A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-05-01 / 18. szám

ELETEBOL követelt D kategóriája sem. Ez elég érthetet­len. mert az együttesnek évek óta színvona­las, egész esti műsora van, rendszeresen tájoló előadásokat tart, részt vesz szövetsé­günk és az állami szervek rendezte fesztivá­lokon, sőt 1984-ben az ONF Nagydíjának I., '86-ban II. helyezettje volt. Lényegében az illetékes járási népművelési központ és az együttes vezetőségének hiányos szervezési munkája eredményeként az együttes 1986- ban is elesett a besorolási lehetőségtől. Gyermektánccsoportjaink legjobbjai a já­rási versenyekben elért eredményeik alapján rendszeresen részt vesznek a kerületi verse­nyeken is. A kerületi versenyekben elért elő­kelő helyezések eredményeként közülük 1983-ban az ekeli (Okoličná na Ostrove) Tátika, a gortvai Barkóca és a szepsi (Molda­va nad Bodvou) Fehér Liiiomszál, majd '85- ben a párkányi (Štúrovo) Kisbojtár, a galántai Pitypang és újra a Fehér Liiiomszál (kiscso­port) eljutott a gyermek-tánccsoportok szlo­vákiai központi versenyére PreSovba. A cso­portok mindkét alkalommal becsülettel hely­tálltak, közülük négy nagydíjjal, illetve érté­kes díjakkal tért haza. A B kategóriás együttesekre és a gyermek­­tánccsoportokra ebben az évben is vár a bizonyítás. A B kategóriásoknál a kategória megvédése a nagy feladat. Ha kiugróan jól sikerülne az együtteseknek a helytállás, jövő­re megostromolhatnák a legmagasabb cso­portok mindkét alkalommal becsülettel helyt­álltak, közülük négy nagydíjjal, illetve érté­­a nagy erőpróbára. A gyermekcsoportok pedig újra meghódít­hatják az ONF és a Prešov színpadait. Feszti­válunk ebben az évben az ő versenyükkel gazdagodik, ami azt jelenti, hogy újra lehető­ség nyílik a nagydíj elnyerésére. Ez pedig már országos rangot jelent. A szlovákiai versenyt — Prešovban — is megrendezik. TAKÁCS ANDRÁS Fotó: a szerző A műsorlap nemcsak tájékoztat, hanem nevel és oktat is. Az ismeretterjesztés elérte volna célját ha a kiadott műsor két pontban nem tér el a színpadon hallottaktól. Ez a csekélység keltette bennem az egyedüli hi­ányérzetet. Viszont, a művészi élmények mel­lett, négy olyan eseménymozzanat ellensú­lyozta ezt, amire kevés művészeti együttes fenntartója és vezetője figyel oda. Itt szemta­núi voltunk:az utánpótlás, a Kicsinyek Kórusa bemutatkozásának, a kórus törzs- és volt tag­jai számára készített egyedi jutalmazásnak (Török Ágnes keramikusnak erre az alkalomra készített figuratív alkotását ///. emlékplakett­jét kapták), és a patronáló üzemek vezetői megillető erkölcsi megtiszteltetésnek (emlék­plakettben részesültek). A negyedik mozzanat megérdemli, hogy külön szóljunk róla. A régi műsorokból összeállított kóruscsokor előtt Ág Tibor karnagy felkérte a hangversenyen jelen­levő volt tagokat csatlakozzanak a színpadon állókhoz és énekeljenek velük. A leánykar volt tagjai vonakodás nélkül álltak be régi helyükre és megizmosodott szólamokban hallgattuk újra Kodály, Regnart és Karai gyönyörű kórus­műveit A fenntartó szerv, a Dunaszerdahetyi Városi Művelődési Központon kívül, a három Prága szellemi vonzásában A cseh—magyar szellemi és kulturális kap­csolatok idestova hat és fél évszázados múltra tekinthetnek vissza. A prágai Károly Egyetemnek szinte a megalapításától (1348) kezdve voltak magyar diákjai is, akik nem­csak az itt szerzett tudást és szemléletmó­dot, hanem Prága és a cseh nép jóhírét is magukkal vitték hazájukba, és fontos — kellőképpen talán még nem is méltatott — szerepet játszottak a két nép barátságának kialakításában és elmélyítésében. Prágában mindig tanultak magyarok, de a felszabadulást követően a prágai magyar