A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-04-24 / 17. szám
Hagyományteremtők 1985 szeptemberében új korszak kezdődött egy régi iskola életében. Ógyallán (Hurbanovo) az addigi óvónőképző falára egy újabb tábla is felkerült: építészeti szakközépiskola. Új igazgató, Sereghy Sándor mérnök irányítja — két év tapasztalatai, eredményei alapján elmondhatom: sikeresen — a tantestület és a diákság életét. A tanári kar egyharmada kicserélődött, ám ez a folyamat még tart, mivel jelenleg a harmadik és a negyedik évfolyamban óvó nőket, az első és a második évfolyamban építészeket képeznek. — Gondolom nemcsak bonyolultabb, hanem érdekesebb is lett az oktató-nevelő munka. Hogy élik meg a pedagógusok a szakváltást? — kérdezem az egyik maradó pedagógustól, Trelaj Imre testnevelő tanártól. — Szerintem az igazi pedagógus nehezen tud váltani. Nem a váltás esik nehezére, hanem a folytonosság megszűntét viseli el nehezen. Szép volt nevelni és nevelve tanítani. Megváltozott a kollektíva. A zenét, képzőművészeti nevelést, pszichológiát oktató tanárok más irányba kellett hogy vegyék útjukat. — Honnan verbuválódik az új tanári kar? — Nem verbuválódik. Ez az iskola létezett már Komáromban (Komárno), a gépipari szakközépiskola tagozataként. Az igazgatónk, valamint a szaktanárok: Kalácska Erzsébet, Csehovics György mérnök, Kimle László mérnök is onnan jöttek. A következő tanévre várjuk a további erősítést. Az új igazgató szakmailag jól felkészült, rendkívüli szervezőképességgel megáldott ambiciózus fiatalember. Ez év júniusában elkezdődik az iskolai ebédlő, valamint az új tantermek építése. Jó ütemben halad a szaktantermek felszerelése. Trelaj Imre testnevelő tanár Beke Szilviával a testnevelés korszerű módszereiről beszélget Kalácska Erzsébet matematikatanár a leköszönő és az új SZISZ-elnökkel az ifjúsági szervezet munkáját vitatja meg Kalácska Erzsébet matematika-ábrázoló geometria szakos tanárnő, a II. B osztályfőnöke. Egyben ő felel az ifjúsági szervezet munkájáért. Tőle tudom, hogy az ifjúsági szervezet munkája is új lendületet vett. Az elnöknőjük — negyediÉpítészeknek: lányoknak, fiúknak egyaránt kötelező a kék köpeny kés óvónöképzös —, Ingrid Pecárová átadta a stafétabotot harmadikos kolléganőjének, Beke Szilviának. — Össze tudod majd fogni az iskola diákságát? — kérdezem a mosolygós megyercsi (Čalovec) kislánytól. — Nem félek, van némi tapasztalatom. Az általános iskolában, Aranyoson (Zlatná na Ostrove), én voltam a csapattanács elnöke. Itt pedig osztályelnök vagyok. — Igen, de ti lányosztály vagytok — „ijeszti" tehetséges növendékét a testnevelő tanára. — A SZISZ munkában jó az együttműködés a két szak diáksága között. Egyébként nem nagyon találkozunk. Mi, harmadikos-negyedikes óvónők más emeleten vagyunk az iskolaépületben, mint az építészek. így az óraközi szünetekben sincs lehetőségünk barátkozni vagy társalogni. Azt sem beszélhetjük meg velük, hogy írtak-e aznap felmérőt s milyen kérdéseket kaptak. Más szak, más érdeklődési terület, de jól kijövünk egymással. — Ha sikeresen leérettségizel, viszszamész-e a szülőfaludba tanítani? — Már nagyon nehéz óvónőként elhelyezkedni. Mivel tanulni és. tanítani is szeretek, így megpróbálom elvégezni a nyitrai tanítóképzőt. Az általános iskola felső tagozatán szeretnék tanítani. Ingrid Pecárová nem kevésbé mosolygós kislány. Piros pulóverének fotós kollégám örül a legjobban. A sok kék köpenyes — az építészeknél ez kötelező — diák után jótékonyan hat a meleg szín. Az ifjúsági szervezet tevékenységéről beszélgetünk. Nagy izgalmakra derül fény: Ugyan melyik osztály győzött a „harc az egyesekért" versenyben ? Az osztályok külcsínét, tisztaságát is pontozzák, vándorzászló díszíti a legjobb tanulmányi eredményt elért osztályt. Kalácska Erzsébet tanárnő még elmondja, hogy bár kezdő iskola az övék, segédeszközökben nincs hiány. A mostani diákok a szaktevékenység óráiban készítenek segédeszközöket, ezek az iskolában maradnak és a további oktatómunkát szolgálják. Szóval, kezdik birtokba venni otthonukat. — Ismét hagyományt teremtünk. Azon fáradozik minden pedagógus, hogy jól érezze magát itt a diák, hogy tanulásra, alkotásra ösztönző környezetben nőjenek felnőtté. Azt is szeretnénk — fűzi tovább a gondolatsort Trelaj Imre tanár —, hogy olyan hangulatos teadélutánokat, sportversenyeket, egyéb ünnepségeket rendezzünk, tanárok, diákok közösen, amelyekre húsz év után is szívesen emlékezik majd a „vén" diák. FISTER MAGDA Kontár Gyula felvételei
