A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-05-01 / 18. szám
ELETEBOL követelt D kategóriája sem. Ez elég érthetetlen. mert az együttesnek évek óta színvonalas, egész esti műsora van, rendszeresen tájoló előadásokat tart, részt vesz szövetségünk és az állami szervek rendezte fesztiválokon, sőt 1984-ben az ONF Nagydíjának I., '86-ban II. helyezettje volt. Lényegében az illetékes járási népművelési központ és az együttes vezetőségének hiányos szervezési munkája eredményeként az együttes 1986- ban is elesett a besorolási lehetőségtől. Gyermektánccsoportjaink legjobbjai a járási versenyekben elért eredményeik alapján rendszeresen részt vesznek a kerületi versenyeken is. A kerületi versenyekben elért előkelő helyezések eredményeként közülük 1983-ban az ekeli (Okoličná na Ostrove) Tátika, a gortvai Barkóca és a szepsi (Moldava nad Bodvou) Fehér Liiiomszál, majd '85- ben a párkányi (Štúrovo) Kisbojtár, a galántai Pitypang és újra a Fehér Liiiomszál (kiscsoport) eljutott a gyermek-tánccsoportok szlovákiai központi versenyére PreSovba. A csoportok mindkét alkalommal becsülettel helytálltak, közülük négy nagydíjjal, illetve értékes díjakkal tért haza. A B kategóriás együttesekre és a gyermektánccsoportokra ebben az évben is vár a bizonyítás. A B kategóriásoknál a kategória megvédése a nagy feladat. Ha kiugróan jól sikerülne az együtteseknek a helytállás, jövőre megostromolhatnák a legmagasabb csoportok mindkét alkalommal becsülettel helytálltak, közülük négy nagydíjjal, illetve értéa nagy erőpróbára. A gyermekcsoportok pedig újra meghódíthatják az ONF és a Prešov színpadait. Fesztiválunk ebben az évben az ő versenyükkel gazdagodik, ami azt jelenti, hogy újra lehetőség nyílik a nagydíj elnyerésére. Ez pedig már országos rangot jelent. A szlovákiai versenyt — Prešovban — is megrendezik. TAKÁCS ANDRÁS Fotó: a szerző A műsorlap nemcsak tájékoztat, hanem nevel és oktat is. Az ismeretterjesztés elérte volna célját ha a kiadott műsor két pontban nem tér el a színpadon hallottaktól. Ez a csekélység keltette bennem az egyedüli hiányérzetet. Viszont, a művészi élmények mellett, négy olyan eseménymozzanat ellensúlyozta ezt, amire kevés művészeti együttes fenntartója és vezetője figyel oda. Itt szemtanúi voltunk:az utánpótlás, a Kicsinyek Kórusa bemutatkozásának, a kórus törzs- és volt tagjai számára készített egyedi jutalmazásnak (Török Ágnes keramikusnak erre az alkalomra készített figuratív alkotását ///. emlékplakettjét kapták), és a patronáló üzemek vezetői megillető erkölcsi megtiszteltetésnek (emlékplakettben részesültek). A negyedik mozzanat megérdemli, hogy külön szóljunk róla. A régi műsorokból összeállított kóruscsokor előtt Ág Tibor karnagy felkérte a hangversenyen jelenlevő volt tagokat csatlakozzanak a színpadon állókhoz és énekeljenek velük. A leánykar volt tagjai vonakodás nélkül álltak be régi helyükre és megizmosodott szólamokban hallgattuk újra Kodály, Regnart és Karai gyönyörű kórusműveit A fenntartó szerv, a Dunaszerdahetyi Városi Művelődési Központon kívül, a három Prága szellemi vonzásában A cseh—magyar szellemi és kulturális kapcsolatok idestova hat és fél évszázados múltra tekinthetnek vissza. A prágai Károly Egyetemnek szinte a megalapításától (1348) kezdve voltak magyar diákjai is, akik nemcsak az itt szerzett tudást és szemléletmódot, hanem Prága és a cseh nép jóhírét is magukkal vitték hazájukba, és fontos — kellőképpen talán még nem is méltatott — szerepet játszottak a két nép barátságának kialakításában és elmélyítésében. Prágában mindig tanultak magyarok, de a felszabadulást követően a prágai magyar