diákok száma jelentősen megnőtt. Magától értetődőnek látszik, hogy keresték egymás­sal a kapcsolatot, rendszeresen összejöttek, s ezekből a találkozásokból, összejövetelek­ből szinte észrevétlenül egy kis közösség alakult ki, amelynek már csak nevet kellett adni. Valahogy így jött létre — épp harminc esztendeje — a prágai magyar diákok köz­művelődési klubja, amelynek később Ady Endre Diákkör (AED) lett a neve. Az AED kezdettől fogva arra törekedett, hogy a Prá­gába tanulni jött magyar nemzetiségű diáko­kat átsegítse a kezdeti nehézségeken, s erőt öntsön azokba, akiken az esetleges kudarcok miatt csüggedés lett úrrá. Az AED ugyanak­kor a szó mai értelmében vett közművelődé­si klub is kívánt lenni: ismeretterjesztő elő­adásokat, zenés-irodalmi esteket rendezett, s mindig fontos feladatának tartotta, hogy a prágai magyar diákokkal megismertesse a cseh nép irodalmát és kultúráját, felerősítse Prága egyébként sem csekély szellemi kisu­gárzását. Közismert tény, hogy a prágai AED volt az elindítója a csehszlovákiai magyar klubmoz­galomnak s az sem titok, hogy az egykori prágai magyar diákok ma is aktív közremű­ködői és alakítói a csehszlovákiai magyar szellemi és kulturális életnek, ugyanakkor munkahelyükön elismert és megbecsült szakemberek, akikre szűkebb pátriájuk, s az énekkari felállásban tevékenykedett jubiláló kórus tevékenységének méltatásához és jutal­mazásához hozzájárult a városi és a járási nemzeti bizottság, valamint a Csemadok Köz­ponti Bizottsága is. A Csallóközi Dal- és Táncegyüttes vegyes­karának tagbázisát a dunaszerdahetyi gimná­zium tanulói alkották. Azért írom múlt időben, mert hangversenyüket tevékenységük kicsú­­csosodásaként és befejezéseként kell számon­­tartani. A vegyeskar zöme az idén érettségizik és a megpályázott további életcélok arra utal­nak, hogy ebben az „összeállításban" már nem tudnak tovább hangversenyezni. Kár. Az objektív ok elkerülhetetlensége ellenére is saj­nálatos. Leginkább azért, mert tevékenységük megszűnésével egy ritka zenei hatások eléré­sére, s egyedi hangzásra képes ifjúsági ve­gyeskarral leszünk szegényebbek. Remélni csak azt lehet, hogy tagjaiban az énekszeretet képes volt kialakítani egy olyan vonzerőt amely a más irányba kilendült pályákat is egy ponton összefogja, magához vonzza és az a pont a kóruspróbák és a hangversenyek ideje lesz Ha ez nem sikerül, tapasztalataikra és képességeikre akkor is szükség lesz bármelyik vegyeskarunkban, legyen az Dunaszerdahe­öket útjukra bocsátó közösség joggal büsz­ke. Sok egykori prágai magyar diákkal beszél­tem az évek során, s egy sem akadt közöt­tük, aki ne hangsúlyozta volna, milyen fontos szerepet játszott szellemi fejlődésében, gon­dolkodásmódjának elmélyülésében és ér­deklődésének sokoldalúbbá válásában a fő­város, Prága szellemisége. Ez bizonyos érte­lemben az Ady Endre Diákkörnek is köszön­hető volt, amelynek tagjai — az elődök nyomdokaiban haladva — őszintén arra tö­rekedtek, hogy a cseh és magyar nép közötti barátságot a maguk sajátos eszközeivel is ápolják és elmélyítsék. Úgy gondolom, nem­csak az egykori prágai magyar diákokban hagyott kitörölhetetlen emlékeket a főváros­ban eltöltött idő, hanem ök is hasonló emlé­keket hagytak maguk után azokban a cseh kollégáikban, akikkel együtt tanultak, akikkel őszinte és mély barátságot kötöttek. A prá­gai magyar diákoknak nem kevés érdemük van abban, hogy a cseh közvéleményben ma már jóval árnyaltabb és plasztikusabb kép él a magyarokról. Az AED megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi esten ezt is el akartam mondani, de valahogy nem került rá sor. Ezzel a szerény jegyzettel szerettem volna pótolni a