A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-04-24 / 17. szám

ÉLETÉBŐL Zsernovický Károly Pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) főterén ünneplő ruhába öltözött nők, férfiak igyekeztek a nemzeti bizottság épületébe. Az autóbuszra várva meglepődve figyeltem a közéletben felelős funkciókat betöltő isme­rőseimet. Fúrta az oldalamat, mit ünnepel­hetnek e szürke hétköznapon. Közülük töb­ben is köszöntöttek, egy régi barátom meg is állt parolázni; szót is váltottunk, tőle érdek­lődtem, mire gyűlnek össze. — Zsernovický Karcsi ünnepli az ötvene­dik születésnapját, öt jöttünk köszönteni. Azt hiszem, az egyes szervek, szervezetek képvi­selői elismeréssel adóznak majd érdemdús munkájának. Szívesen szorítottam volna kezet azon nyomban, minden jót kívánva Karcsinak, de nem tartottam alkalmasnak az időt. A derűs őszt szigorú tél követte, s közben hallottam ettöl-attól, hogy Karcsi világ körüli úton van és az észak-amerikai államokat látogatja. Csak akkor hozott össze vele ismét a sors, amikor rossz „kerekeimmel" térdig érő hóban botorkáltam az orvoshoz és ö segített kihozni a fehér veszedelemből. A találkozás örömére be is tértünk egy közeli vendéglőbe, s többek között arról is szó esett, milyen volt az emlékezetes születés­nap, a „kis lakodalom", a jelentős évforduló. — Sohasem gondoltam, hogy ennyire megbecsülik a munkámat. Elképzelhetetlen­nek tartottam, hogy egy félárva magyar gye­rekből egyszer még osztályvezető lesz az oktatásügyi minisztériumban. Karcsi apja a második világégés utolsó napjaiban bombatámadás következtében halt meg. Az anyja nehéz körülmények kö­zött nevelte, az eszes gyerek a pedagógusok javaslatára mégis apja nyomdokain haladva az építészeti szakközépiskolába került. A tényleges katonai szolgálat idején egyre közelebb került a politikai élethez, s alig húszévesen tagja lett a pártnak, majd ezt követően a katonai egység ifjúsági szerveze­tének elnökévé választották. Miután lesze­relt, a magasépítő vállalatnál dolgozott, ahol szintén elnöke lett a SZISZ üzemi csoportjá­nak, majd később a város peremén levő pozsonypüspöki szervezetnek. Abban az időben a Csemadok csoportja jó munkát végzett, de nem volt jó kapcsolata a fiatalok­kal. Ezért a szoros együttműködés értelmé­ben a fiatalok és idősebbek között a közel 10 ezer lakost számláló községben ő igyeke­zett megteremteni a közeledést. Tanulj, hogy boldogulj. Az építkezésnél dolgozó férfi üzemmérnöki oklevelet szer­zett, majd ezernyi elfoglaltsága mellett elvé­gezte a marxizmus—leninizmus esti egyete­mét, sőt ezt követően a féléves kerületi pártiskolát is. Azt hiszem ebből eredően lett tagja a helyi pártbizottságnak és most is az ellenőrző bizottság elnöke. Emellett vezetője az oktatási minisztériumban az egyik párt­csoportnak és a városkörzeti pártbizottság elismert lektora. Társadalmi munkájának leglényegesebbje a polgári ügyek testületé­ben végzett elfoglaltsága. Zsernovický elvtársnak nagy része van ab­ban, hogy a polgári ügyek testületé a hason­ló nagyságú községek között elsők lettek, ök vehették át a minisztérium jutalmát, a kitün­tetéseket. A testület hét bizottsága valóban érdem­dús munkát végez a városkörzetté nyilvání­tott lakosság körében. Rendszeresen és mél­tóképpen szervezik a névadó ünnepségeket, az ezüst- és aranylakodalmakat, a különböző