diákok száma jelentősen megnőtt. Magától értetődőnek látszik, hogy keresték egymással a kapcsolatot, rendszeresen összejöttek, s ezekből a találkozásokból, összejövetelekből szinte észrevétlenül egy kis közösség alakult ki, amelynek már csak nevet kellett adni. Valahogy így jött létre — épp harminc esztendeje — a prágai magyar diákok közművelődési klubja, amelynek később Ady Endre Diákkör (AED) lett a neve. Az AED kezdettől fogva arra törekedett, hogy a Prágába tanulni jött magyar nemzetiségű diákokat átsegítse a kezdeti nehézségeken, s erőt öntsön azokba, akiken az esetleges kudarcok miatt csüggedés lett úrrá. Az AED ugyanakkor a szó mai értelmében vett közművelődési klub is kívánt lenni: ismeretterjesztő előadásokat, zenés-irodalmi esteket rendezett, s mindig fontos feladatának tartotta, hogy a prágai magyar diákokkal megismertesse a cseh nép irodalmát és kultúráját, felerősítse Prága egyébként sem csekély szellemi kisugárzását. Közismert tény, hogy a prágai AED volt az elindítója a csehszlovákiai magyar klubmozgalomnak s az sem titok, hogy az egykori prágai magyar diákok ma is aktív közreműködői és alakítói a csehszlovákiai magyar szellemi és kulturális életnek, ugyanakkor munkahelyükön elismert és megbecsült szakemberek, akikre szűkebb pátriájuk, s az énekkari felállásban tevékenykedett jubiláló kórus tevékenységének méltatásához és jutalmazásához hozzájárult a városi és a járási nemzeti bizottság, valamint a Csemadok Központi Bizottsága is. A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes vegyeskarának tagbázisát a dunaszerdahetyi gimnázium tanulói alkották. Azért írom múlt időben, mert hangversenyüket tevékenységük kicsúcsosodásaként és befejezéseként kell számontartani. A vegyeskar zöme az idén érettségizik és a megpályázott további életcélok arra utalnak, hogy ebben az „összeállításban" már nem tudnak tovább hangversenyezni. Kár. Az objektív ok elkerülhetetlensége ellenére is sajnálatos. Leginkább azért, mert tevékenységük megszűnésével egy ritka zenei hatások elérésére, s egyedi hangzásra képes ifjúsági vegyeskarral leszünk szegényebbek. Remélni csak azt lehet, hogy tagjaiban az énekszeretet képes volt kialakítani egy olyan vonzerőt amely a más irányba kilendült pályákat is egy ponton összefogja, magához vonzza és az a pont a kóruspróbák és a hangversenyek ideje lesz Ha ez nem sikerül, tapasztalataikra és képességeikre akkor is szükség lesz bármelyik vegyeskarunkban, legyen az Dunaszerdaheöket útjukra bocsátó közösség joggal büszke. Sok egykori prágai magyar diákkal beszéltem az évek során, s egy sem akadt közöttük, aki ne hangsúlyozta volna, milyen fontos szerepet játszott szellemi fejlődésében, gondolkodásmódjának elmélyülésében és érdeklődésének sokoldalúbbá válásában a főváros, Prága szellemisége. Ez bizonyos értelemben az Ady Endre Diákkörnek is köszönhető volt, amelynek tagjai — az elődök nyomdokaiban haladva — őszintén arra törekedtek, hogy a cseh és magyar nép közötti barátságot a maguk sajátos eszközeivel is ápolják és elmélyítsék. Úgy gondolom, nemcsak az egykori prágai magyar diákokban hagyott kitörölhetetlen emlékeket a fővárosban eltöltött idő, hanem ök is hasonló emlékeket hagytak maguk után azokban a cseh kollégáikban, akikkel együtt tanultak, akikkel őszinte és mély barátságot kötöttek. A prágai magyar diákoknak nem kevés érdemük van abban, hogy a cseh közvéleményben ma már jóval árnyaltabb és plasztikusabb kép él a magyarokról. Az AED megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi esten ezt is el akartam mondani, de valahogy nem került rá sor. Ezzel a szerény jegyzettel