mulasztásomat. (lacza) Méry Gábor felvétele lyen, Dióspatonyban (Orechová Potôň), Somor­­ján (Šamorín) vagy Bratislavában. Legszíve­sebben — és ezt az ünnepi hangverseny zsúfolt nézőtere is bizonyítja — a két éve működő formában hallanánk viszont a Csalló­közi Dal- és Táncegyüttes vegyeskarát A jubileumhoz gratulálva ismét csak azt kívá­nom, amit Szövetségünk nevében a hangver­seny színpadán mondtam: „Még számos évti­zedig, töretlen művészi színvonalon és lelkese­déssel tevékenykedjenek mindnyájunk örömé­re és gyönyörűségére. ” DEBRÖDI D. GÉZA Fotó: Oros Gyula ünnepét a Csemadok népi együttesei is mél­tóan köszöntik. Részt vesznek a járási szék­helyeken rendezett felvonulásokon és fellép­nek a május 1 -je alkalmából rendezett kultu­rális bemutatókon. Különösen a népi együt­tesek és az énekkarok gyakori szereplői a május elsejéken rendezett szabadtéri népün­nepélyeknek. A május elsejei ünnepségeken rendszeresen fellép a Csemadok Központi Bizottsága Szőttes Népművészeti Együttese is. • A Csemadok kiemelt feladatának tekinti a munkásmozgalmi hagyaték ápolását. Kez­deményezésére számos helyen létesítettek munkásmozgalom-történeti emlékszobát és nyitottak meg munkásmozgalom-történeti kiállítást. A helyi szervezetek többsége rend­szeresen megemlékezik a jelentősebb mun­kásmozgalmi vonatkozású évfordulókról is. Ez idén Steiner Gábor és Major István cente­náriuma megünneplésére fordít megkülön­böztetett figyelmet. Steiner Gábor születésé­nek 100. évfordulója szeptember 9-én, Ma­jor István születésének 100. évfordulója de­cember 13-án lesz. A munkásmozgalom mindkét harcosa különösen Dél-Szlovákia dolgozói körében végzett különösen jelentős munkát. A Csemadok az évforduló alkalmá­ból egyebek között előadásokkal méltatja Steiner Gábor és Major István életének és munkásságának jelentőségét. • Kassák Lajos húsz éve, 1967. március 21-én ünnepelte születésének 80. évfordu­lóját. Az eseményről szülővárosa. Érsekújvár (Nové Zámky) is megemlékezett. A Csema­dok helyi szervezete levélben kérte fel Kas­sák Lajost, hogy vegyen részt az Érsekújvá­ron rendezett ünnepségen. Az író betegség miatt nem utazhatott de levelet küldött a város lakóihoz, melyben egyebek között eze­ket írta: „Egy hosszú életen át hü fia marad­tam szülővárosomnak és sosem felejtem el. hogy ott ringatták bölcsőmet, ott voltak tanítóim és játszópajtásaim. Egész irodal­mamban észlelhető gyerekkori emlékeim fel­villanásaiban. az ottani emberek arcát min­táztam meg, az ő sorsukat példáztam és az őket körülvevő tájat festettem. írói tevékeny­ségemnek ezt a részét Egy ember élete című önéletrajzi regényem első és második könyve félreérthetetlenül dokumentálja ... Képzel­jenek maguk elé egy nyolcvanéves embert, aki hosszú, nehéz utakat járt meg. voltak kudarcai és voltak sikerei és ma éppen azon fáradozik, hogy betakarítsa egész termését. Ehhez a termésbetakarításhoz tartozik az Önök meghitt baráti tiszteletadása is ..." • Lassan 25 éve, hogy megalakult a Cseh­szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekka­ra. A Csemadok Központi Bizottsága által irányított együttes az utóbbi időszakban évente átlag nyolc alkalommal tart koncer­tet. Műsorán mai és klasszikus magyar, szlo­vák, cseh és szovjet szerzők müvei szerepel­nek. Az együttes az A kategóriás minősítést 1971-ben szerezte meg. Tagjai közül — munka-, illetve lakhelyükön — 16-an vezet­nek énekkart. A Csehszlovákiai Magyar Taní­tók Központi Énekkara, amely már többszőr szerepelt külföldön is, és minden alkalommal értékes helyezéseket nyert, a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom egészére ösztönző hatású.

Next

/
Thumbnails
Contents