy-két alkalommal tartott többórás próba és az évi 15—30 fellépés jellemzi. A többinek csak rövidebb műsora van, és csak kiegészítő részműsor szolgáltatására képes. Munkáju-A Csemadok járási bizottságai által 1983- ban készített kimutatás szerint 51 felnőtt tánccsoport, 14 táncegyüttes, 63 gyermektánccsoport és 56 folklórcsoport működött a Csemadok helyi szervezetek, iskolák, állami művelődési intézmények, szakszervezeti és szövetkezeti klubok mellett. Ezek az adatok 10—15 %-os ingadozással az 1982—87 -es ötéves Csemadok választási időszakában érvényesek voltak. Az előző 1981 -es felmérés is hasonló adatokat tartalmazott. Új felmérést a Csemadok a soron következő XIV. Országos Közgyűlése előkészületeként ez év elején készített, miszerint jelenleg 18 táncegyüttes, 62 felnőtt tánccsoport, 61 folklórcsoport és 67 gyermek-tánccsoport tevékenykedik. A létező felnőtt és gyermek-tánccsopor-Az Új Hajtás, Csalló, Hajós táncegyüttesek közös száma az Országos Kulturális Ünnepségen kát kisebb rendszeresség és tudatosság jellemzi, inkább a szép táncos mozgás, a magyar népi táncok alapjainak az elsajátításáért fáradoznak. Velük ellentétben az élvonalba tartozó táncegyüttesekre és tánccsoportokra rendszeresen lehet számítani a Csemadok és az állami intézmények, esetenként más társadalmi szervezetek és gazdasági egységek kulturális rendezvényein: a járási, a kerületi dal- és táncünnepélyeken, népművészeti és kulturális ünnepélyeken, valamint önálló kulturális rendezvényeken. Az ő fellépésük határozza meg a csehszlovákiai magyar dolgozók Országos Népművészeti Fesztiválja és az Országos Kulturális Ünnepély színvonalát is. Együtteseinknek és tánccsoportjainknak szereplési és versenyzési lehetőséget a Csemadok fórumai mellett az állami népművelési hálózat is biztosít. Szövetségünk irányítása eredményeképpen tánccsoportjaink rendszeresen bekapcsolódnak az állami kulturális intézmények által meghirdetett versenyekbe és a táncegyüttesek országos kategorizálásába. 1983-ban országos C kategóriát szerzett, illetve a 80-ban szerzett kategóriáját megvédte a somorjai (Šamorín) Csalló, a komáromi (Komárno) Hajós, a sládkovičovói Új Hajtás, a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Csallóközi és a fülekpüspöki (Fiľ. Biskupice) Palóc táncegyüttes. A Csalló és a Hajós versenyfellépése olyan sikeres volt, hogy a versenyszabályok értelmében '84-ben meg- , pályázhatták a B kategóriát. Ezt a feladatot is sikeresen megoldották. A versenyt kategóriákként hároméves ciklusban rendezik, amikor is a kategória megszerezhető, megvédhető, elveszthető, illetve az előrelépés joga elnyerhető. Jó verseny ez, mert rendszeresen újra és újra bizonyítani kell, tehát állandó és rendszeres munkára ösztönöz. 1986-ban megvédte kategóriáját a Csallóközi és új együttesként megszerezte a szinai (Seňa) Rozmaring. Nem tudta megvédeni C kategóriáját az Új Hajtás és a Palóc. Mindkét együttesnél szervezési és anyagi problémák játszottak közre. A kassai (Košice) Új Nemzedéket pedig jelentkezése ellenére sem hívták meg a versenyfellépésre, mert az együttesnek nincs meg a kerületi szervek által meg-JUBILEUMI HANGVERSENY A jubiláló vegyeskar Március utolsó szombatján kedves meghívásnak tettünk eleget. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Művészeti Népiskola színháztermében a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes vegyeskara megalakulásának 10. évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt rendezett. A kórusmuzsikát kedvelők körében jól ismert, hogy szlovákiai viszonylatban is kevés ifjúsági vegyeskarunk van. A Bratislavai Népművelési Intézet Szlovákiában mindössze négyet tart nyilván. Nemzetiségi zenei életünkben csupán egyről, a Kassai (Košice) Schönherz Zoltán Magyar Tannyelvű Ipari Középiskola vegyeskaráról tudtunk eddig. A hangversenyen derült ki, hogy a tíz éve alakult Dunaszerdahelyi VMK gyermekkara, a későbbi leánykar, új nevén a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes kórusa két éve vegyeskarként tevékenykedik. Önálló szereplésükről csak szűkebb körben tudtak, leginkább a tánckarral együtt léptek fel. így kellemes meglepetésként hatott bemutatkozásuk. A bevezetőben elmondhatom, hangversenyünkön ritka zenei élményben volt részünk. Ezt nem a kötelező udvariasság mondatja velem. Nehéz megfogalmazni mit jelent, ha csupa fiatal áll a színpadon és lelkesedéstől hevült éneküket zenei tisztaság és jól érzékelhető színekkel árnyalt dinamika hatja át, s nemcsak egy kor kórusművészetéből kap ízelítőt a hallgató. Nehéz mértéktartó jelzőkkel illetni a produkciót Ilyenkor nem számítanak az apró szöveg-, intonációs vagy ritmikai hibák, mert úgy emberi és közvetlen a műsor, ahogy elhangzott. így látni az énekesek és a karnagy igyekezetét a közös munka nehézségi fokát a türelem és az akarat összahangjának szükségességét Azt a munkát, amely előttünk a harmóniák sokszínűségében nyert végső kifejezési formát és tartalmat. A hangverseny felépítése és gradációja avatott zenei szakemberre vall. Kialakításában Ág Tibor karnagynak részletekre is kiterjedő figyelme volt felfedezhető. Törés csupán a szükségből beiktatott szólóénekes teljesítményében volt melynek igazi értékét csorbította a túlzott akarásból fakadó lámpaláz Füzek Ildikót már hallottuk sokkal meggyőzőbben is szerepelni. A műsorvezető nélkül zajlott énekkari hangverseny komoly lelki és fizikai megterhelést jelentett a kórusnak és az est két további főszereplőjének, a zongorán közreműködő és vezénylő Pálmainé Pápay Mártának és az énekkar vezetőjének, Ág Tibornak. 6