szerettem volna pótolni a mulasztásomat. (lacza) Méry Gábor felvétele lyen, Dióspatonyban (Orechová Potôň), Somorján (Šamorín) vagy Bratislavában. Legszívesebben — és ezt az ünnepi hangverseny zsúfolt nézőtere is bizonyítja — a két éve működő formában hallanánk viszont a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes vegyeskarát A jubileumhoz gratulálva ismét csak azt kívánom, amit Szövetségünk nevében a hangverseny színpadán mondtam: „Még számos évtizedig, töretlen művészi színvonalon és lelkesedéssel tevékenykedjenek mindnyájunk örömére és gyönyörűségére. ” DEBRÖDI D. GÉZA Fotó: Oros Gyula ünnepét a Csemadok népi együttesei is méltóan köszöntik. Részt vesznek a járási székhelyeken rendezett felvonulásokon és fellépnek a május 1 -je alkalmából rendezett kulturális bemutatókon. Különösen a népi együttesek és az énekkarok gyakori szereplői a május elsejéken rendezett szabadtéri népünnepélyeknek. A május elsejei ünnepségeken rendszeresen fellép a Csemadok Központi Bizottsága Szőttes Népművészeti Együttese is. • A Csemadok kiemelt feladatának tekinti a munkásmozgalmi hagyaték ápolását. Kezdeményezésére számos helyen létesítettek munkásmozgalom-történeti emlékszobát és nyitottak meg munkásmozgalom-történeti kiállítást. A helyi szervezetek többsége rendszeresen megemlékezik a jelentősebb munkásmozgalmi vonatkozású évfordulókról is. Ez idén Steiner Gábor és Major István centenáriuma megünneplésére fordít megkülönböztetett figyelmet. Steiner Gábor születésének 100. évfordulója szeptember 9-én, Major István születésének 100. évfordulója december 13-án lesz. A munkásmozgalom mindkét harcosa különösen Dél-Szlovákia dolgozói körében végzett különösen jelentős munkát. A Csemadok az évforduló alkalmából egyebek között előadásokkal méltatja Steiner Gábor és Major István életének és munkásságának jelentőségét. • Kassák Lajos húsz éve, 1967. március 21-én ünnepelte születésének 80. évfordulóját. Az eseményről szülővárosa. Érsekújvár (Nové Zámky) is megemlékezett. A Csemadok helyi szervezete levélben kérte fel Kassák Lajost, hogy vegyen részt az Érsekújváron rendezett ünnepségen. Az író betegség miatt nem utazhatott de levelet küldött a város lakóihoz, melyben egyebek között ezeket írta: „Egy hosszú életen át hü fia maradtam szülővárosomnak és sosem felejtem el. hogy ott ringatták bölcsőmet, ott voltak tanítóim és játszópajtásaim. Egész irodalmamban észlelhető gyerekkori emlékeim felvillanásaiban. az ottani emberek arcát mintáztam meg, az ő sorsukat példáztam és az őket körülvevő tájat festettem. írói tevékenységemnek ezt a részét Egy ember élete című önéletrajzi regényem első és második könyve félreérthetetlenül dokumentálja ... Képzeljenek maguk elé egy nyolcvanéves embert, aki hosszú, nehéz utakat járt meg. voltak kudarcai és voltak sikerei és ma éppen azon fáradozik, hogy betakarítsa egész termését. Ehhez a termésbetakarításhoz tartozik az Önök meghitt baráti tiszteletadása is ..." • Lassan 25 éve, hogy megalakult a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. A Csemadok Központi Bizottsága által irányított együttes az utóbbi időszakban évente átlag nyolc alkalommal tart koncertet. Műsorán mai és klasszikus magyar, szlovák, cseh és szovjet szerzők müvei szerepelnek. Az együttes az A kategóriás minősítést 1971-ben szerezte meg. Tagjai közül — munka-, illetve lakhelyükön — 16-an vezetnek énekkart. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, amely már többszőr szerepelt külföldön is, és minden alkalommal értékes helyezéseket nyert, a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom egészére ösztönző hatású.