évfordulókat. A jubileumi évfordulók alkal­mából rendszerint összehívják a körzetükben áldozatkész munkát végző polgárokat. Az ezernyi tennivaló mellett még arra is szentel­nek időt, hogy évente egyszer-kétszer meg­látogassák a különböző szociális otthonok­ban lakó nyugdíjasokat, akiket meg is aján­dékoznak. Nem sokat beszélgettünk, mert a nyakig érő hó ellenére is hívta a kötelessége. El­ment, de mégis jólesett a vele váltott emberi szó, és az az érzés, sokan vannak még olyanok, akik fáradhatatlanok a közügyek intézésében. TÓTH DEZSŐ • Adalékok címmel dokumentumgyűjte­ményt jelentetett meg a Csemadok Központi Bizottságának Titkársága. A kiadvány a Cse­madok szervezeti életéről, amatőr együttese­inek és képes hetilapja, a Hét szerkesztőségé­nek munkájáról, a csehszlovákiai magyar dol­gozók körében végzett közművelődéséről és más, a szövetség életével kapcsolatos kérdé­sekről nyújt tájékoztatást. A szöveges részt huszonkét táblázat egészíti ki, amely statiszti­kai adatokat közöl a Csemadok munkájáról és rendezvényeiről. A XIV. Országos Közgyűlés alkalmából százötven példányban kiadott — belső használatra szánt — Adalékokhoz dr. Lukács Tibor, a Csemadok KB vezető titkára írt rövid előszót. • A legutóbbi kimutatás szerint a Cse­madok taglétszáma 1981 és 1986, illetve a XIII. és XIV. Országos Közgyűlés közötti idő­szakban mintegy tizennégyezer taggal növe­kedett. • Március 21-én Püspökiben (Podunajské Biskupice) a helyi művelődési otthonban telt ház előtt nagy sikerrel lépett fel a Csehszlová­kiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. A műsorban klasszikus és népi énekkari feldol­gozások szerepeltek. A- Csemadok Központi Bizottságának énekkarát Janda Iván, az együttes művészeti vezetője és Vass Lajos Erkel-dijas zeneszerző, az énekkar állandó vendégkarnagya, valamint Duka -Zólyomi Emese és Stubendek István vezényelte. • Tíz éve alakult meg Dunaszerdahelyen IDunajská Streda) a Csallóközi Dal- és Tánc­­együttes vegyeskara. Az évforduló alkalmából a helyi művelődési otthon és a Csemadok helyi szervezetének vezetősége március 28-án a Dunaszerdahetyi Művészeti Népiskola szín­háztermében jól sikerült ünnepi hangversenyt rendezett • A IV. Mikszáth Kálmán Irodalmi és Kulturális Napokat ez idén a Csemadok Nagykürtösi (Veľký Krtiš) Járási Bizottsága számos társrendezővel karöltve Mikszáth Kál­mán születésének 140. évfordulója jegyében szervezi. A hagyományos kulturális rendez­vénysorozat keretében író-olvasó találkozókat, kiállításokat, emlékülést színházi- és filmbe­mutatót, nyeNi vetélkedőt és járási népdalver­senyt rendeznek, illetve rendeztek. • A Hét 8. és 11. számában a Röviden című rovat negyedik, illetve harmadik közleményé­ben elírás történt. A Csemadok Bratislava Városi Bizottsága által irányított helyi szerve­zet: Vereknye (Vrakuňa). A Csemadoknak a Dunaszerdahetyi (Dunajská Streda) járásban hatvannyolc (68) településen van helyi szerve­zete. A kilencedik számban a Február örökösei című cikk utolsó előtti sorában a „vallások" helyett vállalások, a tizenharmadik számban A kiállítások városában című cikk utolsó előtti bekezdésében a „kivételével" helyett kivitelé­vel ohasandó. A tizenharmadik számban a hatodik és a huszadik oldalon a képaláírások felcserélődtek. Kérjük olvasóink és az érintet­tek elnézését. 7

Next

/
Thumbnails
Contents